Nevek sorával találkozhatunk, akik saját bevallásuk szerint képesek megváltoztatni az életünket. Hisz ők a pokol legmélyebb bugyrait járták meg! Náluk jobban ki ismerhetné a kiutat? Valóban ilyen egyszerű lenne? A hosszú évekig tartó képzés, mely valódi szakemberekké teszi a pszichológusokat és pszichiátereket csupán formalitás? Elég lenne az országnak pár nagy igazságmondó? Sokan úgy vélik, hogy igen! A legutóbbi vita Szabó Péter, Magyarország legismertebb motivációs előadójának tevékenysége körül robbant ki. Sokan csodatevőként tekintenek rá, de lássuk mit is tesznek valójában a motivációs guruk és milyen veszélyeket vonnak maguk után!
Érdemes tisztázni, hogy a motiváció elengedhetetlen részét képezi a változásnak, tehát valóban fontos dologról beszélünk. Ha a pszichológia területén maradunk, akkor kijelenthetjük, hogy motiváció nélkül nem lehetséges egy eredményes terápia lefolytatása sem. Noha a motiváció felkeltése a terápiának – mely egy hosszadalmas folyamat –, csupán egy komponensét képezi, annak fenntartása szükséges a későbbiekben is. Egy pszichoterápia – legyen az kognitív viselkedésterápia, pszichoanalízis, vagy bármilyen terápiás irányzat – rendkívül komplex és jól felépített folyamat. Ezért elengedhetetlen, hogy egy olyan szakember végezze, akinek megvannak az eszközei, hogy egy ilyen utat megtervezzen és azon végigkísérjen. Nem véletlen tehát az sem, hogy a pszichiáter- és pszichológushallgatók kizárólag szupervízió mellett foglalkozhatnak a betegekkel. Nem beszélve az idiográfiáról!
Minden egyén egyedi problémával fordul a szakemberhez,
aki ennek megfelelő segítséget nyújt. Természetesen léteznek csoportterápiák is, ám ezekben az esetekben is bármiféle krízishelyzet áll elő, a képzett segítő azonnal beavatkozik.
Miért teszik le voksukat mégis oly sokan egy amerikai stílusú show-műsor mellett, ahol egy egész tömeg issza az előadó szavait?
Milyen pszichológiai elemekkel operál egy motivációs előadó?
Az első és legfontosabb fogalom, mely a megtelt sportaréna láttán eszünkbe juthat: a tömeglélektan. A tömeggel a 19. század második felétől kezdve foglalkozik a tudomány. Akkoriban leginkább démoninak tekintették az emberek sokaságát, ám egyes jellemzők még a mai napig megállják a helyüket. McDougall szerint a tömeg érzelmileg túlfűtött, rendkívül impulzív. Gyakran nélkülözi a racionalitást, befolyásolható, gondolkodására a felületesség jellemző. Reicher úgy véli, hogy
a tömeg a legtöbb esetben a bizonytalanság talaján születik.
A történelem során számos nagy vezető használta ki ezeket a tulajdonságokat. Úgy tűnik, elég néhány jól irányzott, egyszerű ideát számtalanszor elismételni az embereknek, idővel hinni kezdenek benne. A motivációs előadók is éppen így járnak el. Azokra az emberekre támaszkodnak, akik valamiért elbizonytalanodtak saját magukban, egy krízis ponthoz érkeztek életükben. Ki kisebb, ki nagyobb problémával küzd, legyen az bármi, a motivációs képek, videók, előadások és könyvek halmaza látszólag megoldást kínál mindenre.
Ha Szabó Péter közösségi oldalát megtekintjük, láthatjuk, hogy saját bölcsességeit foglalja össze tömören és adagolja követőinek. Láthatjuk és/vagy hallhatjuk mindezt képekre szerkesztett idézetek formájában, csillogó-villogó videókban. Nem is szükséges élőben részt venni az előadáson ahhoz, hogy mi is a tömeg részei lehessünk, bár egy rendkívül hatásvadász videó igyekszik ösztönzően hatni ránk, hogy minél előbb beszerezzük a jegyeket a télen megrendezendő nagyszabású show-ra. A jegyeladás kapcsán ismét egy kiváló marketingfogás szemtanúi lehetünk, hiszen a jegyvásárlást egy időre szüneteltették.
Ami nem megkapható, az iránt még inkább sóvárogni kezdünk.
Sajnos mindezek ellenére a kevésbé tehetősek nem engedhetik meg a személyes találkozót, mert nem jelképes összegről van szó. Egy pszichoterápia sem kimondottan olcsó, azonban a befektetett pénzünkért cserébe valódi problémamegoldást kapunk, nem felszínes és elcsépelt bölcseleteket.
https://www.youtube.com/watch?v=_t2Rrmq5gVI
Szabó Péter előadása 10 000 ember előtt a Papp László Sportarénában.
Hozzá kell tenni, hogy a megrészegült tömeg alakulásához nem elegendő a problémákkal rendelkező emberek halmaza, valamint az ütős jelmondatok. Még legalább egy összetevő elengedhetetlen: egy karizmatikus személy, aki a meggyőzés eszközeinek birtokában van.
Melyek pontosan a meggyőzés eszközei?
Egy jól felépített imázs, egy lépés a siker felé! A meggyőzéspszichológia foglalkozik azokkal az elemekkel, melyeket alkalmazva az emberek hajlamosabbak lesznek attitűdjeik megváltoztatására. Ezeket az elemeket három csoportra oszthatjuk. Az első csoportba a meggyőző személy tulajdonságai tartoznak. Valaki, aki nagy tekintéllyel rendelkezik, hiteles, illetve szimpátiát kelt a külvilágban, máris előnnyel indul a meggyőzés terén. Úgy tűnik, a motivációs guruk többsége erre különös hangsúlyt fektet. Megjelenésük a legapróbb részletekig tökéletes, mely tekintélyük és vonzerejük alapját képezi. Hitelessé általában egy olyan történet által válnak, mely arról szól, hogyan másztak ki ők is a gödörből. Hajléktalan volt, de ma már a csúcson van. Öngyilkosságot tervezett, de most már meg sem fordulna a fejében. Ezzel csupán az a gond, hogy az öngyilkossági gondolatok és kísérletek az orvostudományban és a pszichológiában is a legkényesebb területeknek számítanak. Rendkívüli körültekintést igényel egy öngyilkossági hajlammal rendelkező személlyel végzett munka! Illetve bármilyen tevékenység, mely regrediáló hatást fejthet ki, illetve öngyilkossági gondolatokat ébreszthet, amellett hogy veszélyes, etikátlan is.
A sikeres meggyőzés eszközeinek második csoportját az üzenet jellegzetességei alkotják. Fontos az üzenet szerkezete, a mondanivaló és az előadásmód. A bizonyítékok felsorakoztatásával és érzelmi motiválással erős hatást érhető el. A bizonyítékok egy motivációs előadó esetében általában saját történetek. Habár nem tudhatjuk, hogy valóban megtörtént esetekről van-e szó, sokakban fel sem merül a kétség igazságtartalmukat illetően. Az érzelemkeltés gondoskodik arról, hogy szisztematikus feldolgozás helyett csupán felszínesen szemlélődjünk. Mindezek mellett az előadónak jó szónoknak is kell lennie, ahhoz hogy a megfelelő előadásmódot produkálja. Tempósan, nagy hangerővel gyakran metaforákat és hasonlatokat használva beszélnek. A bizonytalanság leghalványabb jeleit sem mutatják.
A harmadik csoport pedig, mely felteszi a pontot az i-re: a kontextus. Mi sem lehet meggyőzőbb helyszín, mint egy sportcsarnok, ahol tízezrek tombolnak egy-egy jól irányzott bölcsesség hallatán. Tökéletes fény- és hangtechnika, zenészek és táncosok gondoskodnak a felhőtlen szórakozásról. Valóban rendkívüli show-műsor részesei lehetnek a nézők, mely pozitív megerősítésként szolgál. Így senki sem kételkedik abban, hogy megérte az árát ez a pár órás program. A kérdés csupán az, hogy mi célt szolgál mindez. Szórakoztatásnak tökéletes, azonban terápiás hatást ne várjunk tőle!
Annak ellenére, hogy sokunkat a jó szándék vezérel, fontos tisztában lennünk saját kompetenciáink határaival. Egy mérnök sem kezd operálni, ha úgy tartja kedve. Noha kiváló marketing szakemberekről beszélhetünk, amikor a motivációs előadókról van szó, mégse legyünk elfogultak velük kapcsolatban! Emberek millióival történnek naponta borzalmasabbnál borzalmasabb dolgok, ez mégsem jelenti azt, hogy aki túlélt egy krízist, az képes másoknak is szakszerű tanácsot adni. Fennáll a veszély ugyanis, hogy egy szakértelemmel nem rendelkező, önmagát kompetensnek tituláló személy a fennálló problémát csak tovább súlyosbítja. Egy terápia során is előfordulhat a regresszió, azaz a beteg egy korábbi fejlődési szakaszba lép vissza. Ekkor azonban szükséges, hogy a terapeuta kisegítse ebből az állapotból kliensét. Szabó Péter videói számos olyan témát feszegetnek, mint például az alkoholista apa vagy a gyermekkori bántalmazás, melyek negatív következményekkel járó folyamatokat indukálhatnak. Mindez rendkívül káros, hisz ha valóban probléma merül fel, senki nem nyújt további támaszt. Éppen ezért legyünk körültekintőek, amikor kiválasztjuk, hogy kitől kérünk segítséget!
***
Forrás:
Csepeli Gy. (2006). Szociálpszichológia. Budapest, Osiris.
Síklaki I. (1994). A meggyőzés pszichológiája. Budapest, Scientie Humana.
http://szabo-peter.hu/
