Mi is a pánikzavar és mit tehetünk ellene?

A félelem és a szorongás mindenki számára ismerős élmény. Gyakori jelenség, hogy olykor minden látszólagos ok nélkül erős testi és lelki tünetekkel járó pánikszerű állapotba kerülünk, amely ha rendszeressé válik, komoly életvezetési és pszichés problémát is jelenthet. Cikkünkben bemutatjuk a pánikzavar főbb jellemzőit és a kezelés lehetőségeit.

Általános értelemben elmondhatjuk, hogy a félelem olyan alapérzelem, amely teljesen természetes reakció a veszéllyel járó helyzetekben. A szorongás is gyakran átélt érzelmi állapot, amely a pszichopatológia egyik legáltalánosabb jelensége. Szinte minden lelki zavar keletkezésében, fennmaradásában és lefolyásában szerepe van a szorongásnak. Univerzális jelenségről van tehát szó, amely összefügg az emberi létezés sajátosságaival. Létünk során megéljük a kitettségünket, a sérülékenységünket, a múlandóságunkat és azt is, hogy bizonyos mértékig képesek vagyunk alakítani az életünket, a sorsunkat, ennek azonban vannak külső és belső korlátai.

Félelemmel és szorongással tölt el, ha nem tudjuk, mi fog történni velünk és az is, ha úgy gondoljuk, képtelenek vagyunk kontrollálni a külső vagy a belső világunk történéseit.

Ez a félelemmel és szorongással áthatott állapot olykor rohamokban lép fel, erős pánik tüneteteket okozva, ami patológiás jelenséggé is válhat. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kidolgozott DSM-5 kritérium rendszere alapján

pánikzavarról akkor beszélünk, ha az intenzív félelem vagy intenzív diszkomfort érzés hirtelen hullámban, néhány perc alatt tetőzve alakul ki és legalább négy különböző tünet megjelenik.

Ilyen tünet lehet például:

• a heves szívdobogás érzés,
• az izzadás, a remegés,
• a szédülés, az ájulásérzés,
• a légszomj,
• a mellkasi fájdalom,
• a hányinger,
• a zsibbadás,
• a félelem a kontroll elvesztésétől,
• a rettegés megőrüléstől vagy a meghalástól.

A pánikzavar további jellemzője, hogy tartós aggodalom, félelem jelenik meg a roham ismétlődésétől, a kontrollvesztéstől, a megőrüléstől, a szívrohamtól vagy a halál bekövetkeztétől. A pánikzavar gyakran együtt jár az agorafóbiával, ami olyan helyzetekben fellépő félelem, ahonnan nehéz lehet az elmenekülés (például: tömegközlekedési eszközök, zsúfolt terek, koncertek, forgalmi dugó, stb.)

Az átélt erős félelem és szorongás hosszabb távon elkerülő viselkedésre ösztönzi az érintettet. Igyekszik kerülni azokat a helyzeteket, amelyekben a pánikroham korábban előfordult vagy azt feltételezi, hogy újra jelentkezhet. Például nem ül közlekedési eszközre, nem megy szórakozni, vásárolni, a munkahelyén kerüli a stresszes szituációkat, kihagyja a társasági eseményeket. Az elkerülő viselkedés folytán beszűkül az érintett élettere, egyre több segítségre szorul, a hangulata levertté válik. Mindezek hosszabb távon a társas kapcsolatok és az életminőség romlásához vezetnek. A pánikzavarral küzdő személy folyamatos támogatást igénylő állapota megterhelővé válik a családtagok és más közeli személyek számára is.

Mitől alakulhat ki a pánikzavar?

A pánikzavar megjelenése sokszor nehezen köthető konkrét okhoz, azonban kutatási eredmények és a szakmai tapasztalat is azt mutatja, hogy a megjelenését megelőző hónapokban az érintett személyek nagyobb részénél előfordult valamilyen megterhelő életesemény, súlyos kapcsolati veszteség. Kutatási eredmények ráirányították a figyelmet arra is, hogy az érintettek jelentős részénél kimutatható bizonyos idegrendszeri, élettani érzékenység, valamint kötődési probléma – például szorongó-ambivalens kötődés – is állhat a háttérben.

A pánikzavar kognitív elmélete szerint maga a rosszullét bizonyos testi érzetek katasztrofizáló értelmezése folytán jön létre. A mindennapjaink során megélt szorongásos tünetek, mint például a szaporább szívműködés, a légszomj vagy a szédülés érzetét a reálisnál sokkal súlyosabbnak ítélik meg az érintettek és ennek következtében erősen fenyegetve érzik magukat. A túlbecsült fenyegettség érzése pedig tovább fokozhatja a testi tüneteket. Emelkedik a pulzus, megváltozik a légzés ritmusa, ami a szervezeten belül fiziológiai, kémiai változásokat eredményez, amelyek tovább erősítik a kellemetlen testérzeteket – így tudnak a tünetek nagyon rövid idő alatt intezívvé válni.

A diagnózis felállítása klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és pszichiáter szakorvos kompetenciájába tartozik. Első lépésként azonban részletes orvosi kivizsgálásra van szükség, hogy biztonsággal megállapítható legyen, hogy a tünetek hátterében nem testi betegség húzódik.

Hogyan kezelhető a pánikzavar?

Nagyon fontos, hogy az érintett személy lehetőleg minél korábban kérjen megfelelő szakmai segítséget, mivel így lényegesen lerövidülhet a panaszokkal terhelt időszak, gyorsabb és hatékonyabb lehet a gyógyszeres kezelésből, pszichoterápiából, illetve ezek kombinációjából álló terápia. A pszichológiai ellátás során az edukációt, a kognitív viselkedésterápiát és a pszichodinamikus terápiát alkalmazzák a leggyakrabban.

• A kezelés fontos része a pánikjelenség kialakulásának elmagyarázása, a testi érzetek téves értékelésének feltárása és korrigálása.
• Légzés gyakorlatokat – például hasi légzést, a légzés hatékonyságának, megfelelő ütemének számolással történő segítését – és relaxációs gyakorlatokat – például progresszív izomrelaxációt vagy autogén tréninget – lehet megtanítani a kliensnek, aki ezek alkalmazásával megtapasztalja a kontroll élményét, fokozni tudja a belső biztonságérzetét.
• A kezelés hatékonyságát segíti a fizikai aktivitás, a jelentudatosság erősítése.
• Fontos, hogy a kliens fokozatosan hagyja el az elkerülő magatartásformáit.
• A biztonságérzet erősítése mellett óvatosan konfrontálódjon a tünetekkel.

A testi érzetek téves értékelésének korrigálása, a kontroll élményének megtapasztalása és erősítése segíti a pánikzavarhoz vezető folyamatok felszámolását. A pszichodinamikus terápia keretei között pedig lehetőség nyílik a háttérben húzódó egyéni mélyebb lélektani okok és pszichés folyamatok feltárására és átdolgozására is.

Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.