Miért hallgatunk bizonyos zeneszámokat újra és újra?

Sokunk lejátszási listáján van egy-egy zeneszám, amelyet meghatározott alkalmakkor hallgatunk. De olyankor szinte végtelenítve, újra és újra lejátsszuk. Lehet ez egy nosztalgikus hangulatú szám, ami akkor kerül elő, ha lezárul életünk egy szakasza. De lehetnek örömzenéink is, amelyeket mindig meghallgatunk, miközben szórakozni készülődünk. Újra és újra előkerülnek, jelentéssel bírnak számunkra. De hogyan lehet, hogy soha nem unjuk meg őket? Miért válnak bizonyos zeneszámok igazán fontossá számunkra?

Frederick Conrad, a Michigan Egyetem pszichológia professzora és munkatársai elvégeztek egy kutatást, amelyben kétszáznégy fiatal férfit és nőt kérdeztek meg arról, hogy mely zeneszámokat hallgatják a legtöbbet. A válaszok között változatos műfajú zenék voltak: pop, rock, rap, country, jazz, reggae és klasszikus szerzemények is. Érdekes módon a számok alig ismétlődtek, csak tizenegy zeneszám akadt, amelyet több személy is említett. A vizsgálati személyek nyolcvanhat százaléka arról számolt be, hogy a megjelölt zenét legalább egyszer egy héten meghallgatja, a megkérdezettek fele pedig majdnem minden nap. Hatvan százalékuk általában nem is csak egyszer, hanem egymás után háromszor vagy négyszer is újra elindítja ezeket a számokat. Mind megemlítették, hogy ezekhez a zeneszámokhoz különleges kapcsolat fűzi őket, és hogy sokszor a hallgatásuk közben le is hunyják a szemüket, hogy még mélyebben átélhessék a dallamot és hozzá kapcsolódó érzéseket.

Miért pont ezek a számok?

Conrad professzor és munkatársai azt is megkérdezték az alanyoktól, hogy milyen hatással vannak rájuk az említett zeneszámok. Ennek alapján három kategóriába sorolódtak a dalok. A megjelölt számok közel kétharmada vidám, energetizáló, felpörgető hangulatú volt. Ezeknél az ütem és a ritmus voltak a meghatározó elemek, a legtöbb személy hallgatásuk közben dobolt a lábával, tapsolt vagy ütötte a ritmust az előtte álló asztalon. A második kategóriába a megnyugtató, relaxáló zenék tartoztak, amelyek segítik a hallgatójukat a koncentrálásban, a stressz elűzésében. A harmadik csoportot pedig a keserédes számok alkották. Ezek azok a zenék, amelyek

hallgatása közben melankolikus hangulat fog el minket, egyfajta kellemes szomorúság.

Ezekhez van a legmélyebb kötődésünk és ezeket játsszuk le a legtöbbször egymás után, akár csak a fejünkben is vagy dúdolva, ha nem áll módunk meghallgatni őket.

Miért hallgatjuk újra és újra?

Az ismétlés oka sokáig talány volt a kutatók számára. Ennek vizsgálata során arra jutottak, hogy egyrészt életbe lép az a mechanizmus, amely miatt a jutalmazó inger ismétlés során egyre ismerősebbé, ezáltal pedig egyre jutalmazóbbá is válik. Ez a mechanizmus működik egészen addig, amíg telítődünk az élménnyel, többé már nem okoz örömet számunkra, ezért inkább újat keresünk. Ez történik azokkal a zeneszámokkal is, amelyeket túlságosan sokszor ismétel a rádió. Egy ideig felvillanyoz minket, ha felcsendül, később pedig már annyira telítődünk velük, hogy alig értjük, hogyan lehettünk úgy oda értük néhány héttel korábban. A kiváltságos számainkkal azonban nem ez a helyzet. Ezeket valami miatt nem unjuk meg. Különleges és örök érvényű jelentésük van számunkra. Egyes számoknak a szövege, másoknak a dallamvilága ragad magával. Incentív értékük van számunkra, beszippantanak minket egy sajátos hangulatba.

Úgy hatnak ránk, mint egy hangulatstimuláló szer.

Elindítjuk a lejátszás gombot, és máris aktiválódik a kívánt lelkiállapotunk. Segítenek elmélyülni, megélhetjük általuk a keserédes melankóliát, ráhangolhatnak minket esti kikapcsolódásra. Ez az érzés pedig olykor értékesebb, mint az, hogy mindig a zeneipar újdonságait keressük.