„Nem lehet gyerekünk” – a meddő párok veszteségei és ezek feldolgozása

Nem mindegy, hogy egy pár azért fogad-e egy gyermeket örökbe, hogy saját meddőségükkel kapcsolatos sérelmeiket enyhítsék. Esetleg ezen nehézségek feldolgozása által érnek meg arra a szintre, hogy gyermeket vállaljanak. Az örökbefogadott gyermekek lelki fejlődését jelentősen meghatározza a szülők érzelmi érettsége, szintje. Milyen érzelmi folyamatokon mennek keresztül a párok, amíg eljutnak az örökbefogadás gondolatáig? Hogyan segíthetik a szakemberek a meddőség okozta veszteségélmények sikeresebb feldolgozását? Cikkünkből ezekre a kérdésekre kaphattok válaszokat.

A WHO adatai szerint a reproduktív korú párok 15 százaléka meddő (CUI, 2010). 2009-es statisztikák szerint Magyarországon a biológiai okokból – azaz meddőség miatt – gyermektelen nők aránya az összes, azaz nemcsak reproduktív korban lévőkhöz képest 4–5% (Kapitány & Spéder, 2009). Összességében tehát a meddőség Magyarországon legalább 300.000 embert érint. Cikkünkben áttekintjük a meddő párokat ért veszteségeket, míg eljutottak az örökbefogadás meglépéséhez.

Az örökbefogadás sikerességének egyik lényeges aspektusa, hogy a leendő szülők feldolgozták-e már azt a veszteséget, hogy nem lehet vér szerinti gyermekük. Azért rendkívül fontos ez, mert az örökbefogadók speciális élethelyzetéből fakadóan több olyan plusz szülői feladattal kell majd megbirkózniuk, melyekre akkor képesek, ha saját veszteségeiket felismerték, elfogadták és feldolgozták. Valamint felveti azt a kérdést, hogy milyen hatásai lehetnek az örökbefogadott gyermek lelki fejlődésére, ha az örökbe fogadó szülők nem dolgozták/dolgozzák fel terméketlenségükből eredő veszteségeiket?

A meddőség következtében fellépő veszteség speciális abból a szempontból, hogy nincsenek konkrét emlékek, így a gyászfolyamat során a múlt helyett a jövőt gyászolják (Török, 2001). Freeman, Boxer, Rickels, Tureck és Mastroianni (1985) kutatásából az derült ki, hogy

a meddőség problémájával szembesülő nők 50 százaléka, míg a férfiak 15 százaléka élete legszomorúbb és legnehezebb kríziseként tekint erre a helyzetre.

A következőkben áttekintjük a gyermektelenséggel küzdő párok veszteséglistáját, azaz, hogy milyen nehézségeken mehetnek keresztül, míg végül eljutnak az örökbefogadás gondolatáig:

• A párok elveszítik nőiességükbe, férfiasságukba, jövendő anyaságukba és apaságukba vetett hitüket, mint önbecsülésük és identitásuk egyik meghatározó részét.
• A nemzőképesség elvesztése a jövőkép szertefoszlását is jelentheti azáltal, hogy nincs ki továbbvigye a szülők génjeit.
• van Balen és Trimbos-Kemper (1995) vizsgálata arra kereste a választ, hogy mi motiválhatja a gyermek utáni vágyat. Eredményük alapján egy utód az egyén önkiteljesedésének, és az élet beteljesedésének a vágyát is jelentheti. A meddő párok ennek a hiányát élhetik meg.
• Gyakran érzik azt a meddő nők a társadalom és a környezet felől, hogy a gyermek megléte elvárás, s ők kimaradnak az anyák társadalmi csoportjából.
• A meddőségi kezelések hosszú ideje alatt kialakul egy képzelt gyermek képe, mely reményeikben végig jelen lesz. Ezek a fantáziák is kettétörnek a meddőséggel. Fontos azonban azt megjegyezni, hogy a fantáziált gyermektől való búcsú nélkülözhetetlen eleme a meddőség meggyászolásának.
• A nők nem élhetik így át a terhesség, szülés és szoptatás élményeit.
• A meddőségi kezelés és a meddőség következtében romlik a párok szexuális kapcsolatának minősége (Forgács, 1993).
• A gyermektelen párok gyakran izolálódnak társas kapcsolataiktól. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a környezetük nem igazán tudja mit is mondhatnának, nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. A pár pedig magányukban irreálisnak érezheti fájdalmukat, önmagukat pedig abnormálisnak. Továbbá arra is láthatunk példát, hogy a gyermektelen párok azok, akik elfordulnak korábbi kapcsolataiktól, főként azoktól, melyekben várandós nők és kisgyerekes családok vannak. Ennek hátterében az állhat, hogy nem tudtak még veszteségeikkel szembenézi, időre van szükségük.
• Arról sem feledkezhetünk meg, hogy sok pár évekig jár orvosi kezelésekre, melyek megvalósulása érdekében nem ritkán erőn felüli anyagi áldozatokat hoznak.

A meddő párok veszteségének feldolgozását nem könnyíti a széles társadalmi megítélés.

Ami még segíthet

Cook (1987) tapasztalatai szerint a gyakran magukat elszigeteltnek érző, kétségbeesett, bűntudattal és súlyos stresszel szembenéző páciensek és párok esetében a szakemberek jelentős segítséget nyújtanak a meddőség krízisével való megküzdésben, az érzelmek és a gyász feldolgozásában. A segítség magába foglalja a pár kapcsolatában felmerült konfliktusokkal, nehézségekkel való munkát, hiszen lényeges, hogy a párok tagjai képesek legyenek egymást biztonságosan támogatni a meddőség kritikus helyzetében is, kötődésük és párkapcsolatuk ne sérüljön, sőt, lehetőleg új szintre emelkedhessen a kihívásokkal való megküzdés érdekében.

Ha sokat veszekedtek vagy nehézségeitek, elakadásotok van pároddal, bátran keressétek fel a Mindset Terápiás & Tanácsadó központ pszichológusait, akik segítenek megoldani ezeket a problémákat.