Mit tanulhatunk a Semmelweis filmből? — A hős az ember mögött

Koltai Lajos legújabb rendezése, a Semmelweis című történelmi dráma feltárja Semmelweis Ignác magányos harcát a gyermekágyi láz ellen. Vajon a film csupán történelmi események sorozatát mutatja be vagy mélyebb pszichológiai rétegeket is felvillant? Hogyan érint bennünket személyesen Semmelweis története? 

Az 1840-es évek elején a gyermekágyi láz miatt az anyák mintegy harminc százaléka vesztette életét szüléskor. Semmelweis Ignác hősies küzdelme e tragikus helyzet megoldására fókuszált. Rendkívüli kitartással kutatta a betegséget, melynek eredményeként felfedezte, hogy a hullamérgek – tehát a holttestről átvitt anyagok – okozzák a gyermekágyi lázat. Emiatt vezette be a klórmeszes kézmosást, amely elképesztő mértékben csökkentette a fertőzések terjedését, és forradalmasította az egészségügyi gyakorlatot.

Képes volt kilépni a megszokott gondolkodásmódból, és szembeszegülni a meglévő módszerekkel.

Semmelweis munkásságának hatására elvált egymástól a medikusok és a bábák képzése.

A hősiesség titka

Semmelweis Ignác élete és tettei ékes példái a hősiesség jelenségének, melyet érdemes részletesebben megvizsgálni. Többféle módon is viselkedhetünk nemesen, azonban nem minden esetben válunk hőssé. Ugyanis nem mindegy, hogy a tettünk mivel jár együtt: személyes előnnyel vagy lemondással. 

Másokat szolgálhatunk úgy, hogy közben önmagunkat is nyereséghez juttatjuk, de szolgálhatunk úgyis – ez nehezebb –, hogy személyesen valamiről le kell mondanunk a nagyobb jóért.

A hősies viselkedés egyik fontos kritériuma a szolgálattal járó esetleges önfeláldozás. A Semmelweis filmben számos példát láthatunk arra, hogy a főszereplő hogyan helyezi saját szükségleteit az újító vízió mögé.

Semmelweis Ignác orvoskollégái helyett betegeivel azonosulva, éjjel-nappal a gyermekágyi láz titkát próbálta megfejteni. Ez a hősiesség olyan szélsőséges viselkedésbe torkollott a film szerint, hogy már enni sem evett, aludni sem aludt. Küzdelme nemcsak azért kiemelkedő, mert a felsorolt fizikai szükségleteit áldozta fel, hanem azért is, mert saját pénzügyi biztonságát, jóllétét és felettesével való viszonyát is kockára tette az anyákért.

Nemes küldetés vagy csupán vakmerőség?

Fontos lehet kiemelni, hogy hősnek lenni nem azt jelenti, hogy gondolkodás nélkül, minden eddigi hagyományt megcáfolunk és kritizálunk, hanem azt, hogy valamilyen nálunk nagyobb értékért küzdünk.

A hősiesség a veszély megvetése, amely nem tudatlanságból vagy meggondolatlan könnyelműségből, hanem nemes elkötelezettségből fakad. Mindezt egy nagyszerű ügyért téve, bízva abban, hogy képesek leszünk leküzdeni a kihívásokat.

Sokakban ott rejlik az ambíció, de a saját magukon túlmutató vízió és értékrend nélkül ez csak hírnév iránti vágy marad.

Az igazi siker és a valódi elégedettség a belső motiváció, az értékrend és a cél iránti elkötelezettség mentén érhető el.

A hősök belső kognitív disszonanciája

Amikor a mozivásznon ilyen kockázatvállaló és magasabb erkölcsiséget mutató viselkedést látunk, bennünk is fellobbanhat az igazság iránti vágy, a megbecsülésre való igény vagy épp a hivatástudat érzése. Lehetséges, hogy megfogalmazódik az a gondolat is bennünk, hogy mi is ilyenné szeretnénk válni. Ám a hősök átélnek valami mást is, ami sokszor háttérbe szorul: a kognitív disszonanciát. Ez olyan kényelmetlenség érzete, amely abból származik, hogy a viselkedésünk nincs összhangban a vallott értékeinkkel. A hősök ebből a belső harcból kerülnek ki győztesen. Semmelweis belső konfliktusa a felettese által elvárt viselkedés és az általa képviselt értékek között alakult ki. Sokszor mi is találkozhatunk hasonló etikai kérdésekkel, amikor belső értékeink és a külső utasítások ütköznek egymással.

Semmelweis konfliktusa nemcsak a hős kihívása volt, hanem minden orvosé is. A kognitív disszonanciával megküzdhetünk úgy is, hogy értékeinken változtatunk, esetleg bagatellizáljuk a helyzet fontosságát vagy egyszerűen elfojtjuk magunkban a dilemmát. A filmben az utóbbira is láthattunk példát, amikor Semmelweis elmélete beigazolódni látszott, de a bizonyítékok ellenére sem hittek neki.

A tagadás fehér köpenyben – Semmelweis-reflex

Az orvosi közeg nagy része azonnal elutasította Semmelweis új megközelítéseit bármilyen megfontolás, vizsgálat vagy kísérletezés nélkül. A magatartást a régi normákat védheti, de a fejlődést gátolhatja.

Ezt viselkedést a nevezik Semmelweis-reflexnek.

Gyakran ragaszkodhatunk a megszokott szokásokhoz és a bevált rendszerekhez, mert ezek biztonságot és stabilitást nyújtanak. A változások bevezetése sokszor plusz feladatokat, kudarcot vagy félelmet is magában rejthet, amely több erőbefektetést igényelhet.

A Semmelweisről készített film lenyűgözően ábrázolja a főhős küzdelmes útját, amely az emberi kitartás, a hősiesség és az elszántság példája. Az orvosi innovációk terén elért sikerei nemcsak a múltba engednek betekintést, hanem felhívják a figyelmet az olyan alapvető emberi értékekre is, mint az elkötelezettség, az igazság iránti vágy és a belső erkölcsi konfliktusok kezelése.

A film rámutat arra, hogy a valódi hősies viselkedés nem csupán vakmerőség, hanem értékek által vezérelt, lemondással teli döntések sorozata.

Semmelweis Ignác története sokféle tanulságot kínál a nézőknek, miközben elgondolkodtat a hősiesség mélységeiről és az emberi küldetés jelentőségéről. Miközben inspirál, segíthet belső irányító értékeink és céljaink megfogalmazásában is.

Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.