Bizonyára mindnyájunknak van olyan ismerőse, akinek a kisállata iránti elfogultságát és szeretetét egyszerűen nem tudjuk mire vélni vagy ha nincs ilyen barátunk, akkor lehet, hogy mi vagyunk azok. Közismert tény az is, hogy a kisállatok csökkentik a stresszt, emellett hozzájárulnak a mentális és fizikai egészségünkhöz. Miből eredhet ez a nagymértékű ragaszkodás, illetve hogyan segítenek rajtunk kiskedvenceink? 

Akinek van állata, az bizonyára tudja, mennyi előnnyel jár a tartása. Ugyan egy kiskedvenc hatalmas felelősség, hiszen pénzt kell rá költeni, foglalkozni kell vele, így energiát és időt igényel, cserébe számtalan módon kárpótol minket. Hiszen aranyos, puha, vicces, csökkenti a magány érzését, feladatot ad és lehet őt szeretni.

Nem ritka jelenség, hogy egy családban a gyerekek vágynak kutyára, de az apa ellenáll, mígnem valahogy mégis bejut a kutya a házba, és aki leginkább odalesz érte, az pont az apuka, aki eredetileg csak a holttestén keresztül engedte volna be a házba a jószágot. A továbbiakban az állattartás pszichológiai előnyeire mutatunk rá, illetve utánajárunk, miért tudunk ennyire kötődni a kis kedvenceinkhez.

Stressz és megküzdés

Mindenekelőtt fontos tisztázni a központi fogalmakat. A stressz nem más, mint a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre vagy környezetváltozására.

Akkor élünk át stresszt, ha a környezetünk vagy annak változásai adaptálódásra késztetnek minket, vagyis lényegében minden egyes nap stresszesek vagyunk.

Ha a szervezet hosszú távon stresszállapotban van, az bizony nem egészséges, ezért is kiemelten fontos, hogy hatékonyan tudjunk megküzdeni vele.

A megküzdés egy olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel a személy megpróbálja kezelni azokat a történéseket, melyekről úgy vélekedik, hogy felülmúlják erőforrásait. Lényegében tehát a megküzdésünkön múlik, hogyan vagyunk képesek kezelni környezetünk kihívásait és fenyegetéseit.

A megküzdés lehet problémafókuszú, amikor a helyzet megoldására törekszünk, illetve érzelemfókuszú, mikor a stresszre adott érzelmi válaszunkra és annak kezelésére koncentrálunk. Alapvetően nincs meghatározva, hogy melyik stratégiát kéne használnunk a megküzdés során. A kutatások azonban egyöntetűen azt mondják, hogy a hatékony megküzdés mindkét módot magában foglalja, hiszen a problémák megoldása mellett kiemelten fontos, hogy helyén tudjuk kezelni érzelmi válaszainkat, illetve a heves reakcióinkat át tudjuk keretezni.

A társas támogatás szerepe a stresszkezelésben

A társas támogatás az egyének arról való meggyőződése, hogy mások megbecsülik, értékelik, szeretik őt, illetve segítséget nyújthatnak neki. Mint megküzdési módszer, azt jelenti, hogy a személy a szociális kapcsolatait segítségül hívva birkózik meg a kihívással. A társas támogatás keresése sokféleképpen segíthet a stressz kezelésében. Amellett, hogy információt vagy valódi segítséget szolgáltathat, a problémafókuszú megküzdést támogatva, a helyzet érzelmi átkeretezésében,

a személy lelki egyensúlyának fenntartásában is hatalmas segítség lehet. 

Ezt nyújthatja az egyénhez közelálló emberek csoportja, a család vagy a barátok, azonban Allen és társai kutatása szerint bizony egy kisállat is komoly társas támaszt nyújthat. Természetesen általában a támogatás érzelmi átkeretező részében tud segíteni, a stresszt viszont így is nagymértékben képes csökkenteni a szeretett kisállat jelenléte. Temérdek kutatás folyt a témában, mely szerint

az állatoktól kapott társas támogatás jelentősen csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét és a stressznek való kitettséget, valamint magasabb önbecsülést és pozitívabb énképet eredményez.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mégis hogyan tudják ezt megtenni? A kisállatok simogatása, lelkes felénk fordulása vagy megölelése olyan hormonokat szabadít fel bennünk, mint a szerotonin és a dopamin, amelyek az agy jutalmazó rendszereire hatnak, így jobban érezzük magunkat tőlük. Továbbá egy szeretett élőlény jelenléte, aki viszontszeret, és akinek szüksége van a gazdájára, képes megnyugtatni minket, aminek következtében csökkenhet a kortizolszintünk, s vele együtt a testünk stresszállapota. Ezenfelül a kutyatartás például önmagában rengeteg előnnyel jár:

a kutya miatt a gazdája is kénytelen egy napi rutinhoz ragaszkodni, sétál vele, ami a friss levegőn és a mozgáson kívül azzal is jár, hogy más emberekkel is találkozhat, így megelőzhető az esetleges izolálódás. 

További kutatások szerint az állatok igen jó hallgatóságnak is bizonyulnak, a gyerekek bizonyítottan könnyebben meg tudnak nyílni szeretett kiskedvenceiknek, mint másoknak. Mindemellett nagyon jó támogatók, igazi hűséges társra találhatunk bennük, akik minden körülmények között mellettük állnak.

Amennyiben nehézségeken mész keresztül, magányos vagy, esetleg nehezen ismerkedsz, ajánljuk csoportos foglalkozásainkat, ahol biztonságos környezetben tudsz ismerkedni másokkal.

Allen, K., Blascovich , J. , & Mendes , W.B . (2002). Cardiovascular reactivity and the presence of pets, friends, and spouses: Th e truth about cats and dogs . Psychosomatic Medicine, 64, 727 – 739.

Lazarus, R. S., & Folkman, S. (1984). Stress, appraisal, and coping. Springer publishing company.

Oláh, A. (1994): A megküzdés személyiség tényezői: A Pszichológiai Immunrendszer és mérésének módszere, ELTE, Budapest

Selye, H. A. N. S. (1976). History and general outline of the stress concept. Stress in Health and Disease. Boston, Massachusetts: Butterworths, Inc, 3-34.

Wills, T.A. (1991). Social support and interpersonal relationships. In M.S. Clark (Ed.), Prosocial behavior (pp. 265 – 289). Newbury Park, CA: Sage. 

És ITT