Bizonyára midnyájunknak van olyan ismerőse, akinek a kisállata iránti elfogultságát és szeretetét egyszerűen nem tudjuk mire vélni vagy ha nincs ilyen barátunk, akkor lehet, hogy mi vagyunk azok. Közismert tény az is, hogy a kisállatok csökkentik a stresszt, és hozzájárulnak a mentális és fizikai egészségünkhöz. Miből eredhet ez a nagy mértékű ragaszkodás, és hogyan segítenek rajtunk kiskedvenceink? 

Manapság gyakori lett az állattartás a városban is, így egyre többen fogadnak a lakásukba is kisebb vagy nagyobb testű állatot. Akinek van állata, az bizonyára tudja, mennyi szembeötlő előnnyel járthat a tartásuk. Az ismert hátrányok mellett persze, hiszen pénzt kell rá költeni, foglalkozni kell vele, így energiát és időt „vesz el” tőlünk. Cserébe azonban annál is több mindennel kárpótolnak minket, hiszen aranyosak, cukik, puhák, viccesek, és lehet őket szeretni. Nem ritka jelenség, hogy egy családban a gyerekek vágynak kutyára, de az apa nem engedi, mígnem valahogy mégis bejut a kutya a házba, és aki leginkább odalesz érte, pont az apuka, aki eredetileg csak a holttestén keresztül engedte volna csak a házba a jószágot. A továbbiakban az állatartás pszichológiai előnyeit fejtjük ki bővebben, ami annak megértéséhez is hozzásegít, hogy miért tudunk ennyire kötődni a kis kedvenceinkhez.

Stressz és megküzdés

Mindenekelőtt fontos tisztázni a központi fogalmakat. A stressz nem más, mint a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre, vagy környezetének megváltozására.

Akkor élünk át stresszt, ha a környezetünk, vagy annak változásai adaptálódásra késztetnek minket, vagyis lényegében minden egyes nap stresszesek vagyunk.

Ha hosszútávon van a szervezet stresszállapotban, az bizony nem kifejezetten egészséges, ezért is kiemelten fontos, hogy hatékonyan tudjunk megküzdeni vele.

A megküzdés egy olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel a személy megpróbálja kezelni azokat a történéseket, melyekről úgy vélekedik, hogy felülmúlják erőforrásait. Lényegében tehát a megküzdésünkön múlik, hogyan vagyunk képesek kezelni környezetünk kihívásait és fenyegetéseit.

A megküzdés lehet probléma fókuszú, amikor a helyzet megoldására törekszünk, illetve érzelem fókuszú, mikor a stresszre adott érzelmi válaszunkra, és annak kezelésére koncentrálunk. Alapvetően nincs meghatározva, hogy melyik stratégiát kéne használni a megküzdés során. A kutatások azonban abban megegyeznek, hogy a hatékony coping mindkét megküzdési módot magában foglalja, hiszen a problémák megoldás mellett kiemelten fontos, hogy helyén tudjuk kezelni érzelmi válaszainkat, vagy egyes heves reakcióinkat át tudjuk keretezni.

A társas támogatás szerepe a stresszkezelésben

A társas támogatás az egyének arról való vélekedése, hogy mások megbecsülik, értékelik, szeretik, illetve segítséget nyújthatnak neki. Mint megküzdési módszer azt jelenti, hogy a személy a szociális kapcsolatainak segítségével küzd meg. Egy olyan tényezőről van szó tehát, amely kifejezetten pozitív hatással van az egyénre. A társas támogatás keresése sokféleképpen segítséget nyújthat a stressz kezelésében. Amellett, hogy információt vagy valódi segítséget szolgáltathat, a probléma fókuszú megküzdést támogatva, a helyzet érzelmi átkeretezésében,

a személy lelki egyensúlyának fenntartásában is hatalmas segítség lehet. 

Forrása lehet az egyénhez közelálló emberek csoportja, a család vagy a barátok, azonban Allen és társai kutatása szerint bizony az ember kisállata is komoly társas támaszt nyújthat számára. Természetesen általában a támogatás érzelmi átkeretező részében tud segíteni, a stresszt viszont így is nagymértékben képes csökkenteni egy szeretett kisállat jelenléte. Temérdek kutatás folyt a témában, melyek szerint

az állatoktól kapott társas támogatás jelentősen csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét és a stressznek való kitettséget, valamint magasabb önbecsülést és pozitívabb énkép kialakítását segíti elő. 

Nem kifejezetten evidens, hogy mégis hogyan tudják ezt megtenni állataink. A kisállatok simogatása, lelkes felénk fordulása, vagy megölelése olyan hormonokat szabadít fel bennünk, mint a szerotonin és a dopamin, amelyek az agy jutalmazó rendszereire hatnak, így jobban érezzük magunkat tőlük. Továbbá egy szeretett élőlény jelenléte, aki viszontszeret, és akinek szüksége van a gazdájára, képes megnyugtatni minket, aminek következtében csökkenhet a kortizol szintünk, s vele együtt a testünk stresszállapota. Ezenfelül a kutyatartás például önmagában rengeteg előnnyel jár:

a kutya miatt a gazdája is kénytelen tartani egy napi rutint, sétálni megy vele, ami a friss levegőn és a mozgáson kívül azzal is jár, hogy más emberekkel is találkozhat, így megelőzve az esetleges izolálódást. 

További kutatások szerint az állatok igen jó hallgatóságnak is bizonyulnak, a gyerekek bizonyítottam könnyebben meg tudnak nyílni szeretett kiskedvenceiknek. Mindemellett nagyon jó támogatók, az ember igazi hűséges társra találhat bennük, akik mellettük állnak minden körülmények között. 

Allen, K., Blascovich , J. , & Mendes , W.B . (2002). Cardiovascular reactivity and the presence of pets, friends, and spouses: Th e truth about cats and dogs . Psychosomatic Medicine, 64, 727 – 739.

Lazarus, R. S., & Folkman, S. (1984). Stress, appraisal, and coping. Springer publishing company.

Oláh, A. (1994): A megküzdés személyiség tényezői: A Pszichológiai Immunrendszer és mérésének módszere, ELTE, Budapest

Selye, H. A. N. S. (1976). History and general outline of the stress concept. Stress in Health and Disease. Boston, Massachusetts: Butterworths, Inc, 3-34.

Wills, T.A. (1991). Social support and interpersonal relationships. In M.S. Clark (Ed.), Prosocial behavior (pp. 265 – 289). Newbury Park, CA: Sage. 

És ITT