Az életkezdési pánik során lényegében egy identitás krízist élhetünk át, ahol számos megválaszólandó kérdés vetődik fel önmagunkkal kapcsolatban, legfőképp arra vonatkozóan, hogy kik is vagyunk valójában. Mi tesz minket boldoggá? Hol a helyünk a világban? Koczor Nóra és Mihályi Fruzsina Kapunyitási Pánik című könyvét olvastuk.

A 20 éves fiatal nő nagyot sóhajtva ül le a fotelbe. Már messze járt attól a vidéki gimnazista diáktól, aki korábban volt. Immár három éve, hogy a tanulmányai miatt elhagyta a szülővárosát, barátait. Párkapcsolata romokban, az utóbbi hónapokban sokat vitatkoztak vidéken maradt barátjával. Talán már el is távolodtak egymástól? Olyan nehezen tudnak időt szakítani egymásra, de ezek ellenére mégis Pesten él. Minden nehézség és kételkedése mellett itt maradt, és tanul. Lassú egyenletes léptekkel halad a diploma felé, hamarosan mérnökinformatikus lesz. Távol a családjától, barátaitól, az otthon nyújtotta anyagi biztonságtól elszakadva áll egy szép, újonnan nyíló világ előtt, amire vágyott. Vajon meg tudja-e majd állni a helyét? – Szembesül ismét a kínzó kérdéssel. Vajon meg tudja-e majd állni a helyét nőként, egy férfiak által uralt szektorban? 

Főhősünk kitalált személy, akit Cemma figurája ihletett. Cemma egyike a hét fiatal, fiktív karakternek Koczor Nóra és Mihályi Fruzsina Kapunyitási Pánik című könyvében. 

A könyv alapjában véve egy, az élet nagy területihez kapcsolódó önismereti munkafüzet,

amelyet biztonsággal forgathatunk, ha szeretnénk megismerni mélyebb rétegeinket. A szerzőpáros minden témakört egy szakirodalmilag megalapozott, ugyanakkor mégis olvasmányos, rövid bevezetéssel indít, az elmélyülést pedig különböző feladatok segíti. Azonban a feladat szó ne tévesszen meg bennünket, az önismereti munkában nem lesznek jó és rossz válaszok. A szerzőket idézve „a munkafüzetnek nincs megoldókulcsa, ez a legjobb benne! A megoldások a kitöltő lelkében keresendők, mégha olykor nehéz is megtalálni őket.” A pénz, család, párkapcsolat, karrier, személyiség és kapcsolatok területén indulhatunk az önismereti utazásra.

Önismeret lépésről lépésre

A könyv megjelenését tekintve hasonlít egy idegennyelvi gyakorló munkafüzethez, ahol a zöld színű kiemelés jól láthatóan különíti el egymástól a különböző feladatokat. Az első oldalakon bemutatott fiktív karakterek segítségével, a feladatok előtt lévő felvezető mondatokkal az önismereti csoportok hangulatát idézi meg a könyv, mintha csak valóban egy pszichológus ülne mellettünk a szobában. Igazán szerethető, hogy esetenként a karakterek kommentálják a feladatokat, a könyv végén pedig még egy-egy röviden megfogalmazott visszatekintést is megosztanak velünk.

Mi tesz igazán boldoggá? Mik az erősségeim? Hol a helyem a világban? Ki is vagyok én?

Az első fejezet személyiségünk megismerésére hív. A kapunyitási pánik a mai fiatalok népbetegsége, szorongás a lehetőségtől, a megfelelési kényszertől és a jövőtől. Az életkezdési pánik során lényegében egy identitás krízist élhetünk át, ahol számos megválaszolandó kérdés vetődik fel önmagunkkal kapcsolatban, legfőképp arra vonatkozóan, hogy kik is vagyunk valójában. Minden fejezetben találkozunk visszatérő elemekkel. A fejezet elején elhelyezett célállítás segítségével konkretizálhatjuk, mivel szeretnénk foglalkozni olvasás közben az adott életterületen. A reflektáló kérdések által pedig mélyebbre áshatunk a témákban.

A karrier fejezet első fele a pályaorientációra, a karrierútra fókuszál. Milyen szempontokat érdemes mérlegelnünk? Mi alapján érdemes szakmát választanunk? Összegezhetjük erősségeinket és gyengességeiket, az ikigai gyakorlat segítségével rátekinthetünk, mi az a szenvedéllyel végzett tevékenység, amiben jók vagyunk, megélhetést is ad és valamilyen módon hozzájárulunk általa a világhoz. A teljesség igénye nélkül következzen egy-két gyakorlat könyvből.

Pénzügyi tudatosság a húszas évek eljén

Talán az egyik legizgalmasabb feladat a pénz fejezetben a pénzügyi tervezés. A gyakorlat eléréséig már átgondoltuk mit jelent nekünk a pénz, az anyagi biztonság, milyen a hozzáfűződő viszonyunk, így vághatunk neki, hogy három különböző élethelyzetben egy egyedülálló pedagógus, egy kétgyermekes vállalkozó és egy házas gyermektelen család segítségére siessünk a költségvetésük megtervezésénél.

A későbbi oldalakon egy önértékelő kérdőívvel is találkozunk. A kérdéssor segítségével különböző szempontokból tekinthetünk rá barátai kapcsolatainkra, és ami ennél is fontosabb, arra, hogyan viselkedünk mi a barátainkkal. Hiszen ahogy a szerzők írják:

„minden emberi kapcsolat kétirányú utca”,

így mi is felelősek vagyunk ennek alakulásáért, nem csak a másik. A baráti kapcsolatok mellett, a család és párkapcsolatok témakörében is találkozhatunk ezzel a szemlélettel. A teljesség igénye nélkül a párkapcsolat fejezetéből emelnénk ki két szempontot. 

  • A Chapman által megfogalmazott szeretetnyelvek gyakran kulcsot adnak a párkapcsolatok megértéséhez, ez a szemlélet pedig hangsúlyosan jelen van a munkafüzetben.

  • A másik kiemelkedő téma kevésbé örömteli, de ugyanilyen fontosságú a ghosting, mikor minden magyarázat nélkül az egyik-vagy a másik fél eltűnik a kapcsolatból. Ez a téma ma rengeteg embert érint.

A könyv recenziójának a végén térjünk ki a szerzőkre is. A fiatal szerzőpáros, Koczor Nóra tanácsadó szakpszichológus és Mihályi Fruzsina pedagógus különböző nézőpontból tekintenek a kapunyitási pánikra. Mint írják: „A húszas éveink végére már mindketten áttestünk a kapunyitási pánikon, és első kézből tapasztaltuk annak kihívásait. Nekünk is kardinális kérdésekre kellett válaszokat találnunk, ehhez pedig elengedhetetlen volt, hogy önmagunkkal és környezetünkkel ápolt kapcsolatunkról gondolkozzunk, sőt mi több, hogy ezeken dolgozzunk.”

Aki túl van már a kapunyitási válságon, láthatja, amit korábban talán már sejtett: hogy több ilyen mérföldkő adódik még az életben. Fontos, hogy ezekben megtaláljuk önmagunkat miközben szem előtt tartjuk, mindegyik életszakasz formálódási időszak az életünkben, amire egyszer majd a többivel együtt nézhetünk vissza.