A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) definíciója szerint „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”. Mentális egészségünk alapvető és integrált része egészségünknek, erről azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, és/vagy tudomásunkon kívül hagyni.

Ezért is volt fontos a Lelki Egészség Világszövetségének (World Federation for Mental Health) 1992-es kezdeményezése azzal a céllal, hogy legyen a mentális egészségnek is világnapja! Mit is jelent ez?

A szövetséghez világszerte több szervezet csatlakozott, hogy felhívják a figyelmet a mentális egészséggel kapcsolatos témákra, és kezdeményezéseket hozzanak létre ennek támogatására.

Fontos terület a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc. 

A pszichológiában a különféle személyiségelméletek és szerzők mind kissé más oldalról közelítik meg a teljességgel működő személyiséget, illetve a lelki egészség fogalmát. Így például másra helyezi a hangsúlyt Rogers, Maslow vagy Allport, de álljon itt ismét a WHO általános megfogalmazása, miszerint a mentális egészség egy olyan jólléti állapot, melyben az egyén a saját képességeit felismeri, képes megbirkózni a mindennapi élet stresszhelyzeteivel, produktívan dolgozik, és képes valamivel hozzájárulni közösségéhez.

A Világszövetség évről évre kampányokat, konferenciákat szervez más-más tematikával, így például 2014-ben a szkizofréniával való együttélés, 2015-ben a méltóság a mentális egészségben volt a téma. A tavalyi évben a pszichológiai elsősegélyé, azaz a hétköznapi segítségnyújtásé, illetve a hirtelen helyzetekben történő krízisintervencióé volt a főszerep. Ebben az évben a „mentális egészség a munkahelyen” az emléknap fókusza. Felhívják a figyelmet arra, hogy világszerte 350 millió ember érintett depresszióban, és ez bizony a munkáltatóknak is nagy anyagi veszteséggel jár, például ha az alkalmazottak emiatt szabadnapot vesznek ki. Ugyanakkor fontos lenne a túlzott teljesítménykényszer és megterhelés csökkentése, valamint a megfelelő munkahelyi szociális közeg megteremtése is. A kampány egyéb lépéseket is javasol, mint a befektetés a közvélemény figyelemfelkeltésébe és a professzionális egészségügyi képzésébe, hogy a depresszióval (vagy más mentális problémával) élőknek legyen lehetőségük segítséget kérni és megfelelő ellátáshoz jutni.

A Lelki Egészség Világszövetsége is szorgalmazza a korai intervenciót, hogy megelőzzük a kezeletlen/nem megfelelően kezelt depressziót

További 10 tény a mentális egészségről:

  1. A világon élő gyermekek és serdülők mintegy 20 százaléka mentális zavarral vagy problémákkal küzd.

  2. A rokkantság vezető okai a mentális zavarok és a rendellenes szerhasználat.

  3. Évente mintegy 800.000 ember követ el öngyilkosságot.

  4. A háború és a természeti katasztrófák nagy hatással vannak a mentális egészségre és a pszichoszociális jóllétre.

  5. A mentális rendellenességek kockázati tényezők (rizikófaktorok) egyéb betegségek kialakulásában, valamint a nem szándékos/szándékos sérülések bekövetkeztében.

  6. A betegekkel és családjukkal szembeni stigmatizáció (megbélyegzés) és diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) meggátolja őket az egészségügyi ellátás felkeresésében.

  7. A legtöbb országban rutinszerű a mentális és pszichoszociális zavarral élők emberi jogainak megsértése.

  8. Világszinten hatalmas egyenlőtlenség tapasztalható a mentális egészséghez szükséges képzett emberi erőforrások megoszlásában.

  9. Öt fő akadálya van a mentális egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének növelésének, pl. a jelenlegi ellátás felépítése, szervezettsége.

  10. A szolgáltatások növelésére szolgáló pénzügyi források viszonylag szerények.

Szaklapunk is igyekszik felhívni a figyelmet a mentális egészség fontosságára (erről olvashatsz pl. ITT ,  ITT vagy ITT). Szeretnénk közelebb hozni a pszichológia tudományát mindenkihez, és bátorítani, hogy merjünk segítséget kérni, szakemberhez fordulni.