Tudjuk, csekély vigasz, de az anyós-após problémáknak nagy valószínűséggel kevés vagy semmi közük nincs hozzád. A tetteik a legtöbb esetben azt tükrözik, amilyenek mindig is voltak: a saját személyiségjegyeiket, a saját mérgező hiedelmeiket. Éppen ezért előfordulhat, hogy egyáltalán nincsenek tudatában annak, milyen negatív hatással is vannak rád/rátok. Ez azonban nem mentesíti őket a felelősség alól, neked pedig jogod van tenni a romboló cselekedeteik ellen!

Eddig talán azért nem álltál ki önmagadért, mert nem érezted magad egyenlő félnek velük szemben. Esetleg az erős nyomás miatt, hiszen

„az idősebb generációt mind a kultúránk, mind a társadalmunk előjogokkal és tisztelettel ruházza fel, akár megérdemlik, akár nem.”

Cikksorozatunk első részében részletesen bemutattuk a mérgező anyósokat és apósokat (vö. Forward, 2016). Most konkrét viselkedési stratégiákat és technikákat ismerhetsz meg, amelyek képessé tehetnek arra, hogy felszámold a romboló hatású cselekedeteik nagy részét, valamint hogy létrehozd – és fenntartsd – a lehetőségekhez mért legjobb kapcsolatot a párod szüleivel. Mindenekelőtt: bármennyire is nehéz, kerüld a konfrontációt, amíg érzelmi viharok dúlnak benned!

  • Élj az alapvető jogaiddal!

Jogaid és kötelességeid listája
Jogaid és kötelességeid listája
A felsoroltak közül melyik jogot vennéd el a szeretteidtől? Véleményünk szerint egyiket sem. Saját magadat már nem ilyen egyszerű felruházni velük, de hidd el, hogy megérdemled. Szeresd önmagad, és tegyél az életedért! A jogok kötelességekkel is járnak. Ne menj bele mások játszmáiba: ne támadj és ne vádaskodj! Sokkal jobb eredményeket érhetsz el, ha tisztelettudó maradsz. Arról nem is beszélve, hogy milyen jó érzéssel és önbizalom-növekedéssel járhat számodra mindez. Tedd ki a fenti listát egy olyan helyre, ahol minden nap láthatod.

  • „Randevú” önmagaddal

A munka/tanulás, a párod és esetlegesen a gyerekek mellett nagyon nehéz feladatnak tűnhet időt szánni önmagadra, ez azonban elengedhetetlen. Sokat segíthet, ha előre tervezel: a „találkozókat” jegyezd fel a naptáradba vagy a határidőnaplódba.

Figyelj oda a tested, az elméd és a lelked jóllétére!
Figyelj oda a tested, az elméd és a lelked jóllétére!
Szakíts időt olyan dolgokra, amelyek megnyugtatnak, jobb kedvre derítenek, valamint néha lepd meg magad egy-egy különleges ajándékkal.

  • Önvizsgálat – légy bátor és őszinte!

Képzeld el, hogy egy kihallgatóteremben nézed, ahogyan az anyósodék eljátsszák a szokásos stresszkeltő jeleneteiket. Ezúttal azonban irányítsd önmagadra a vallatólámpa sugarát: figyeld meg, te mivel járulsz hozzá a helyzet fenntartásához.

  1. Áldozatszerep – önértékelési problémák és a kritikára való túlzott érzékenység

Az alacsony önértékelésű embereknek kevesebb eszköz áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy ki tudjanak állni önmagunkért. Mutatunk néhány hiedelmet és gondolatot, amelyek a vihar közepén állva teljesen valóságosnak tűnnek, azonban csak ártanak. Ezeket fogjuk most ténylegesen működő meggyőződésekre cserélni:

Az áldozatok gyakran használnak olyan szavakat, mint a „soha”, a „mindig”, a „lehetetlen” vagy a „semmi”.
Az áldozatok gyakran használnak olyan szavakat, mint a „soha”, a „mindig”, a „lehetetlen” vagy a „semmi”. Írd össze a saját hiedelmeidet, és módosítsd azokat a fenti reális meggyőződések példájára. 2. Túlreagálás – düh- vagy hisztirohamok A túlreagálás különböző formáiban közös, hogy az intenzitásuk aránytalanul nagy a kiváltó okhoz képest. Ez azzal magyarázható, hogy az esetek általában valami lezáratlan dologra, elfojtott érzelemre vezethetők vissza. Leküzdésükben segíthet, ha elhagyod a csatamezőt. Mikor úgy érzed, mindjárt felrobbansz, mondd, hogy ki kell szellőztetned a fejed, majd tedd fel magadnak a következő kérdéseket: Soha ne válaszolj, amikor mérges vagy! Ha nem tudsz teljes bizonyossággal igennel felelni, tartogasd az energiádat későbbre. 3. Alulreagálás – néma hallgatás Ebben a helyzetben is erős az átélt fájdalom és a harag, de az alulreagálók ahelyett, hogy felcsattannának, mélyen elfojtják az érzelmeiket. A rájuk jellemző viselkedés tipikus példája a megjátszott kedvesség, ami nagyon kimerítő tud lenni. Ha alulreagáló vagy, csak azt éred el, hogy mások negatív viselkedésmintái erősebben rögzülnek, és károsítják az önértékelésedet.
Ne nyomd el az érzelmeidet! Ismerd be önmagadnak, hogy zaklatott, csalódott vagy dühös vagy. Mondd ki magadban vagy akár hangosan is, hogy

„Ez most nagyon fájt, leírhatatlanul dühös vagyok!”

Bagatellnek tűnhet, de nagyszerű módja annak, hogy megnyisd a csatornát az elfojtott érzelmeid és a tudatod között. 4. Önmagaddal szembeni irreális elvárások – emberfeletti erő és sebezhetetlenség Ostorozod önmagad, mert nem vagy képes megfelelni a saját irreális elvárásaidnak? Hidd el, hogy az a reális, ha megbántódsz, amikor megsértenek; megharagszol, amikor rád támadnak; és beismered, ha valami fáj. 5. Irreális elvárások a pároddal szemben Valószínűleg azt vártad/várod, hogy amint összeköltöztök, a párod maga mögött hagyja a szülei önkényuralmát, és egy új, erős egységgé váltok. A realitás talaján mozogva azonban kicsit más a helyzet:

Lehet, hogy a realitások talaja nem a legideálisabb, azonban erre lehet építkezni.
Lehet, hogy a realitások talaja nem a legideálisabb, azonban erre lehet építkezni.
Írd össze a pároddal kapcsolatos irreális elvárásaidat, majd azt is, hogy mit lehet a realitás talaján elvárni tőle idővel – nem pedig azonnal. A jelenben igyekezz toleránsan viselkedni, mert csak így van esély arra, hogy szilárd alapot teremtsetek. 6. Irreális elvárások az anyósoddal és az apósoddal szemben – a pótszülők iránti vágy Nagyon is emberi igény, ha elfogadásra és szeretetre vágysz a párod szüleitől, épp ezért nagy csalódást kelthet, ha a dolgok nem így alakulnak. Még fájdalmasabbá teheti a helyzetet, ha azt várod tőlük, hogy a saját szüleid által hagyott űrt töltsék be benned. Mindannyian saját kis batyut cipelünk, amely olykor-olykor megakadályozhatja, hogy erősek legyünk, tisztán lássunk. Vizsgáld meg, te mivel érkeztél a kapcsolatodba. Ha úgy érzed, hogy elakadtál, kérheted szakember segítségét is.

  • „Hogy lehettem ilyen gyenge/vak/gyáva…?”

Az önhibáztatás egy bizonyos szinten természetes emberi reakció, azonban a legtöbben hajlamosak vagyunk átesni a ló túloldalára. A „kellett volna”, a „lehetett volna” és a „bárcsak” típusú gondolatok egyszerűen lélekölőek.

Eddig azt tetted, amit a rendelkezésedre álló érzelmi eszközök birtokában a legjobbnak gondoltál.

Most itt vagy, tanultál a múltból, és teszel magadért. Csak ez számít!

  • Kommunikációs készségeid fejlesztése

Léteznek olyan nem támadó kommunikációs stratégiák, amelyek segíthetnek kifejezni a jogaidat anélkül, hogy bántanál másokat. Az egyik leghatékonyabb az úgynevezett nem védekező válaszok technikája. A legtöbb konfliktus a támadás és védekezés forgatókönyvét követi, a nem védekező válaszokkal azonban megtörheted ezt a körforgást. Ha nyugodt tudsz maradni, képes leszel megtartani a kontrollt, hiszen ha nem védekezel, nem hagysz támadási felületet sem. Valós helyzetekben nehéz átgondoltan reagálni, ezért elsőnek érzelmileg kevésbé telített szituációkban (pl.: barátokkal, kollégákkal) próbálj meg minél gyakrabban olyan kifejezéseket alkalmazni, melyek segíthetnek kivédened a konfliktusok elfajulását. Majd próbáld ki ezt az anyósodékkal való beszélgetések során is. Következő cikkünkben megmutatjuk, hogyan teheted szövetségeseddé a párodat; illetve azt, hogy milyen módon konfrontálódhattok az anyósoddal és az apósoddal.

Felhasznált irodalom: Forward, S. (2014): Mérgező szülők – Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségüktől és nyerjük vissza életünket? Háttér Kiadó, Budapest. Forward, S. (2016): Mérgező anyósok és apósok – Hogyan védjük meg párkapcsolatunkat romboló hatásuktól? Háttér Kiadó, Budapest.