Mi történik az agyunkban, amikor vitatkozunk?

A Yale kutatói egy érdekes kísérletben egyszerre két ember agyi tevékenységét vizsgálták, miközben vitatkoztak, vagy éppen egyetértettek. Az eredmények megmagyarázzák, miért van az, hogy egy nézeteltérés olyan könnyen felülírja a kapcsolati szempontokat. 

Ha két ember egyetért, az agyuk egy nyugodt, egymásra hangolt tevékenységet mutat, és elsősorban az érzékszervi területek működnek. Amikor viszont nem értenek egyet, akkor az agy számos más, magasabb kognitív funkciót betöltő régiója aktivizálódik – figyelték meg a Yale kutatói.

A kutatásban 38 felnőttet vizsgáltak, akiket arra kértek, hogy döntsék el, egyetértenek-e vagy sem olyan állításokkal, mint például „az azonos neműeknek joga van a házassághoz” vagy „a marihuánát legalizálni kell”. A válaszaik alapján párokba osztották őket, és rögzítették az agyi tevékenységüket, miközben beszélgetni kezdtek az adott kérdésekről.

Amikor azonos állásponton voltak valamiben, akkor azt lehetett látni, hogy az agytevékenység alacsony fokú, nyugodt, és főleg az érzékszervi területek működnek, például a látás, feltehetően a másik reakcióinak figyelésére. Ezzel szemben, amikor vitatkoztak, ezek a területek kevésbé voltak aktívak, a frontális lebeny viszont erőteljes működésbe kezdett. Ez a terület felel a „magasabb rendű” kognitív műveletekért, így például az érvelésért is. Amikor tehát azonos véleményen vagyunk, két ember agya között több társas interakció van,

vita közben viszont sokkal inkább az érzelmi és kognitív területek kapcsolnak be, és a társas ingerekkel foglalkozó területek háttérbe szorulnak.

„Amikor az emberek egyetértenek, az agytevékenységük is az egymásra hangolódást szolgálja” – mondta el Joy Hirsch, a kutatás vezetője. „Amikor viszont vitatkozunk, ez a harmónia széthullik.” Ez különösen fontos lehet olyan helyzetek megértéséhez, amikor a vélemények erősen polarizáltak, például politikai vitákban.