„Nagypéntek kapcsán betolakodik a gondolat: napjában hányszor emeljük fel ujjunkat a másik emberre és mondjuk: Te! Te bűnös vagy!” Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, budapesti Pszicho-Kávéházaink állandó kerekasztaltagja nagypéntek kapcsán írásban fejtette ki gondolatait.
„Nagypéntek kapcsán a kereszt van, meg az arra feszített Jézus. Jézus, akit bűnösnek kiáltottak ki. Akire rámutattak, ujjukat felemelve: Te! Te bűnös vagy! Nagypéntek kapcsán betolakodik a gondolat: napjában hányszor emeljük fel ujjunkat a másik emberre, és mondjuk: Te! Te bűnös vagy!
Egy évben hány nagypéntekünk van? Hányszor ítélkezünk valaki felett, mert nem azt és nem úgy gondolja, mondja, teszi, ahogy azt mi gondoljuk, mondjuk, tesszük? Hányszor vesszük magunknak a bátorságot, hogy pálcát törjünk, és ítéletet mondjunk? Hányszor hisszük el, hogy nekünk bizony megadatott a jog és a biztos tudás az ítélet kimondására?
Hányszor feszítjük keresztre a másik embert durva minősítéssekkel, maró gúnnyal vagy éppen hideg elutasítással?
És hányszor emeljük magunk felé az ujjunkat? Mert van, hogy már nem is kell a másik, megtesszük mi magunk, önként és dalolva.
Ott szól bennünk a kritikus hang: Te! Te bűnös vagy! Pillanatonként címkéz, visszahúz, kiröhög, és azt mondja, sz@t se érsz. Hányszor feszülünk rá erre a belső, privát keresztre? Hányszor torpanunk meg, akadunk fenn a saját kétségeinken? Hányszor állít meg a belénk nevelt kishitűség, az úgysem fog sikerülni, úgysem érdemlem meg gyilkos mantrája? Így élünk napról-napra, míg kiégünk, elfáradunk, egymástól fényévekre távolodunk, magányos világokba fásulunk.
Nagypéntek kapcsán: ujjakat le! Ne mutass ítélkezve se másra, se önmagadra!”
•••
A szerző Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a Mindset Pszichológia budapesti Pszicho-Kávéházainak állandó kerekasztaltagja.
