A gyermekvállalás az emberi élet legfontosabb döntései közé tartozik. A gyermekáldásra váró párok jelentős része, 10-15 százalékuk azonban termékenységi problémákkal küzd, amelyek hatékony kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges a kiváltó okok minél szélesebb körű feltárása. A meddőség lehetséges okait számos kutatás vizsgálta. Cikkünkben azokat a főbb lelki tényezőket ismertetjük röviden, amelyek megnehezíthetik a várandósság megvalósulását.

A meddőség a reproduktív rendszer betegsége, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint akkor áll fenn, ha 12 hónap vagy annál hosszabb, 35 év felett pedig 6 hónap vagy annál hosszabb, rendszeres, védekezés nélküli szexuális együttlét után sem jön létre a terhesség. Olyan soktényezős eltérésről van szó, melynek hátterében különféle fiziológiai állapotok, testi betegégek, életmódból fakadó hatások és lelki folyamatok egyaránt fellelhetőek. Ezek fényében a meddőség kezelése akkor lehet a leghatékonyabb, ha komplex formában, minél inkább személyre szabott módon történik.

Milyen lelki tényezők kerültek fókuszba a meddőség kapcsán?

A kutatások kezdetben a tudattalan lelki folyamatok, a megoldatlan gyermekkori konfliktusok, az anya és lánya közötti kapcsolat feszültsége, a bizonytalan kötődés és az éretlen személyiség szerepét hangsúlyozták.

Intenzíven kutatott téma a stressz meddőség kialakulásában játszott szerepe, amely kapcsán a krónikus stressz neuroendokrin rendszerre gyakorolt hatásait és a termékenységi problémák közötti összefüggéseket vizsgálták. A feltételezések szerint a stressz a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese, valamint a hipotalamusz-hipofízis-gonádikus tengely bonyolult, visszacsatoláson alapuló kapcsolatrendszerén keresztül, egyes hormonok kibocsátásának serkentésével és gátlásával a szaporító szervek alulműködéséhez vezet.

A stressz összefüggésbe hozható a vércukorszint ingadozásával, az inzulinrezisztenciával, az elhízással, a pajzsmirigy alulműködésével és a prolaktin nevű hormon fokozott termelődésével – amelyek bizonyítottan megnehezíthetik a teherbeesést.

Újabb eredmények arra is utalnak, hogy a stressz hatásait esetleg nem direkt módon, a fent említett hormonális-biológiai tényezők, hanem indirekt jelleggel az egészségmagatartás romlása közvetíti, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-használat és a fizikai aktivitás hiánya.

A meddőség pszichológiai hátterének korszerű megközelítései a fogamzás esélyét csökkentő viselkedésformákra hívják fel a figyelmet, többek között a szexuális együttlétek terméketlen napokra való korlátozására, a helytelen táplálkozásra, a versenysport vagy az extrém munkahelyi stressz hatására, illetve a termékenységi kezelések idő előtti abbahagyására.

Affektív temperamentumok kapcsolata a meddőséggel

A legfrissebb kutatások szerint a meddőség kialakulásához többféle módon hozzájárulhatnak az affektív temperamentumok, amelyek a különböző érzelmi tónusok mentén kialakult személyiséget mélyebben meghatározó sajátosságok. Az affektív temperamentum 4 fő típusát különíthetjük el:    

1. A depresszív temperamentumú személyekre jellemző a komorság, a pesszimizmus, a humor hiánya. Többnyire passzívak, csendesek, viszont jellemzően szkeptikusak, erősen kritikusak, gyakran panaszkodnak. Lelkiismeretesek és fegyelmezettek, azonban a csökkentértékűség és a kudarcra ítéltség sémái gátolhatják ezeket a személyiségjegyeket.

2. A hipertímiás temperamentumú személyek túláradóan lelkesek, optimisták, magabiztosak, olykor naívak, időnként nagyzásos fantáziák jellemzik őket. Beszédesek, tele vannak tervekkel, de ezeket ritkán valósítják meg. Fokozott élménykeresés és a gátolatlanság is tetten érhető a viselkedésükben.

3. A ciklotím temperamentumú személyek legfőbb jellemzője a kiegyensúlyozatlanság, amely a depresszív és felhangolt állapotok hullámzó ütemű változékonyságában nyilvánul meg. A letargikus érzelmi állapotokat váratlanul felváltja a felhangoltság, ami az önértékelés bizonytalanságához és a teljesítőképesség ingadozásához vezethet, mivel a kreatív és fókuszált időszakokat zavaros és instabil periódusok követik.

4. Az irritábilis temperamentumú személyek hangulata inkább borongós, mint felhangolt. Nyugtalanok, gyakran hiperkritikusak, olykor tolakodóak vagy akár erőszakos viselkedésűek is lehetnek.

Az érzelmek által meghatározott affektív temperamentumok önmagukban nem kórosak, de hajlamosíthatnak különböző testi és lelki problémákra a közös biológiai háttértényezőkön keresztül vagy közvetve, az érzelmek, a gondolkodás vagy a viselkedés befolyásolásával. Az affektív temperamentumok jelentős hatással vannak például a meddőség hátterében is fellelhető cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, depresszió vagy szorongás kialakulásra. Összefüggésbe hozhatók továbbá a dohányzással, a túlzott alkoholfogyasztással, a falási rohamokkal, valamint az orvosi utasítások be nem tartásával is, amelyek szintén csökkenthetik a teherbeesés esélyét, valamint rontják a meddőség kezelésének hatékonyságát is.

Az affektív temperamentumok viszonylag stabil részei a személyiségünknek, a meddőségnek viszont számos olyan kockázati tényezőjét befolyásolják, amelyek módosíthatóak.

Ilyen például az előzőekben is említett testsúly, a táplálkozás, a testmozgás, a dohányzás és más önkárosító magatartásformák, a depresszió és a szorongás vagy az orvos által javasolt kezelési protokollhoz, gyógyszeres kezeléshez és életmódváltáshoz való ragaszkodás.

A téma kutatói úgy vélik, hogy affektív temperamentumok szűrésével könnyebben azonosíthatóvá válnak a magas kockázatú betegcsoportok, ezáltal pedig célzott módon lehet segíteni az érintett személyeket a testi betegségek, a depresszió és a szorongás kezelésével, a helyes életmód kialakításának temperamentumra szabott támogatásával, az edukációval és egyéb, az érintett személy szempontjából releváns egészségfejlesztő módszerekkel. A meddőség mögöttes mechanizmusainak pontosabb ismerete tehát lehetővé teszi az egyénre szabott, minél teljesebb terápiás lehetőségek kidolgozását és megvalósítását.

Ha úgy érzed, hogy szakmai segítségre lenne szükséged a nehézségeiddel való megküzdéshez, fordulj bizalommal pszichológusainkhoz.

Aimagambetova, G., et al., The effect of psychological distress on IVF outcomes: Reality or speculations? PLOS ONE, 2020. 15(12): p. e0242024.

Bernard, A. and F. Krizsa, Generally about infertility. Modern diagnostic and therapy in infertility. A meddőségről általában In: Kaáli, S: A meddőség korszerű diagnosztikája és kezelése. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. 

Chen, L.-T., et al., Maternal anxiety associated with <i>in vitro</i> fertilisation (IVF)/intracytoplasmic sperm injection (ICSI) outcomes and risk of difficult toddler temperament: A three-year case-control study. Journal of Obstetrics and Gynaecology, 2017. 37(7): p. 965-969.

Gonda, X., et al., Nature and nurture: effects of affective temperaments on depressive symptoms are markedly modified by stress exposure. Frontiers in psychiatry, 2020. 11: p. 599.

Işik Ulusoy, S. and E. Colak, Effects of Temperamental Characteristics on Depression-Anxiety Levels and the Quality of Life in Infertile Women. Medeni Med J, 2020. 35(3): p. 226-235.

Pléh Csaba (szerk.) (2021). Pszichológia Akadémiai Kiadó, Budapest https://mersz.hu/hivatkozas/m880pk_532 letöltve: 2023. 11. 10.

Strauß, B., et al., Psychosomatik in der Reproduktionsmedizin. Zeitschrif  für Medizinische Psychologie, 2000. 9(3): p. 101-109.

Szabó, G., Szigeti, F. J., Sipos, M., Várbíró, Sz., Gonda, X. (2023): A pszichés faktorok szerepe a meddőség kialakulásában és kezelésében. Összefoglaló tanulmány. Neuropsychpharmacologia Hungarica 25. (3) p. 123-129.

Szkodziak, F., J. Krzyżanowski, and P. Szkodziak, Psychological aspects of infertility. A systematic review. J Int Med Res, 2020. 48(6): p. 300060520932403.