Az anorexia nervosa (AN) és az autizmus spektrumzavar (ASD) napjaink leggyakrabban előforduló mentális rendellenességei közé sorolhatók. Egyre növekvő érdeklődés mutatkozik a köztük lévő lehetséges kapcsolat feltárása iránt. A pszichológia és a kognitív idegtudomány legfrissebb kutatási eredményei alapján ezért részben a mikrobiom és az agy közötti tengely megváltozott működése tehető felelőssé, mely mindkét zavar fennmaradásában, kialakulásában is szerepet játszhat. Cikkünkben összehasonlítjuk azokat az eredményeket, melyek alátámasztják a két rendellenesség, legalábbis egyes altípusai közötti kapcsolatot.
A mentális rendellenességekről alkotott mai tudásunk alapján kialakulásuk környezeti és genetikai hajlamosító tényezők bonyolult kölcsönhatásaiból ered. Ezek között szerepelhetnek a bél-mikrobiótából, azaz a bélben lévő baktériumokból, vírusokból és gombákból származó mikrobiológiai információk is. Amit azonban kevesen tudnak, hogy a bélrendszer mennyire szoros összefüggésben áll agyunkkal, egymást kölcsönösen befolyásolva. Ezt nevezik mikrobiom-bél-agy tengelynek (MGB-tengely). Az MGB-tengely egy komplex kétirányú rendszer, mely magában foglalja az agyat, a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus részeit, az endokrin- és immunrendszert, az enterális idegrendszert, valamint a bél mikrobiomját. A kétirányú kommunikáció három útvonalon valósul meg: idegi, neuroendokrin, valamint az immunrendszert érintve.
Mindkét mentális zavar esetében kiemelt szerepe lehet az MGB-tengely megváltozott működésének mind lefolyásuk, fennmaradásuk, de akár kialakulásuk szempontjából is. Az anorexia nervosa legfőbb jellemzői közé tartozik az akaratlagos súlyvesztés alacsony testsúly ellenére is, valamint a testképzavar. Az autizmus spektrumzavar fő diagnosztikai kritériumai pedig a kommunikáció és társas interakciók területén jelentkező hiányosságok, valamint a repetitív, beszűkült viselkedés és érdeklődés. A zavar rendkívül változatos formában jelentkezhet.
Egyre növekvő figyelem irányul az AN és ASD közötti lehetséges kapcsolat feltárására. A két rendellenesség számos, csak esetükben szoros együttjárást mutató kognitív, szociális és viselkedéses sajátossággal rendelkezik. Ezek állapotfüggetlenek (anorexia nervosa esetében például gyógyulás után is fennáll), örökletesek, illetve nem érintett családtagok körében is gyakrabban fordulnak elő, ezáltal olyan közös köztes fenotípusok lehetnek, melyek befolyásolják a viselkedéses megnyilvánulásokat. Újabb feltételezések szerint kétirányú kapcsolat állhat fenn ezen kognitív sajátosságok és az MGB-tengely megváltozott működése között is.
Szivárgó bél
Az előbbi rendellenességek és a mikrobiom kapcsolatának leírására született egyik hipotézis a „szivárgó bél” (leaky-gut) teória, mely a különböző gátak (pl. vér-agy-gát) funkciójának csökkent működésére helyezi a fókuszt. A megváltozott áteresztőképesség idegrendszeri gyulladásos folyamatokat generálhat, melyeket az autizmus kialakulásában kulcstényezőként azonosítottak. A fokozott áteresztőképesség elsőfokú rokonok körében is kimutatható volt, ami arra utal, hogy az nem az ASD következménye, hanem más környezeti tényezőkkel kombinálva, legalább részben, a kialakulásáért felelős. A kapcsolatot továbbá alátámasztja a gyomor- és bélrendszeri rendellenességek magas előfordulási aránya nem csak autizmussal diagnosztizáltak, hanem testvéreik körében is.
Rövid szénláncú zsírsavak
Bizonyos zsírsavakat, melyek a bélben zajló bakteriális erjedés fő végtermékei, szintén az ASD tüneteihez hozzájáruló tényezőként tartanak számon. Ezen zsírsavak ugyanis gyulladáscsökkentő hatásúak, valamint a vér-agy gát integritásának fenntartásában jelentkező szerepük már bizonyított, többek között ezért is feltételezhető joggal, hogy a bél-mikrobióta kiegyensúlyozatlansága számos mentális zavar klinikai jellemzőihez kapcsolódhat. Autizmus spektrumzavarral diagnosztizáltak esetében az előbb említett zsírsavak teljes mennyiségének alacsonyabb koncentrációját találták, mely szoros összefüggést mutatott az autizmus súlyosságával, valamint a gasztrointesztinális tünetekkel. A kevésbé integratív gátak következményei lehetnek bizonyos strukturális változások az agyban, melyek kapcsolatát az MGB-tengellyel agyi képalkotó eljárások is bizonyítják. Ezen felül, rágcsálókon tesztelve is összefüggésbe hozták a bél-mikrobióta változásait az ASD tüneteivel és a társuló gasztrointesztinális rendellenességekkel. Ezek miatt valószínűsíthető a mikrobióta okozati szerepe autizmus spektrumzavarban, különösen az emésztőrendszeri nehézségekkel küzdők alcsoportjában.
Anorexia nervosa esetében is a barrierek áteresztőképességének növekedéséről számoltak be. Továbbá, a bélgát funkció csökkenésére utalnak bizonyos bélben lévő baktériumtörzsek és zsírsavak megváltozott szintjei. Az AN kialakulása mögött egy feltételezett mechanizmus, hogy a bél-mikrobióta eltérései, illetve az zsírsavak termelésének csökkenése növelheti a vér-agy-gát áteresztőképességét, így bizonyos hormonok elérik receptoraikat az agyban, szorongásos reakciókat indukálva étkezés során, mely később már az étkezés előtt, annak gondolata által is jelentkező szorongást vált ki. Ezek aztán önértékeléssel és testképpel kapcsolatos problémákat idézhetnek elő.
A baktériumok egyensúlyának felborulása
A bélmikrobióta összetételének zavara különböző betegségekkel hozható összefüggésbe. Ez az úgynevezett diszbiózis a baktériumok csökkent változatosságában, hasznosak hiányában és a kórokozók jelenlétében nyilvánul meg. Az egészséges humán bél-mikrobiótát legnagyobb részben két törzsbe tartozó baktériumok uralják. Összetételének zavara számos mentális rendellenességben, köztük az AN-ben és ASD-ben is megfigyelhető. Ezek közös sajátossága a két fő törzsbe tartozó baktériumok arányának ugyanolyan irányú eltérése. Az autizmus esetében továbbá sikerült konkrét fajokat is azonosítani, melyek összefüggésbe hozhatók a tünetek súlyosságával.
A közelmúltban végzett vizsgálatok az anorexia nervosához kapcsolódó diszbiózisról számoltak be, ami a rendellenesség kialakulásában betöltött szerepének megfontolásához és az AN újradefiniálásához vezetett. Anorexia nervosa esetében alacsonyabb mikrobiális diverzitást figyelhetünk meg, és bizonyos, bélben található baktériumok előfordulásából lehet következtetni az AN súlyosságára. Továbbá azonosítottak olyan fajokat is, melyek gyakorisága a testtel való elégedetlenséggel mutatott jelentős együttjárást. Fontos megjegyezni, hogy ezen különbségek gyógyulás után sem tűntek el, ez pedig azt bizonyítja, hogy a mikrobióta összetételének változása AN-ban több, mint pusztán az alacsony testsúly hozadéka. Az anorexia nervosa klinikai képe az autizmus spektrumzavaréhoz hasonlóan szintén igen változatos. Jelenleg két altípusát különböztetjük meg, melyek között találhatunk eltéréseket – habár ez még kevésbé kutatott terület. Az eddigi eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy a restriktív altípusba tartozók, azaz akik testsúlyuk csökkenését koplalás, diétázás, túlzott testedzéses viselkedésformák segítségével akarják elérni, az autizmus spektrumzavar esetében leírtakhoz hasonlóbb jellemzőkkel rendelkeznek. Ez a mintázat a megváltozott, merevebb gondolkodási stílus esetében is visszaköszön.
Láthatjuk, hogy kognitív szinten is számos átfedés található a két rendellenesség, vagy legalábbis bizonyos altípusaik között. A mikrobióta összetételének és az MGB-tengely működésének étrenddel, pszichobiotikumokkal (a mentális egészségre hatást gyakorló élő baktériumokkal) és széklet-mikrobióta transzplantációval történő befolyásolása preventív és gyógyító célokra is felhasználható lenne mentális rendellenességek területén is.
Ám ne felejtsük el, hogy ez a kutatási terület még gyerekcipőben jár, így nem szabad a két rendellenesség valamelyikében érintettekről azt gondolnunk, hogy biztosan a bél-mikrobióta rendellenességei okozzák a tüneteiket, illetve azt sem, hogy az ezt célzó változásoktól önmagukban javulást várhatunk. Mindkét zavar számos formában megjelenhet, és kialakulásuk is több tényező bonyolult kölcsönhatásának eredménye, így diagnosztikájukkal és kezelésükkel kapcsolatban érdemes szakemberhez fordulni.
A szerző az MCC-Mindset Pszichológia Iskola hallgatója.
Felhasznált irodalom
American Psychiatric Association (APA): DSM-5. APA, Arlington, VA, 2013. Magyar változat: DSM-5 referencia kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Oriold és társai, 2013.
Boltri, M., & Sapuppo, W. (2021). Anorexia Nervosa and Autism Spectrum Disorder: A Systematic Review. Psychiatry Research, 306. https://doi.org/doi.org/10.1016/j.psychres.2021.114271
Carpita, B., Muti, D., Cremone, I. M., Fagiolini, A., & Dell’Osso, L. (2022). Eating disorders and autism spectrum: links and risks. CNS Spectrums, 27(3), 272–280. https://doi.org/10.1017/S1092852920002011
Chernikova, M. A., Flores, G. D., Kilroy, E., Labus, J. S., Mayer, E. A., & Aziz-Zadeh, L. (2021). The brain-gut-microbiome system: Pathways and implications for autism spectrum disorder. Nutrients, 13(12). https://doi.org/10.3390/nu13124497
de Magistris, L., Familiari, V., Pascotto, A., Sapone, A., Frolli, A., & Iardino, P. (2010). Alterations of the intestinal barrier in patients with autism spectrum disorders and in their first- degree relatives. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 51(4), 418–424. https://doi.org/10.1097/MPG.0b013e3181dcc4a5.
Delaney, S., & Hornig, M. (2018). Environmental expo- sures and neuropsychiatric disorders: what role does the gut-immune-brain axis play? Current Environmental Health Reports, 5(1), 158–169. https://doi.org/10.1007/s40572-018-0186-z
Dóra, D., Kovács, T., & Nagy, N. (2020). The role of intestinal macrophages and the enteric nervous system in gut neuroimmunology: Basic science and clinical implications. Orvosi Hetilap, 161(19), 771–779. https://doi.org/10.1556/650.2020.31685
Fan, Y., Støving, R. K., Berreira Ibraim, S., Hyötyläinen, T., Thirion, F., Arora, T., Lyu, L., Stankevic, E., Hansen, T. H., Déchelotte, P., Sinioja, T., Ragnarsdottir, O., Pons, N., Galleron, N., Quinquis, B., Levenez, F., Roume, H., Falony, G., Vieira-Silva, S., … Pedersen, O. (2023). The gut microbiota contributes to the pathogenesis of anorexia nervosa in humans and mice. Nature Microbiology, 8(5), 787–802. https://doi.org/10.1038/s41564-023-01355-5
Frostad, S. (2022). Are the Effects of Malnutrition on the Gut Microbiota–Brain Axis the Core Pathologies of Anorexia Nervosa? Microorganisms, 10(8). https://doi.org/10.3390/microorganisms10081486
Frye, R. E., Rose, S., Slattery, J., & MacFabe, D. F. (2015). Gastrointestinal dysfunction in autism spectrum disorder: the role of the mitochondria and the enteric microbiome. Microbial Ecology in Health and Disease, 26(1). https://doi.org/10.3402/mehd.v26.27458
Gabriel, T., Paul, S., Berger, A., & Massoubre, C. (2020). Anorexia Nervosa and Autism Spectrum Disorders: Future Hopes Linked to Mucosal Immunity. NeuroImmunoModulation, 26(6), 265–275. https://doi.org/10.1159/000502997
Garcia, N., & Gutierrez, E. (2023). Anorexia nervosa and microbiota: systematic review and critical appraisal. Eating and Weight Disorders, 28(1). https://doi.org/10.1007/s40519-023-01529-4
Hooks, K., Konsman, J., & O’Malley, M. (2019). Microbiota-gut- brain research: a critical analysis. Behavioral and Brain Sciences, 42. https://doi.org/doi.org/10.1017/S0140525X18002133
Iovene, M. R., Bombace, F., Maresca, R., Sapone, A., Iardino, P., Picardi, A., Marotta, R., Schiraldi, C., Siniscalo, D., Serra, N., de Magistris, L., & Bravaccio, C. (2017). Intestinal Dysbiosis and Yeast Isolation in Stool of Subjects with Autism Spectrum Disorders. Mycopathologia, 182(3–4). https://doi.org/10.1007/s11046-016-0068-6
Jaggar, M., Rea, K., Spichak, S., Dinan, T. G., & Cryan, J. F. (2020). You’ve got male: Sex and the microbiota-gut-brain axis across the lifespan. Frontiers in Neuroendocrinology, 56, 100815. https://doi.org/10.1016/j.yfrne.2019.100815
Kleiman, S. C., Watson, H. J., Bulik-Sullivan, E. C., Huh, E. Y., Tarantino, L. M., Bulik, C. M., & Carroll, I. M. (2015). The Intestinal Microbiota in Acute Anorexia Nervosa and During Renourishment. Psychosomatic Medicine, 77(9), 969–981. https://doi.org/10.1097/psy.0000000000000247
Mack, I., Cuntz, U., Grmer, C., Niedermaier, S., Pohl, C., Schwiertz, A., Zimmermann, K., Zipfel, S., Enck, P., & Penders, J. (2016). Weight gain in anorexia nervosa does not ameliorate the faecal microbiota, branched chain fatty acid profiles, and gastrointestinal complaints. Scientific Reports, 6(January), 1–16. https://doi.org/10.1038/srep26752
Martin, C. R., Osadchiy, V., Kalani, A., & Mayer, E. A. (2018). The Brain-Gut-Microbiome Axis. Cellular and Molecular Gastroenterology and Hepatology, 6(2), 133–148. https://doi.org/10.1016/j.jcmgh.2018.04.003
Mehra, A., Arora, G., Sahni, G., Kaur, M., Singh, H., Singh, B., & Kaur, S. (2023). Gut microbiota and Autism Spectrum Disorder: From pathogenesis to potential therapeutic perspectives. Journal of Traditional and Complementary Medicine, 13(2), 135–149. https://doi.org/10.1016/j.jtcme.2022.03.001
Monteleone, A. M., Troisi, J., Serena, G., Fasano, A., Grave, R. D., Cascino, G., Marciello, F., Calugi, S., Scala, G., Corrivetti, G., & Monteleone, P. (2021). The gut microbiome and metabolomics profiles of restricting and binge-purging type anorexia nervosa. Nutrients, 13(2), 1–13. https://doi.org/10.3390/nu13020507
Roubalová, R., Procházková, P., Papežová, H., Smitka, K., Bilej, M., & Tlaskalová-Hogenová, H. (2020). Anorexia nervosa: Gut microbiota-immune-brain interactions. Clinical Nutrition, 39(3), 676–684. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2019.03.023
Santocchi, E., Guiducci, L., Fulceri, F., Buzzigoli, E., & Apicella, F. (2016). Gut to brain interaction in Autism Spectrum Disorders: a randomized controlled trial on the role of probiotics on clinical, biochemical and neurophysiological parameters. BMC Psychiatry, 16(1), 1–16. https://doi.org/10.1038/srep45356.
Seitz, J., Dahmen, B., Keller, L., & Herpertz-Dahlmann, B. (2020). Gut feelings: How microbiota might impact the development and course of anorexia nervosa. Nutrients, 12(11), 1–14. https://doi.org/10.3390/nu12113295
Sherwin, E., Dinan, T., & Cryan, J. (2018). Recent developments in understanding the role of the gut microbiota in brain health and disease: the gut microbiota in brain health and disease. Annals of the New York Academy of Sciences, 1420(1), 5–25. https://doi.org/10.1111/nyas.13416
Shobeiri, P., Kalantari, A., Teixeira, A. L., & Rezaei, N. (2022). Shedding light on biological sex differences and microbiota–gut–brain axis: a comprehensive review of its roles in neuropsychiatric disorders. Biology of Sex Differences, 13(1), 1–24. https://doi.org/10.1186/s13293-022-00422-6
Soltysova, M., Tomova, A., & Ostatnikova, D. (2022). Gut Microbiota Profiles in Children and Adolescents with Psychiatric Disorders. Microorganisms, 10(10), 1–28. https://doi.org/10.3390/microorganisms10102009
Srikantha, P., & Hasan, M. M. (2019). The possible role of the microbiota-gut-brain-axis in autism spectrum disorder. International Journal of Molecular Sciences, 20(9), 14–19. https://doi.org/10.3390/ijms20092115
Tomova, A., Husarova, V., Lakatosova, S., Bakos, J., Vlkova, B., Babinska, K., & Ostatnikova, D. (2015). Gastrointestinal microbiota in children with autism in Slovakia. Physiology & Behavior, 138, 179–187. https://doi.org/10.1016/j.physbeh.2014.10.033
Van De Sande, M. M. H., Van Buul, V. J., & Brouns, F. J. P. H. (2014). Autism and nutrition: The role of the gut-brain axis. Nutrition Research Reviews, 27(2), 199–214. https://doi.org/10.1017/S0954422414000110
Wang, M., Zhou, J., Fusheng, H., Chunquan, C., Wang, H., Wang, Y., Lin, Y., Rong, H., Cheng, G., Xu, R., & Zhou, W. (2019). Alteration of gut microbiota-associated epitopes in children with autism spectrum disorders. Brain, Behavior, and Immunity, 75, 192–199. https://doi.org/10.1016/j.bbi.2018.10.006
Wang, Q., Yang, Q., & Liu, X. (2023). The microbiota–gut–brain axis and neurodevelopmental disorders. Protein & Cell, March, 1–14. https://doi.org/10.1093/procel/pwad026
Williams, B. L., Hornig, M., Buie, T., Bauman, M. L., Cho Paik, M., Wick, I., Bennett, A., Jabado, O., Hirschberg, D. L., & Lipkin, W. I. (2011). Impaired Carbohydrate Digestion and Transport and Mucosal Dysbiosis in the Intestines of Children with Autism and Gastrointestinal Disturbances. PLoS One, 6. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0024585
Zhou, Z. C., McAdam, D. B., & Donnelly, D. R. (2018). Endophenotypes: A conceptual link between anorexia nervosa and autism spectrum disorder. Research in Developmental Disabilities, 82, 153–165. https://doi.org/doi.org/10.1016/j.ridd.2017.11.008
