Mit okoznak szexuális mítoszaink? Diszfunkcionális hiedelmek a szexuális zavarok hátterében, II. rész

Cikkünk első részében a szexuális mítoszokat mutattuk be, és körüljártuk azt is, milyen hatással lehetnek ezek a szexuális működésünkre. Megvizsgáltuk, hogy a különböző szexuális zavarok fennállása esetében, mely hiedelmek jellemzőek leginkább. A folytatásban a diszfunkcionális szexuális hiedelmekkel való megküzdést tárgyaljuk: hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk a túlzó hiedelmeinkkel kapcsolatban, valamint hogyan korrigálhatjuk kognitív torzításainkat a kiegyensúlyozottabb és harmonikus szexuális élet érdekében.

Más elakadásokhoz hasonlóan a szexuális mítoszainkkal kapcsolatban is első lépés lehet a felismerés. Mindenki használ bizonyos hiedelmeket, de fontos azonosítani, mely diszfunkcionális szexuális hiedelmeket alkalmazzuk szexuális helyzetekben, hiszen ezek szűrőként működve felerősíthetik szexuális élményeink negatív aspektusait. Hogy eljuthassunk a felismerésig, érdemes tájékozódni a témában megbízható és hiteles cikkek, könyvek és előadások formájában. A reális információk segíthetnek a mítoszok és félreértések kiigazításában, illetve az ismerethiányból fakadó téves értelmezések helyretételében. Legtöbbször azonban magát a problémát észleljük először, például a vágyhiányt, a merevedési problémát, vagy a fájdalmas szexet, melyek jelentős szenvedést okozhatnak egyéni és párkapcsolati szinten is, és e szenvedésnyomás hatására fordulunk szakemberhez.

A szexterápiával foglalkozó segítő szakemberek különböző módszerekkel igyekeznek feltárni és módosítani a szexuális elakadások hátterében megbúvó szexuális mítoszokat.

Az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb módszer az edukáció, mely során a szexterapeuta tudományosan megalapozott, szexualitást érintő ismeretanyagot ad át a kliensnek vagy a párnak. Azok a személyek, akik nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a szexuális működéssel kapcsolatban, sokkal inkább ki vannak téve a társadalom ellentmondásos és zavaró hatásainak (pl.: macsó hiedelmek a férfiaknál vagy kettős mérce a nőknél). Nem ritka, hogy a szexuálisan tájékozatlan személyek egy része éppen valamely diszfunkcionális hiedelem miatt zárkózik el az edukatív információktól (pl.: „az igazi féfiak nem könyvből tanulják a szexet”) (Lukács, 2011). A Zilbergeld (1999) által összegyűjtött szexuális mítoszokból fakadó torzított értelmezések átbeszélése során a hiedelmek korrekciója a cél. Ehhez ismeretterjesztő kiadványokat vagy például anatómiai illusztrációkat is igénybe vehet a terapeuta. A szexuális zavarok bizonyos típusaiban önmagában is hatékony módszer lehet az edukáció, azonban fontos megemlíteni, hogy a megfelelő tudásanyag elsajátítása szükséges, de nem mindig elegendő a viselkedésváltozás eléréséhez.

A kognitív átstrukturálás különösen hasznos a szexuális zavarok terápiájában, mely a diszfunkcionális hiedelmek módosításán keresztül fejti ki hatását. Először a negatív attitűdök előhívása történik kérdőívek és irányított kérdések segítségével, majd ezen hiedelmek megkérdőjelezésén és módosításán dolgozik együtt a kliens és a szakember. A kognitív átkeretezés második fázisában a zavaró gondolatok mellőzése a cél. A szexuális tevékenység közben betörő automatikus gondolatok negatív érzelmeket szülnek, és a figyelmi fókusz elterelésével megzavarják az erotikus ingerek megfelelő feldolgozását, ezáltal a pozitív élmények megélését is akadályozzák. Ezen gondolatok leginkább félelmeket, aggodalmakat, kételyeket és negatív anticipációkat jelenítenek meg, és a kliens diszfunkcionális hiedelmeire, mítoszaira utalhatnak vissza. Az interferáló gondolatok azonosítását követően,

az új kognitív fókusz kialakításában az egyéni szexuális fantáziák bővítése és a zavaró gondolatok elkülönítése is segíthet.

Ez azt jelenti, hogy a kliens a nap egy részében csak a negatív automatikus gondolatok által felvázolt problémákkal foglalkozik, egy másik részében viszont csak a pozitív tartalmú szexuális gondolatokra és erotikus fantáziákra fókuszál. Minél többet gyakorolja ezt az elkülönítést, annál inkább képes lesz szex közben a pozitív tár használatára és a negatív tár mellőzésére.

Ha adekvát ismeretanyaggal rendelkezik a személy, és a túlzó szexuális hiedelmeit is sikerült helyreigazítani, az érzéki-fókusz gyakorlatsorra is sor kerülhet, mely szintén hozzájárulhat a diszfunkcionális szexuális hiedelmek és az ehhez kapcsolódó teljesítményszorongás elengedéséhez. A strukturált, egymásra épülő 4 lépcsős gyakorlatsor segít a pároknak visszaállítani az élvezetes, örömteli, érzéki élmények átélésének képességét, valamint lehetővé teszi a teljesítményszorongás szexuális együttlétről való leválasztását. A szenzációfókusz technika fő alapelvei közé tartozik, hogy a figyelem fókuszában a szexuális ingerek, élmények érzékelése és tudatosítása áll a teljesítmény helyett. Tehát a cél (orgazmus) helyett magára a szexuális folyamatra tevődik a hangsúly, így a gyakorlat nagy részében nem cél olyan módon fokozni az izgalmat, hogy az orgazmushoz vezessen. Az eszköz lényege, hogy az érintkezést izgatónak és örömtelinek éljék meg a felek. A fokozatosság elve szerint kis, egymást megerősítő lépésekben következik be a kívánt viselkedésváltozás az operáns kondicionáláshoz hasonlóan.

A gyakorlat lehetővé teszi a férfiak számára, hogy úgy vegyenek részt a szexuális együttlétben, hogy ne az erekció elérésén, a korai ejakuláción vagy a partner kielégítésén aggódjanak. Nők esetében különösen hasznos lehet a gyakorlat orgazmuszavar vagy vágyzavar fennállása esetén, hiszen a szenzációfókusz olyan megengedő, nem követelőző szexuális együttlétet tesz lehetővé a partnerrel, melyben nem kell feltétlenül behatolni, illetve nem kötelező az orgazmus elérése sem. Avery-Clark és Weiner 2017-es kutatásukban azt találták, hogy

a szenzációfókusz gyakorlat jelentősen növelheti a szexuális élettel való elégedettség szintjét.

A kognitív szexterápiák harmadik nagy hulláma a mindfulness alapú szexterápia, mely ítélkezésmentes, elfogadó attitűdöt feltételez, és a figyelmi fókuszt az éppen zajló testi érzetekre és történésekre helyezi. Így szemlélete, technikái és gyakorlatai szexuális zavarok esetén segíthetnek a negatív automatikus gondolatok, a diszfunkcionális szexuális hiedelmek és a negatív sémák hatékony kezelésében. Például az erektilis diszfunkció során gyakran megjelenő diszfunkcionális szexuális hiedelmek (pl. erekció monitorozása és minőségével kapcsolatos aggodalmak vagy más macsó hiedelmek), és az ebből fakadó teljesítményszorongás egyrészről eltávolítja az egyént a saját testi tudatosságától, eltereli a figyelmét az éppen zajló erotikus ingerekről, valamint teljesítmény- és célorientált tevékenységgé formálja a szexuális érintkezést.

A mindfulness alapú szexterápiák segítségével az egyén szexuális tevékenység közben figyelmi fókuszát visszatereli a jelen eseményeihez és testi érzeteihez, sőt megfigyeli és elmélyül ezekben az érzésekben. A teljesítmény- és célorientált működés helyett pedig a folyamatorientált szexuális működésre helyezi a hangsúlyt. Az egyén a szex közben jelentkező gondolatait ítélkezés, és emocionális címkézés nélkül figyelheti meg, mely lehetővé teszi a katasztrofizációs működés csökkentését, és így kevésbé aggódik azon, hogy mit is kéne éreznie.

A kognitív- és viselkedésterápiás alapokon nyugvó szexterápiás lehetőségek remek eszköznek bizonyulnak a hibás vagy torzított kognitív struktúrák azonosításában és módosításában, ezáltal a szexuális válaszkészség javításában. Az olyan klasszikusnak számító módszeren túl, mint az érzéki-fókusz gyakorlat (Masters & Johnson, 1970), a mindfulness és az elfogadás alapú kognitív terápiák egyre növekvő népszerűséggel törnek be a szexuálterápia gyakorlatába, és a hatékonyságvizsgálatok szerint különösen ígéretes eredményekkel bírnak. Egy másik „újszerű”, jövőbe mutató irányzat a szexuálpszichológiai intervenciókat leíró önsegítő módszerek (biblio-szexterápiák), melyek pedig a költséghatékony alkalmazhatóság miatt lehetnek vonzóak, és bizonyos országokban már nagy népszerűségnek örvendnek.