Mi vezethet odáig, hogy egy fényes jövő előtt álló huszonéves fiú végül hat embert megöljön, majd önmagával is végezzen? Elliot Rodger, a Santa Barbara-i lövöldöző borzalmas tette mögött meghúzódó lélektani tényezők feltárására tesznek kísérletet A megtorlás napja című darabban. A Jurányi Ház színházi nevelési előadásán jártunk. Élményanalízisünk.
Az iskolai lövöldözések mindig is súlyos problémát jelentettek az Egyesült Államokban. A viszonylag engedékeny fegyvertartási törvényekkel megkönnyítik a fiatalok dolgát, ha fegyverhez szeretnének jutni. Sok vita folyik arról, hogy a fegyverviselésre vonatkozó törvények szigorításával és nagyobb kontrollal megelőzhetők lennének a tragédiák. Azonban ne felejtsük el, hogy
NEM A PISZTOLY ÖL, HANEM AZ EMBER.
Éppen ezért nem a gyilkos tárgy elzárásában keresendő a megoldás, hanem azoknak a fiataloknak a fejében és lelkében, akik végül oda jutnak, hogy megsebesítsék vagy meg is öljék társaikat és tanáraikat. Majd ezután akár önmagukkal is végezzenek.
Kifordult világom
A megtorlás napja című darab egy ilyen fiú történetét dolgozza fel. 2014. május 23-án a dél-kaliforniai Santa Barbarában egy huszonkét éves fiú, Elliot Rodger tizenhárom embert megsebesített, hatot megölt, majd önmagával is végzett. Mielőtt ezt megtette, a Kifordult világom című önéletrajzi művében ő maga kalauzol minket végig azon a folyamaton, ahogyan jómódú, filmrendező apával büszkélkedő, érzékeny és okos fiúból gyűlölettel teli tömeggyilkossá vált.
A darabban azokra a kérdésekre keresik a választ az alkotók, a színészek és a közönség is, hogy mi vezethetett a tragikus végkimenetelig.
KINEK A FELELŐSSÉGE?
Mi most többé-kevésbé erre próbálunk választ adni, azonban a darab szépsége pont az, hogy minden egyes előadáson közös gondolkodásra hívják a közönséget a színészek, így teljesen más megvilágítást nyerhet a történet a nézőktől függően.
Beszélnünk kell Elliot Rodgerről
A színdarab, amely valós történeten nyugszik a Beszélnünk kell Kevinről című, az iskolai lövöldözések témakörében klasszikusnak számító filmet juttathatja az eszünkbe. Nem véletlenül. Mindkét történetben adva van két fiú, akik előtt rengeteg lehetőség áll, jó képességűek, mégis olyan események következnek be az életükben és olyan ingerek érik őket, amelyek triggerként aktivizálnak bennük erőszakos, önmagukra és másokra nézve destruktív törekvéseket.
A két történetben kiemelt szerepe van a szülőknek, azonban más aspektusból. Kevin egy elhanyagoló, elutasító és komoly mentális problémákkal küzdő anya mellett nő fel. Így, mivel az elsődleges kötődési személlyel kialakított kapcsolata kifejezetten instabil és ambivalens, ez rányomja a bélyegét a későbbi kapcsolataira is. Elliot látszólag boldog és szerető családban nő fel. Jó viszonyt ápol az édesanyjával, és példaképként tekint filmrendező édesapjára. Teljes közöttük a harmónia, egészen addig, amíg az apja munkája miatt másik országba költöznek. Innentől kezdve megromlik a szülei házassága, amely aztán válással végződik. A válás önmagában nagyon mély sebeket ejthet egy gyerek lelkén, azonban ehhez társul még az, hogy Elliotnak egy teljesen más közösségbe kell beilleszkednie. Ezek a törések nem múltak el nyomtalanul, és évekig néma fiúként emlegette önmagát.
EGY FIÚ VOLT, AKINEK NEM VOLT HANGJA.
A környezetében mindenki a saját konfliktusával volt elfoglalva, az ő szavára nem volt kíváncsi senki, így hát mi értelme lenne beszélni. A szimbolikus némasága végül tényleges hangtalanságba csapott át.
Szeretném, ha szeretnének
A szülők szerepén túl, Elliot ellentétes nemmel való sikertelen próbálkozásainak sora is jelentős lélektani tényezőként van jelen a tragédia hátterében. Elliot Rodgert incelként tartják számon, és számos ilyen közösség hősként tiszteli. Az incel kifejezés annyit tesz, mint ’involuntarily celibate’. Ez olyan férfiakat jelöl, akik nem szándékos cölibátusban élnek, azonban hiába szeretnének szexuális kapcsolatot létesíteni, egy nő sem hajlandó erre velük. Ez
A SZEXUÁLIS FRUSZTRÁCIÓ VÉGÜL GYŰLÖLETBE, ÉS SÚLYOSABB ESETBEN ERŐSZAKBA CSAP ÁT.
Az incel mozgalmak térnyerése részben a szexuális forradalomnak köszönhető. Régen az számított szégyellnivalónak, ha valaki a házasság előtt létesít szexuális kapcsolatot, most már azt furcsállja mindenki, ha valaki nem szexel a házasságig. A szex központi téma a világunkban, így ha valaki nem űzi, az joggal érzi magát kirekesztve, hiszen nem tud megfelelni a – kissé eltorzult – társadalmi nyomásnak. A mai „értékrend” szerint, ha valaki még szűz harmincéves kora után, azzal valami biztosan nem stimmel, szexuálisan alkalmatlan, ebből következően azonban társadalmi szempontból is deviáns.
A deviánsokat pedig mindig is előszeretettel bélyegzi meg és veti ki magából a társadalom. Annak megélése, hogy fiatalként nem képes valaki szexuális kapcsolatot létesíteni, az alkalmatlanság és az elszigeteltség érzését vonja magával. Egyúttal a bullying céltáblájává is tesz. Szociális szorongás is kialakulhat, hiszen a kudarcok nyomán egyre kevésbé nyitottak a kapcsolatteremtésre, amit sokszor a virtuális világban próbálnak pótolni. Elliot a való életben való sikertelenséget a virtuális térben történő dominanciával igyekezett kompenzálni, azonban a virtuális tér mégsem a valóság, így nem volt elég számára…
https://www.youtube.com/watch?v=G-gQ3aAdhIo
Élményanalízis
Flow – 5/2
A darab egyszerűségének ellenére a színészek játéka magával ragadhatja a figyelmünket, azonban a közös gondolkodást szolgáló megszakítások gátolják a teljes bevonódást.
Intenzitás – 5/3
Elliot Rodger története érzelmileg kifejezetten intenzív élmény. A darab során is mélyen hathatnak ránk a színészek által megjelenített érzések, kiváltképp ha a darabot követően elmélyedünk a fiú élettörténetében.
Különlegesség – 5/4
A Jurányi Ház produkciója több szempontból is eltér más előadásoktól. Letisztult, semleges környezetben, szürke öltözetben lévő színészek, akik mindezek ellenére is képesek megtölteni a teret. Az, hogy bevonják a közönséget és ezzel is segítik Elliot megértését, rendhagyó elem egy alapvetően passzív tevékenység során.
Inspiráció – 5/5
A darab és az alapját képező valódi történet olyan lenyomatot hagyhat bennünk, amely köré napok múltán is szövődhetnek gondolataink.
Megoszthatóság – 5/3
Színházi előadásra jellemzően legalább párban járunk, hiszen így van kivel megosztani a produkció után érzéseinket és gondolatainkat. Azonban ez a darab akár egyedül is élvezhető.
Összegezve azoknak ajánljuk, akik:
- rendhagyó színházi élményre vágynak,
- szeretnék megérteni, mi vezethet odáig, hogy valakiből tömeggyilkos váljon,
- kamaszkorú gyermekeinek/diákjainak tanító célzatú előadást keres a bullying és a kirekesztés hatásairól.
Akit érdekel, itt elolvashatja Elliot Rodger angol nyelvű 140 oldalas manifesztumát.
•••
Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.
