Matematika: a számok birodalma, rejtélyes képletek lelőhelye, sokak rémálma. Ismerjük meg jobban a matematikai szorongást, hogy megtaláljuk a megoldást a gyerekek sikeres fejlődésének elősegítésére!

Egyenletek, geometriai alakzatok és számítások – ezekre a fogalmakra sokunknak első hallásra összeszorul a gyomra. De mi történik, amikor ezek a szavak nemcsak fejtörést okoznak, hanem teljes kudarcérzettel és erős szorongással töltenek el bennünket?

Amikor a papíron megáll a toll, és a fogalmatlanság szégyenébe süllyedünk?

Ma már tudjuk, hogy a szorongásnak van egy típusa, amely specifikusan a számolásra irányul. Ha matematikai szorongással rendelkezünk, szinte elég csak egyszerű számokra gondolnunk, már félelmet, aggodalmat és feszültséget élünk át. Ez akár a fizikális rosszullétig is fokozódhat. Vannak szakemberek, akik a jelenséget a fóbiához hasonlítják.

Ha erre a specifikus szorongásra gyanakszunk gyermekünknél, érdemes lehet diszkalkulia felmérésre is elmenni. Viszont fontos tudnunk, hogy a matematikai szorongás nem csak az alacsonyabb matematikai teljesítményt nyújtó gyerekeknél van jelen.

A szorongás itt sem válogat az emberek között.

A genetika viszont befolyásolja a matematikai szorongás kialakulását és intenzitását. Ez azt jelenti, hogy azoknál az egyéneknél nagyobb valószínűséggel jelentkezik, akik családjában már korábban is előfordult ilyen típusú szorongás. Ugyanakkor a gondoskodó otthoni környezet fontos szerepet játszhat a gyermek fejlődésében és a szorongás csökkentésében.

Az útmutatás és a támogatás a kulcs a fiatalok önbecsülésének és matematikai teljesítményének javításához.

Mit tehetünk szülőként?

Fontos hangsúlyozni, hogy azok a diákok, akik sikertelenséget élnek át, hajlamosabbak szorongani és szégyent érezni abban az esetben, ha a problémát képességeiknek és nem a gyakorlás hiányának tulajdonítják.

Míg azok, akik a gyakorlásra összpontosítanak, kevesebb szorongást élnek át, mivel látják a megoldást.

Nagyon fontos, hogy felhívjuk gyermekeink figyelmét arra, hogy a problémákat ne saját hiányosságukkal magyarázzák. Ehelyett ösztönözzük őket a gyakorlásra és a tanulása. Mutassuk meg nekik, hogy kitartással és a gyakorlással képesek lesznek áthidalni a nehézségeket.

Nézd! A számok is mosolyognak!

Egyik fontos segítség, amely csökkentheti a szorongást és javíthatja az eredményeket, ha kialakítjuk a tanulási helyzetet. A matematikai szorongás arra ösztönzi a gyermeket, hogy kerülje el a matematikát, kevesebbet foglalkozzon vele. Emiatt ismétlődően rossz jegyet kap, és még jobban szorong, majd még inkább kerüli a tantárgyat. Ez pedig önfenntartó körként mérgezi a gyermek viszonyát a számokkal és önmagával is.

Célunk az, hogy a gyermek jobban élvezze a tanulást és több időt szánjon a matematikára.

  • Teremtsük meg a helyszínt a tanuláshoz. Ne engedjük, hogy más zavaró tényező elterelje a gyermek figyelmét.
  • Alakítsunk ki tanulási rutint gyermekünkkel! Minden héten határozzunk meg egy délutánt, amikor együtt számolunk!
  • Építsünk be jutalmakat és dicséreteket!
  • Legyünk kreatívak! Színezzünk és rajzoljunk a matematikai számítások mellé. Ezáltal elősegíthetjük a gyermek megértését és a figyelem fenntartását.
  • Reflektáljunk a gyermek fejlődésére – „Nézd csak, ezt a feladatot egy héttel ezelőtt nem tudtad megcsinálni egyedül, de most már a kisujjadban van! Látod, milyen ügyes vagy?”

Egyes??? Tudod te, hogy ez mit jelent?

Amikor a gyermek rossz jegyet kap, akkor ő már ismeri az értékelés üzenetét. Ilyen helyzetekben nem a jegy jelentésének tudatosítása a kulcs. Ha az érdemjegyet hiányosságával magyarázzuk, akkor a gyermek kilátástalannak éli meg a helyzetet és motiválatlanná válhat. Érdemesebb lehet empátiával fordulni hozzá. Egy-egy mondatunk ugyanis hatalmas változást indíthat el gyermekeink fejlődésében és önértékelésében – azaz mi lehetünk a gyermek önértékelésének megmentői vagy éppen rombolói.

Gyermekeink előtt rengeteg lehetőség áll, amelyeket szülőként csökkenthetünk vagy épp gyarapíthatunk. Mindezt tehetjük észrevétlenül, akár egy-egy mondattal.

Amikor a gyermek rossz jegyet kap, nem csupán az értékelés ég be emlékezetébe, hanem a reakcióink is. Ha empátiával és bátorítással fordulunk hozzá, egy-egy mondatunk hatalmas változást indíthat el a gyermek fejlődésében és önértékelésében, ami hosszú távon meghatározza lehetőségeit és kitartását.

Mit NE mondjunk:

  • Már megint nem érted? Te tényleg nem vagy jó ebben a dologban.
  • Gondoltam, hogy ez lesz az eredmény, ebben nem vagy valami ügyes.
  • Hát de annyit gyakoroltunk! Hogy lehet, hogy ezt nem tudtad?

Mit mondjunk:

  • Az, hogy most nehéz, nem jelenti azt, hogy ne lennél tehetséges vagy okos. Mindenki életében vannak olyan területek, amelyekkel kicsit több időt kell foglalkoznia.
  • Fontos, hogy ne add fel, még ha valami nehezebben is megy. Segítek neked, együtt megtaláljuk a megoldást.
  • Mindig van lehetőség a fejlődésre és a tanulásra. Nem mindig könnyű, de az idő és a gyakorlás sokat segíthet.
  • Büszke vagyok rád, hogy kitartasz és próbálkozol, ez a legfontosabb. Az, hogy most nehéz, nem jelenti azt, hogy mindig az lesz.

Amikor a gyermekünk rossz jegyet hoz haza, azonnali reakciónk lehet az aggodalom, az ijedtség, a düh, a szorongás és a meglepettség. Azonban fontos, hogy egészként lássuk gyermekünket, akár van tanulási zavara, akár nincs. Ezzel megtanulhatja, hogy ő nem egyenlő ezzel a hiányosságával. Ő sokkal több ennél.

Ha folyamatosan a hiányosságaira hívjuk fel a figyelmet, külön órákkal, szakmai véleményekkel és plusz feladatokkal, a gyermekben az az érzés erősödhet, hogy ő nem elég jó. Ezáltal károsodhat az önértékelése és önbizalma. Az ilyen reakciók befolyásolhatják azt, hogy a gyermek hogyan látja önmagát és a képességeit.

Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.

Weir. (2023).  How to solve for math anxiety? Studying the causes, consequences, and prevention methods needed. Monitor on Psychology, 54(7). 1 – 40.

Bowes, A. T., Costello. (2023). The Conspiratorial Mind: A Meta-Analytic Review of Motivational and Personological Correlates. Massachusetts Institute of Technology. Psychological Bulletin, 26. 1 - 29.