Mit akarunk? Relaxálni! Mikor akarjuk? Most!

A Google 931.000.000 találatot ajánl fel nekünk a „relax” szóra keresve. A relaxáció napjaink széleskörűen – és olykor tévesen – alkalmazott kifejezése. Sokan közülünk úgy gondolják, hogy a relaxáció feltétele a szabadidős tevékenységeknek. Legyen szó akár egy könyv olvasásáról, egy film megnézéséről, vagy épp egy wellness hotelben töltött hosszú hétvégéről. De vajon meg tudnánk-e fogalmazni, mit is értünk a relaxáció testi történésein, érzésein? Vagy azt, hogy miért nem tudunk megnyugodni, ellazulni, annak ellenére, hogy a külső körülmények adottak?

A relaxáció („relaxation”) francia eredetű kifejezés, melynek jelentése „elengedni a rabot”. A relaxáció ebben az értelemben valóban felszabadítást jelent. Tehermentesíti szorongó testünket és lelkünket, továbbá energiát is felszabadít. A „rab elengedésével” bárki küzdhet: vezetők, oktatók, szülők, kisgyermekek, diákok, idősek, és a lista véget nem érően folytatódhatna. Mindannyiunkkal előfordult már, hogy eljött a szünidő vagy a várva várt szabadság, amikor végre akad egy kis időnk a pihenésre, saját magunk "helyreállítására". De valahogy úgy tűnik, ez mégsem történik meg, vagy éppen nem úgy, ahogy elképzeltük. Mi gátol meg minket a kikapcsolódásban? Miért nem tudunk úgy pihenni, ahogy szeretnénk?

„Nyugodj már meg!”

Hogy megérthessük, miért nem tudunk úgy relaxálni az arra „kijelölt” időkben, ahogy szeretnénk, nézzük először a megnyugvás egy egyszerűbb, hétköznapibb példáját. Hányszor hallottuk már – vagy mondogattuk akár magunknak is –, hogy „nyugodj meg”, amikor idegesek és feszültek voltunk? Számtalan módon reagálhatunk erre a felszólításra, azonban a valódi megnyugvás, ellazulás sok alkalommal nem tartozik ezek közé.

Bizonyos dolgokat – és a megnyugvással, relaxációval sincs ez másként – nem tudunk erőltetni, akaratlagosan megteremteni, viszont lehetőséget teremthetünk számukra.

Keresem, keresem... de nem találom

Ez magyarázza a hétköznapi helyzeteket, azonban még mindig nem indokolja, hogy azokban a helyzetekben, ahol úgymond már a lehetőséget is megteremtettük a relaxációra – gondoljunk itt a nyugodt, kellemes környezetre – , miért nem vagyunk képesek ellazulni. Ahogy Noam Shpancer, ohioi klinikai pszichológus fogalmaz:

a relaxációt, az ellazulást akarni olyan, „mint egy zseblámpával keresni a sötétséget”.

A relaxációs válasz első problémája szerinte tehát az, hogy ezt az állapotot nem lehet utasítani, megrendelni, elvárni. Sőt, megrendelésre még ellenkező hatást is elérhetünk, hiszen ha nem úgy érezzük magunkat, ahogyan szeretnénk – ellazultan és nyugodtan –, akkor ez további feszültség forrásává válhat, ami újabb gátló tényező a valódi nyugalom elérésében.

A fájdalom egyértelmű, a fájdalommentesség kevésbé

A relaxáció másik gyakori problémájaként azt fogalmazza meg Shpancer, hogy sokunknak valójában fogalma sincs, mit is takar a relaxáció. Nem a relaxációs válasz alapját képező komplex neurofiziológiai háttérre gondol itt, hanem a relaxáció puszta testi élményére. Térjünk vissza a bevezetőben feltett kérdésünkhöz: Meg tudnánk fogalmazni, mit is értünk önmagunk esetében a relaxáció, a nyugalom testi történésein, érzésein?

Ha a kérdésre a válaszunk nem egyértelmű „igen”, akkor ennek egyik oka Shpancer szerint az lehet, hogy testi élményeinkre főleg akkor figyelünk, amikor ezek valamilyen módon zavaróak számunkra. Ismerjük a fájdalmat (annak többféle megnyilvánulását) és nagy részletességgel le is tudjuk írni azt. Ez viszont nem eredményezi automatikusan azt, hogy a fájdalommentes, nyugodt állapotot is hasonlóan jellemezni tudjuk.

Amikor szorongunk, idegesek, feszültek vagyunk, sok energiát fordítunk a testi megnyilvánulásaink megfigyelésére. Nyugodt állapotban azonban izmaink ellazulnak, légzésünk nyugodt, és nem időzünk el hosszasan ezen az állapotunkon. Ezért történhet meg az, hogy nem tudjuk igazán pontosan leírni, mi jellemzi testünk ezen állapotát.

Épp ezért még ha a testünk készen is áll a relaxációra és a körülmények is adottak hozzá, akkor is megeshet az, hogy a test nem tudja, hogyan is valósulhatna meg ez a nyugalmi állapot.

Annak érdekében, hogy a relaxáció, a megnyugvás valóban megtörténjen, először meg kell tanulnunk, hogy milyen érzést is jelent az számunkra.

Ehhez egyértelmű kapcsolatra van szükség az egyes testi állapotaink, érzéseink és a „ellazulás”, „nyugalom” szavak között.

Hogyan taníthatjuk meg testünknek a nyugalom megvalósítását?

A nyugalom eléréséhez hasznos lehet egy relaxációs módszer kiválasztása. Jelenleg számtalan olyan relaxációs technika áll rendelkezésünkre, amelyek alapjainak megtanulása legtöbbünknek nem okoz nehézséget. Ilyen relaxációs módszer a légzésre való figyelés, az autogén tréning, a progresszív relaxáció, a meditáció, a jóga és még számtalan más módszer is. Azonban ahhoz, hogy igazán átélhessük ezeknek a gyakorlatoknak a feszültségoldó hatását, rendszeres – legalább napi 10-15 perc – gyakorlás javasolt.

Ennek megvalósításában segíthet az adott módszer szakembere, aki nemcsak végigkísér minket a relaxációs gyakorlat elsajátításán, hanem abban is segít, hogy hogyan válhatna a relaxáció a mindennapok természetes részévé. A titok kulcsa leginkább a türelemben és az elvárásaink elengedésében rejlik: Legyünk türelmesek és adjuk meg magunknak az időt, hogy megértsük saját testünk működését és elsajátítsuk a relaxációra való képességet. Fogadjuk el, hogy – mint oly sok minden máshoz – a relaxációhoz is időre és önmagunkkal szembeni megértésre van szükség.