„A tudás gyökerei keserűek, de gyümölcsei édesek” – válaszolt Csíkszentmihályi Mihály arisztotelészi idézettel a Corvinus Egyetemen összegyűlt közönség azon kérdésére, hogy egy sorozatgyilkos átélhet-e flow élményt bűncselekménye során. A magyar származású kutató az örömteliség témájáról tartott előadást az idei Pszinapszis ízelítőn. A flow atyja részletesen vázolta az áramlatélmény megjelenési formáit és az átéléséhez szükséges feltételeket. A világhírű pszichológus a boldogság értelméről is szót ejtett. Tudósításunk.
Csíkszentmihályi Mihály a Claremont Egyetem egyik tanterméből, Skype-on keresztül mosolygott vissza az előadótermet teljesen megtöltő közönségére. A kutató szerint életminőségünk javítására két stratégia létezik. Az egyik, hogy külső körülményeinket alakítjuk céljainkhoz, a másik szerint úgy módosítjuk külső környezetünk belső észlelését, hogy az nekünk jó legyen. Csíkszentmihályi azonban egyik stratégiát sem tartja külön-külön eredményesnek, nem töltenek el minket igazi boldogságérzéssel. Kiemelte például az élvezeteket, melyek során a társadalmi elvárások által belénk épített vágyak vagy biológiai szükségleteink elégülnek ki. Önmagukban az élvezetek nem hoznak boldogságot, csak pillanatnyi kielégülést. Ennek oka, hogy nem adnak lehetőséget az én komplexebbé válásának, nem tudnak új rendet teremteni a tudatban.
A professzor szerint az emberek akkor érzik eredményesnek az életüket, ha nem az élvezeteket hajhásszák, hanem örömteli dolgok történnek velük. Örömteli események akkor következnek be, amikor valaki nem a szükségleteit vagy vágyait elégíti ki, hanem túllépve azokon, számára váratlant ér el.
„Az életünket élhetjük sakkbábúként, külső erők által irányítva, vagy kezünkbe is vehetjük a gyeplőt.
Láthatjuk magunk folyton áldozatként, de mennyivel másabb lenne megelégedéssel elmerülni a munkában” – veti fel Csíkszentmihályi. Példának egy Mark Strand idézetet hoz arról, milyen érzés teljesen fókuszáltnak lenni, belemerülni a versírásba. Hasonló állapotleírást tesz a távcsövön keresztül figyelmesen vizsgálódó csillagászokról, illetve Joseph G. Gall sejtbiológusról, aki órákon keresztül volt képes a mikroszkóp tárgylemezét szemlélni. Az ember akkor érzi magát igazán boldognak, amikor elmélyülhet valamiben. Ezeket a pillanatokat nevezi Csíkszentmihályi Mihály flow-nak, mert legtöbben életük legélvezetesebb cselekvését úgy írják le, mint egy erőfeszítés nélküli mozgást, folyó áramlást.
Flow élmény a jó teljesítmény, az eredményesség a munkában. Hatására megváltozunk, énünk fejlődik. „Flow az, amikor azt érzed, hogy igazán élsz, involválva vagy abba, amit csinálsz és harmóniában vagy a környezeteddel.” Kérdőívekben, interjúkban kérte művészek, tudósok, sportolók és munkások leírását szerte a világban arról, milyen az, amikor kiteljesedettnek érzik életüket, amikor legjobban élvezik azt, amit csinálnak. Ezekben hasonló élményről számolt be egy balerina tánc közben, mint egy hegymászó sziklamászás során és egy matematikus feladatmegoldás alatt. Azt vizsgálva, mi tesz örömtelivé egy élményt, Csíkszentmihályi arra a megállapításra jutott, hogy az áramlatélmény független társadalmi helyzettől, nemtől, kortól. Akik megtapasztalják a flow-t, szinte mind ugyan úgy írják le. Az örömteliség élménye és a hozzá szükséges pszichikai feltételek így vélhetően megegyezhetnek világszerte.
A beszámolókat összegezve, olyan alapfeltételetek határozott meg a kutató, melyeknek minden esetben jelen kell lennie ahhoz, hogy megtapasztalhassuk a flow élményt. Az első ilyen szempont, mely az összes interjúból kiemelkedő volt, a figyelemfókusz, azaz a cselekvés és a figyelem eggyé olvadása. Amikor nagy erőbedobást igénylő cselekvéssort hajtunk végre, a figyelmünket teljesen lefoglalja az adott tevékenység. A figyelmi kapacitásunk véges, a minden ügyességünket megkövetelő feladatok során nem marad pszichikai energiánk a cselekvéshez nem kapcsolódó információk észrevételére.
talál el, akkor észre se vennéd.” – Mesél egy sakkozó arról milyen, mikor tornán játszik.
Az áramlatélmény megtapasztalása bizonyos fokú felkészültséget igényel. Akkor következik be ugyanis leggyakrabban áramlat élmény, amikor célirányos feladatot végzünk, melyhez szükségszerű a megfelelő tudás. Egy kezdő kosarazó első meccsén még nem biztos abban, hogyan tudná az ellenfelet hatékonyan kicselezni. A sokadik mérkőzése során tapasztal majd flow élményt, amikor a begyakorolt mozdulatsorok hatására már hatékonyan eljuttatja a labdát a hálóba. Akkor érzünk igazán örömöt, amikor képességeink és a cselekvési alternatívák egybeesnek. A cél kiválasztása tehát kulcsfontosságú: egy egyszerűbb, vagy kompetenciáinkon túlmutató cél kiválasztása esetén elmarad a boldogság érzés. Következő alapelvnek az éntudatosság elvesztését határozta meg a professzor a flow kapcsán. Figyelmünket maximálisan lekötő cselekvéskor megszűnik számunkra a múlt és a jövő, eggyé válunk a tevékenységgel és nem gondolkodunk. Csíkszentmihályi az ilyen pillanatok egyikére hozza például az éppen operáló sebészt, amikor is az orvos szinte eggyé olvad pengéjével. Műtét során az időérzékelése átalakul, nem tudja megmondani mikor kezdett neki, vagy mennyi is épp az idő.
Fókusz és koncentráció a flow élmény, mely során nem vesszük észre az idő múlását.
A flow egy úgynevezett autotelikus, önmagért való élmény. Még ha kezdetben valamilyen okkal is kezdtünk bele egy feladatba, a folyamatban maga a cselekvés válik belső jutalomértékűvé. Nem a későbbi hasznáért vagy jutalomért fogjuk végezni, hanem a tevékenység kedvéért. Áttekintve a flow alapfeltételeit, az előadó szerint azokat tudatosítva, képesek leszünk kontrollálni tudatunkat, mely segítségével kisebb jelentőséggel bíró pillanatokat is örömtelivé tudunk változtatni. Így a sokak által elvesztegetett időnek vélt munkát is más szintre emelhetjük, az unalmat felválthatja az öröm.
Az előadása befejeztével Csíkszentmihályi felkínálta a lehetőséget a hallgatóságnak, hogy magyarul tegyék fel kérdéseiket, ő pedig angolul válaszol rájuk. Meglepetésre azonban az első magyar kérdésre, amely egy bűncselekményt végző személy esetén vetette fel a flow élményt, anyanyelvén válaszolt az előadó. Saját eseteként egy északnyugat-amerikai, gyújtogató serdülő gyerek példáját mutatta be, akik unták az iskolát és a gyújtogatáshoz használt bomba elkészítésében lelték flow élményüket. „A legfontosabb felelőssége a felnőtteknek az, hogy megtanítsák a gyerekeket arra, hogy olyan dolgokat élvezzenek, amelyek jó irányba mennek.(…) Ha azt gondoljuk, a tudásnak keserű a gyökere, akkor nagyon nehéz lesz azt a gyerekeknek továbbadni. A gyilkosságok és robbantások helyett, létre kell tudnunk hozni olyan társadalmat, ahol a mindennapi élet érdemes és értékes.”
