Munka vagy küldetés? – Avagy hogyan találd meg életed szenvedélyét?

Sigmund Freud szerint a boldogság receptje nem más, mint „munka és szeretet”. Az egész életünk kedvező irányba halad, ha elégedettek vagyunk munkánkkal és harmóniában élünk a körülöttünk elő emberekkel. Sajnálatos módon az emberek többsége a munkát szükséges rosszként éli meg és kényszeresen csinálja, pedig örömteli tevékenység is lehet, ha teljes életet élünk, küldetésünk van, és azzal foglalkozunk, amit szeretünk. Amennyiben boldog és elégedett életre vágyunk, fontos, hogy a munkánk egyfajta önkifejezés és örömforrás legyen a számunkra.

A témával kapcsolatban meglepő eredményeket kapott egy olasz pszichológus csoport Dr. Antonella Delle vezetésével, akik kis alpesi falucskákban kutatták, hogy a hagyományos paraszti életformába hogyan illeszkedik be a munka. Az volt a legérdekesebb az eredményeikben, hogy az itt élő emberek meg sem tudták különböztetni a munkát a szabadidős tevékenységektől. Számukra ez a két dolog nem elkülöníthető. Azt is mondhatnánk, hogy rengeteget dolgoznak és azt is, hogy ők nem is dolgoznak... Mindez nézőpont kérdése. A fenti példa jól illusztrálja, hogy rajtunk áll, milyen felfogásban éljük a napjainkat. Egy biztos,

óriási különbséget jelent az életünkben az, hogy a munkánk örömöt jelent-e a számunkra vagy sem.

Abban az esetben, ha a napi feladataink megoldása megköveteli, hogy képességeinket magas szinten használjuk, a munkánk során boldogabbnak, erősebbnek, motiváltabbnak és kreatívabbnak érezzük magunkat.

Mi a küldetés és a munka közötti különbség?

Elizabeth Gilbert szerint a küldetés az, amire egész életünket alapozzuk. Teljes egészében beletesszük lényünket, energiánkat és szenvedélyünket. Egy út, amelyen tudatosan haladunk, de sosem érünk a végére.

A küldetésünket nevezhetjük érzésnek, vagy tekinthetjük célnak, mely vonz a jövőnk felé. Lényege, hogy egyesíti a meggyőződéseinket, értékeinket és cselekedeteinket.

Ha elhivatottak vagyunk a munkánk iránt, az felébreszti bennünk a szenvedélyt, lendületet és mérhetetlen energiát ad a mindennapokhoz. Miközben egyszerűen azt tesszük, amit szeretünk, és szeretjük, amit csinálunk. Ezzel szemben, ha akaratunk ellenére kell valamit csinálnunk, jelen esetben dolgoznunk, az mindig szellemi, pszichikai és fizikai kimerültséghez vezet. Ilyen esetben úgy érezzük, valaki más vágyait és feladatait valósítjuk meg ahelyett, hogy a saját céljaink felé haladnánk. Ha megtanuljuk élvezni a munkánkat, az a részünkké válik. Nem elvesztegetett időnek tartjuk majd, hanem teljesebbé és értékesebbé teszi az életünket.

Mit nyerünk küldetésünk megtalálásával?

Steven Spielberg kijelentése nagyon jól szemlélteti, hogy mivel jár, ha a küldetésünk szerint élünk: „Olyan izgatottan kelek fel, hogy nem tudok reggelizni.” Ő minden napját különlegesen éli meg.

Ha rálelünk küldetésünkre, egyszeriben azt tapasztaljuk, hogy kirobbanó lelkesedés, motiváció és erő tör fel bennünk, s ezt mások is megérzik a környezetünkben.

Ez a belső elkötelezettség egy olyan energiát termel, mely magunkhoz vonzza azokat az embereket, akik segítenek céljaink elérésében. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez az út nem könnyű. A külső szemlélődő azt gondolhatja, meg kellett szenvednünk az eredményeinkért, rengeteg munkát és lemondást igényelt az áhított cél elérése. Olykor ez valóban így is van. Mi viszont örömmel tesszük, amit teszünk, és amit örömmel csinálunk, abban teljesen elmerülünk. Egyszerűen csak visz bennünket az áramlat. Nem érzünk fáradtságot, éhséget. Van, hogy még az idő múlását is másképp érzékeljük. Elégedettek vagyunk azzal, amit csinálunk, nem akarunk változtatni, mert az álmainkat élhetjük meg.

Mi gátolhat küldetésünk megtalálásában?

Sosincs késő elkezdeni az útkeresést, de fontos, hogy a realitások talaján maradjunk. Vegyük példának, hogy a hegymászás életünk szenvedélye, és úgy döntünk, csapot-papot magunk mögött hagyva felköltözünk a hegyekbe, a szenvedélyünknek élni. Elhatározásunk ebben a formában nem megfelelő módja a küldetésünk teljesítésének. Ha így teszünk, előbb utóbb frusztráltak és csalódottak leszünk.

Miközben küldetésünket kutatjuk, rendkívül fontos, hogy az összhangban legyen a személyiségünkkel, a környezetünkkel, családunk és szeretteink életvitelével egyaránt.

A küldetés szerinti élet másik sarkalatos pontja az anyagi megélhetés. Nem alaptalanul merülnek fel a kérdések: hogy tudunk a szenvedélyünkkel pénzt keresni? E tekintetben gyakran megesik, hogy életmódunk korrekcióra szorul, ugyanakkor nincs határozott elképzelésünk arról, hogy tudnánk változtatni adott helyzetünkön. Lehetséges, hogy túl bonyolultnak és távolinak tűnik a cél, de megoldás mindig van. Susan Butcher sorsa egy jó példája annak, hogy lehet megélni a szenvedélyünkből. Susan a világ legkimerítőbb sportágát űzi töretlen sikerrel. Legtöbbünk számára hihetetlen fizikai és szellemi megpróbáltatásokkal jár az ő tevékenysége, ami nem más, mint a kutyaszán-hajtás. Susan nő létére négyszer is megnyerte az Iditaron versenyt. Tudnunk kell, hogy egy-egy ilyen versenyfutam alkalmával több mint 10 napon át kell haladnia kutyáival a fagyos alaszkai vidékeken. Ez nem könnyű feladat, rengeteg megpróbáltatással jár, ő mégis ezt az életutat választotta.

Húszéves volt, mikor elgondolkozott a kérdésen, hogyan élhetne úgy, hogy az a két dolog, amit nagyon szeret, összekapcsolódjon az életében. Susan számára ugyanis az állatok és az alaszkai vidék jelentette a boldogságot. Pályafutása azzal indult, hogy vett egy huskyt, és szórakozásból szánhúzásra tanította. Ekkor még nem gondolta, hogy később ez lesz a megélhetésének forrása is, csupán élvezte ezt a tevékenységet, ezért vett még egy kutyát. Később odaköltözött egy asszonyhoz, akinek 50 huskyja volt. Ekkor kezdett komolyan foglalkozni a szánhúzással. Sikereinek köszönhetően megtalálta a módját, hogy tud megélni a szenvedélyéből.

Hogy lehet felfedezni a küldetésünket?

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a legtöbb esetben küldetésünk felfedezése egy hosszabb folyamat. Az alábbi kérdések megválaszolása segíthet közelebb kerülni küldetésünk felismeréséhez, s ezzel a teljes élet megéléséhez. Minél mélyebben gondolkozunk el a válaszokon, annál gyorsabban érhetünk célba. Legyünk kitartóak, ragadjunk tollat és szánjunk rá kellő időt, mert megéri a fáradozást.

1. Mik az érdeklődési területeid? Vedd sorra a hobbijaidat, tárgyakat, amiket mindig is kedveltél, tevékenységeket vagy sportokat, amiket csodálattal figyeltél.
2. Nézz magadba: milyen vagy valójában? Összesítsd az adottságaidat, képességeidet, tanulmányaidat, eddigi eredményeidet, sikereidet. Csinálj önmagadról egy kutatást. Kérdezz meg másokat is, hogyan látnak téged!
3. Mi mindent tekintesz értéknek az életben, és milyen elvek szerint szeretnéd élni az életed? Miért értékesek számodra a kitűzött céljaid?
4. Ki számodra a hős? Ki az a személy a környezetedben vagy akár a nagyvilágban, akire valamiért felnézel, cselekedeteit csodálod és tiszteled? Mit és hogyan tesz ez a személy?
5. Ki vagyok én? Fogalmazz meg egy mondatot, kijelentést, amely összegzi, ki vagy te. Ez szorosan összefügg a küldetéseddel. Steven Spielberg például ezt mondhatja: „Mesemondó vagyok. Olyan történeteket írok, melyek elősegítik az emberek fejlődését.”

Végezetül tartsuk szem előtt, hogy a küldetésünk megéléséhez nem kell világhírűnek lenni.

Bármilyen tevékenységben meglelhető a küldetésünk.

Például családanyaként összetartani egy egészséges boldog családot, szeretettel felnevelni a gyerekeinket, vagy kőművesként otthonokat építeni más emberek számára ugyanúgy fontos küldetés. A legfontosabb, hogy megtaláljuk az értéket tevékenységünkben és azt, amit mások számára jelent. Ha ez sikerül, megtesszük mindazt, amire születtünk.