"Mi ez a tánc, fiatalok?" – A tánc jótékony hatásai.

Ha egy csoport embernek feltennénk azt a kérdést, hogy miért táncolnak (akár sportszerűen, akár hobbiból, bulikban, otthon, társaságban, vagy egyedül), valószínűleg sokféle válasszal találnánk szembe magunkat. Azonban nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük a tánc mögöttes motivációja a jó érzés elérése, hogy a tánctól boldogabbak leszünk és egy kellemes érzés kerít hatalmába. Azon túl, hogy azonnal tapasztalható kellemes hatása van a táncnak, hosszútávon, mint mozgás és táncterápia alkalmazható megelőzés, vagy már kialakult betegség, zavar esetén. Cikkünkben a tánc hatásairól és terápiás lehetőségeiről olvashatnak.

A tánc és annak „alkalmazása” mára nagyban átalakult, kialakulásához, az ősidőkhöz képest. Míg a kezdetek kezdetén az emberek életének szerves részét képezte a tánc, addig ma már nem táncolunk a bő termés reményében, vagy, hogy valaki meggyógyuljon környezetünkben. Manapság a szórakoztatás, szórakozás, sport és a művészet jegyében táncolunk. Ugyan a világ nagy részén nem a sok csapadékért és bőséges termésért táncolunk, de annál inkább fizikai és mentális jóllétünkért. Vegyük sorra mit ad nekünk a tánc, milyen jótékony hatással bír egészségünket tekintve.

Tánc során és következtében éppen olyan folyamatok játszódnak le testünkben, mint bármilyen más kardió edzésforma végzésekor. Így tehát erősíti a szívet és keringési rendszert, növeli a tüdőkapacitást és fokozódnak az anyagcsere folyamatok is. Mivel a tánc nem egy monoton mozgásforma, nem egy irányba mozgunk egész idő alatt, így szinte minden izomcsoportunkat igénybe vesszük, ezzel fejlesztve egyensúlyunkat és erőnlétünket. Fontos megemlíteni, hogy minden formája a táncnak más és más intenzitást igényel, így minden korosztály számára élvezetes marad.
Kutatások eredményei rávilágítanak arra, hogy a tánc, mint mozgásforma következtében, a fentebb felsorolt jótékony folyamatok mellett,

agyunkban is létrejönnek, számunkra igen hasznos változások

, melyekből a mindennapokban előnyt tudunk kovácsolni. No de mi is történik pontosan az agyunkban és milyen hatása van a kognitív képességekre?

Zajlottak olyan kutatások, melyek arra fókuszáltak, hogy mi történik az agyban akkor, amikor egy professzionális táncos megfigyel másokat tánc közben. Ez a megfigyelés két féle képpen zajlott, miközben különböző agyi képalkotó eljárások segítségével monitorozták agyukat. Megfigyelhetett másokat felvételen keresztül és élőben is, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a két megfigyelési módnál sem azonos agyi aktivitás. Agyukban a motoros kéreg, működésbe lépett, attól függetlenül, hogy milyen módon láttak táncolni embereket, mégpedig azért, mert rendelkeznek az adott megfigyelt mozdultról egy úgynevezett motoros reprezentációval, így ennek a mozdulatnak láttán az agy lezongorázza a mozdulatsort és aktivitás keletkezik a megfelelő területen.
Ám voltak olyan merészebb kutatók, akik vállalkoztak arra, hogy megvizsgálják az agyi aktivitást táncmozdulatok végzése közben. Az agy aktivitásának megfigyelésére pozitron emissziós tomográfiát (PET), mint agyi képalkotó eljárást használtak. A kutatásban résztvevők csupán a tánc (ebben a kutatásban, tangó) lábmozdulatait táncolhatták, szóval egész testtel való táncra nem volt lehetőség. A felvételeken a kisagy mutatott aktivitást, illetve a láb térbeli mozgása végett a parietális lebeny felsőbb része.  Brown és munkatársai kiemelték, hogy a kapott eredményektől eltérő eredményeket kaphatnánk, ha valódi (a test minden részét használó) tánc közben monitoroznánk az agyat.
Ezt is fokozva, egy kutatócsoport az agy szürke és fehérállományának strukturális különbségeit vizsgálta profi táncosok és nem táncolók között.

A táncosoknál nagyobb mértékű agyi plaszticitás figyelhető meg

, mind a szürke, mind a fehérállomány területén, mégpedig azon területeken, amelyek kapcsolhatók a mozgásos és hallási funkciókhoz.

Tánccal a demencia ellen?!

Idős korra ugyan kopik, mind a fizikai, mind a kognitív teljesítőképességünk, de azt tudjuk, hogy rendszeres sportolással jól karban tartható mind a két terület. Éppen úgy, mint sok más sport, a tánc is alkalmas erre. Arra, hogy a kognitív képességek romlását kitoljuk, vagy már kialakult demenciával élőknek segítsük a mindennapjait. (A demencia, agyi betegség miatt fellépő szindróma, melyben olyan kognitív területek érintettek, mint a memória, a gondolkodás, a megértés, a tájékozódás, a számolás és a nyelvhasználat.) Nézzük meg mi mindent fejleszt a tánc!

• memória: Tanulása közben mozgásokat utánzunk, így hatást gyakorol a memóriára.
• téri gondolkodás
• emlékezet: Egy-egy mozdulat előhívhat emlékeket, amiket már régen elfeledettnek hittünk.
• kreativitás
• figyelem
  

Mivel elég sok területre hatást gyakorol, így hatékonyan alkalmazható a táncterápia demenciával élő személyek segítésére.

Testünkre és kognitív képességeinkre gyakorolt hatását már ismerjük, de nem szabad elfeledkezni a lelkünkre gyakorolt hatásról sem. A következőkben bemutatjuk általános közérzetjavító hatását és ehhez kapcsolódóan, alkalmazását, mint terápiás módszert az addiktív zavarokkal küzdők körében.

Számos kutatóban felmerült a kérdés, hogy vajon a tánc hogyan alakítja közérzetünket?! Egy kutatásban négy csoportra (különórás elfoglaltság) bontottak egyetemistákat. A négy csoport a következők voltak: tánc, zene, testnevelés és matematika. Az eredményekből jól látszott, hogy csakis a táncot tanulók körében csökkent a diákok aggodalmaskodása, három hónap leforgása alatt. Így tehát lehetünk olyan bátrak és kijelenthetjük, hogy

a tánc, hatással van hangulatunkra.

Egy másik kutatásban a résztvevők úgy számoltak be a tánc okozta hangulatmódosulásról, miszerint a pozitív affektusok, érzelmek megerősödnek, többségben lesznek, míg a negatív érzelmek visszaszorulnak. Valamint kortizol (stresszhormon) szintjük is alacsonyabb volt táncolást követően. Igen fontos kiemelni, hogy a táncórákon való részvétel általában csoportosan történik, így az egyén építheti szociális kapcsolatait és megélheti a valahová tartozás érzését is, amik szintén hozzájárulnak a jó hangulathoz. Így tehát csupa jótékony hatása miatt nem csoda, hogy terápiás célzattal alkalmazzák és azért tartják talán a leghatékonyabb terápiának, ami testmozgáshoz kapcsolódik, mert több csatornán keresztül jutunk impulzusokhoz. Háromféle csatornát különíthetünk el: emocionális, kognitív és szomatikus.

Mi a táncterápia? Hogyan alkalmazható?

A tánc azért is képes terápiaként működni, mert verbalitás nélküli kifejezőkészsége semmihez sem fogható, nincsenek határai, mert csak a kreativitás szab neki határokat. Alkalmazható fiataloknál és idősöknél, betegeknél és egészséges személyeknél is. Tehát színtelen, szagtalan, nemtelen, kortalan. Végezhető egyedül és csoportosan is. A terápia során a terapeutának az egyénre kell koncentrálni, arra, ahogyan táncol (nincsenek szabályok, hogy kit kell követni, mit kell táncolni), amit kifejez a mozgással. Ehhez a tánchoz a terapeuta kapcsolódhat, és akkor kezdődik az együttműködés kettejük között. Észreveszi mik a korlátai (pl. túl lassan mozog, a mozdulataiban nincsen erő, a karjait mindig maga előtt tartja) és segít fejlődni, majd ez a fejlődés kihat a mindennapi életére is.

Lássuk hogyan alkalmazható ez a kamaszkori drogfogyasztás prevenciója (megelőzése) eszközéül! A kamaszkor nagyban bizonytalanságnak tekinthető periódusa az életünknek, amikor könnyű helytelen döntéseket hozni, nyomás, elvárások sokasága nehezedik ránk, de a táncterápia segít abban, hogy ott nem kell megfelelni, nincsenek keretek. Szociálisan befolyásolható életszakaszunkról beszélünk éppen ezért is hasznos, hogy a terápiát a kamasz nem egyedül éli meg, hanem kortárstársaságban. Így a kamasz egy olyan közegbe kerül bele, ahol az önfejlesztésen van a hangsúly és a kihívást nem a szerhasználat nyújtja.

Megéri táncolni, hisz csak profitálunk belőle, mind rövidtávon, mind hosszútávon!