Ön hogyan éli meg és szabályozza érzelmeit a vírushelyzet alatt? Nézze meg saját grafikonján!

A koronavírus okozta speciális élethelyzet mindannyiunkra hatással van. Abban azonban, hogy ez a hatás mekkora és milyen szinten befolyásolja érzelmeinket, egyénenként nagy különbségek lehetnek. Ön megfigyelte már, hogyan reagál a járvány teremtette megváltozott helyzetekre és azok következményeire? Vegyen részt magyar kutatók erre vonatkozó vizsgálatában, és kövesse nyomon érzelmei változását a személyre szabott visszajelzés alapján! 

Számos korábbi cikkünkben olvashatnak arról, hogyan hathatnak ránk és mentális egészségünkre a koronavírus okozta megváltozott élethelyzeti nehézségek. A bennünk és körülöttünk lévő változó világra érzelmeinken keresztünk reagálunk. Nem meglepő tehát, hogy egy ilyen speciális, nem várt változásokkal teli időszak érzelmeinkre is a megszokottól eltérő módon hat. A szorongás korábban talán kevésbé tapasztalt formái jelentek meg társadalmi szinten, tapasztalhattunk nagy érzelmi hullámvölgyeket, de olyan is akad, akit egyáltalán nem lendített ki ez az időszak megszokott érzelmi egyensúlyából. Sőt egyesek a fejlődés lehetőségét vélték felfedezni a kialakult helyzetben. Mi okozza ezeket a különbségeket? Mitől függ, ki hogyan kezeli ezt a speciális érzelmi dinamikával átszőtt időszakot?  

Érzelmek, érzések, hangulatok. Na de mi a különbség?

Ha kimondjuk azt a szót, hogy “érzelem”, mindenkinek eszébe jut valami, és mindenkinek van valamilyen belső képe az érzelmekről, melyek átszövik és alapjaiban határozzák meg mindennapjainkat. Egyszer majd felrobbanunk, olyan dühösek vagyunk, máskor pedig teljes eufóriában éljük meg boldogságunk felhőtlen pillanatait. De van olyan is, amikor egyszerűen csak kiegyensúlyozottnak és nyugodtnak érezzük magunkat. Előfordul, hogy talán túl könnyedén aggatjuk egymásra például az “érzelgős” jelzőt, de velünk is előfordul, hogy órákon keresztül hallgatunk “érzelmes” zenéket. Mielőtt megkíséreljük megérteni érzelmeink természetét, felvetődik egy fontos kérdés: mi a különbség az érzelmek, az érzések és a különböző hangulatok között? Lehet, hogy valahogy “érezzük” is a különbséget, de érdemes tudományos alapon is megkülönböztetni ezeket fogalmakat, hogy pontosan tudjuk, mivel is állunk szemben.

Az érzelmek olyan intenzív idegi és viselkedéses válaszok, melyeket a környezetből érkező külső ingerek, vagy éppen saját belső folyamataink váltanak ki, és ezek az érzelmi válaszok jellemzően viszonylag gyors lefolyásúak és sokszor igen intenzívek. Az érzések tulajdonképpen az érzelmek előbb meghatározott száraz tudományos terminusának személyes élményei. Másképpen fogalmazva az érzés egy érzelem saját magunk számára is tudatosult, szubjektív formája. A hangulat pedig olyan hosszabb ideig tartó állapot, melyben viszonylag koherens és tartós formában állnak fenn különböző szubjektív érzések. Rendszerint a hangulatok kevésbé intenzívek, viszont hosszabb ideig velünk maradhatnak, illetve az is jellemző a hangulati állapotokra, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem köthetők egy-egy konkrét kiváltó eseményhez. Röviden tehát az érzelmek pszichés válaszok, az érzések pedig ezeknek a válaszoknak az általunk megélt egyedi formái,

melyek összekapcsolódva és időben elnyúlva hangulatállapotokat eredményeznek.

Az érzelmek változékonyak, és néha kordában kell tartani őket

De miért fontosak az érzelmek egyáltalán, miért játszanak ilyen fontos szerepet életünkben? Miért osztjuk meg érzelmeinket egy barátunkkal vagy miért temetjük el ezeket a lehető legmélyebbre?

Az érzelmek alapvető és talán legfontosabb tulajdonsága a változékonyság. Sőt vannak kutatók, akik egyenesen az állítják, hogy az érzelmeknek tulajdonképpen csak azért van “értelmük”, mert folyamatosan változnak. Bizonyos elképzelések szerint ennek a folyamatos változó természetnek evolúciós gyökerei vannak, mivel érzelmeink felhívják figyelmünket a környezetünkben történő jelentősebb eseményekre. Például a félelem vagy az undor a ránk veszélyt jelentő helyzetekre adott érzelmi válaszok, míg a vidámság mint érzelmi reakció olyan eseményekkel kapcsolatban jelenhet meg, melyek a sikeres túlélést szolgálják. Tehát érzelmeink azért ilyen rugalmasak, hogy általuk

képesek legyünk kellőképpen alkalmazkodni a környezetből érkező változásokhoz a túlélés reményében.

Ennél a pontnál viszont érdemes megemlíteni az érzelmek szabályozását. Miért kell lecsillapítani érzelmeink viharait, miért nem fejezünk ki minden egyes érzést, ami tudatossá válik számunkra? Azért, mert

az érzelmek átélésével szemben az érzelmek szabályozatlan kifejezése nem igazán segíti elő a túlélésünket.

Az érzelemszabályozásnak több, igen hasznos funkciója is van, melyek közül az egyik legjelentősebb a váratlanul megjelenő stresszforrások okozta negatív érzelmek mérséklése. Ennek segítségével elkerülhetjük, hogy túlzott választ adjunk egy környezetből érkező stresszforrásra és ezáltal lehetőségünk nyílhat tisztább fejjel reagálni. Továbbá az érzelemszabályozás elősegíti azt is, hogy a ránk nehezedő társadalmi normáknak megfelelően tudjunk reagálni egy-egy társas helyzetben. Érzelmeink szabályozásának köszönhetően csökkenthető a depresszió kialakulásának esélye, illetve kontroll alatt tarthatjuk viselkedésünk erőszakos formáit. Az érzelemszabályozás tehát

kulcsfontosságú abban, hogy mint individuum, és mint társadalom is túléljünk.

Érzelmeink a vírushelyzetben 

Bár a folyamatos változás alapvető, ha az érzelmeinkről beszélünk, bizonyos élethelyzetek, korszakok, egyéni és társadalmi változások az érzelmek dinamikájának különleges mintázatait hozhatják létre. Bár a tudományos pszichológia már a világháborúk előtt bontogatta szárnyait, a történelem okozta különleges élethelyzeti nehézségek érzelmi vetületéről az elmúlt évtizedekben csak kevés empirikus adat maradt fent. A koronavírus okozta sajátos állapot viszont új lehetőséget nyújt a kutatóknak az ezzel kapcsolatos kérdések megválaszolására. Hiszen

a második világháború óta nem voltunk kitéve olyan kollektív nyomásnak, mint amilyen a koronavírus-járvány teremtette állapot.

És ahogyan a korábbi krízis helyzetekben is, a jelenlegi helyzettel kapcsolatban is számos kérdés vár megválaszolásra. Hogyan reagálnak érzelmeink a ránk nehezedő egészségügyi, társadalmi, gazdasági nyomás alatt? Mindenki ugyanúgy éli meg ezt a helyzetet, vagy vannak, akik könnyebben át tudják vészelni a ezt az időszakot? Mely személyiségvonások azok, amelyek birtokában könnyebben vesszük az akadályokat a vírushelyzet alatt?

Magyar kutatók keresik a válaszokat

Az érzelmek változásait és szabályozását vizsgálja a vírus megjelenése utáni időszakban a BME Kognitív Tanszékének egyik legújabb kutatása, melyre a kutatók folyamatosan várják a jelentkezőket. Ha Önt is érdeklik a fennt említett kérdések, szeretne részese lenni egy történelmi jelentőségű társadalmi felmérésnek, és nem utolsó sorban szeretne személyes visszajelzést kapni érzelmi működésének változásáról, kattintson a részletekért a linkre: https://covid19emotics.formr.org