„Köszönhetek-e a kliensemnek az utcán?”, „Elfogadhatok-e ajándékot?”, „Felvegyem-e a telefont, ha éjszaka hív?”, „Tegeződjünk vagy magázódjunk?” Számos olyan jogos kérdés, amely a pszichológusokat és talán a klienseket is foglalkoztatja. A megfelelő munka érdekében minden pszichológusnak tisztában kell lennie a Szakmai Etikai Kódex pontjaival. Nem árt viszont, ha a kliensek is ismerik. Cikkünkben szeretnénk bemutatni olvasóinknak, hogy miket is kell egy pszichológusnak figyelembe vennie a közös munka során.
Egy pszichológusnak elengedhetetlen, hogy szakmailag és etikailag megfelelő munkát végezzen. Ezért van az is, ha mondjuk nem kompetens valaki az adott szituációban, problémakörben, köteles továbbirányítani a klienst más, képzettebb kollégához. Ez persze nem azt jelenti, hogy ő nem jó szakember. Hanem pont annak az elengedhetetlen bölcsességnek a használata, hogy azt veszi figyelembe, mi a legjobb a kliens számára. A pszichológusnak egyértelmű kötelezettségei vannak, amelyet soha semmilyen körülmények között nem szeghet meg, ezek a következőek:
Az emberi méltóság tisztelete: „A pszichológus tiszteletben tartja a személy emberi méltóságát, valamint jogát arra, hogy képességeit és személyiségét kibontakoztathassa. A méltóság az alkotmányos alapelveknek megfelelően az emberi élettel eleve együtt járó minősége, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, és ezért minden emberre nézve egyenlő. (SzEK, 2004)”
A pszichológus nem tesz különbséget az emberek között, legyen szó etnikai, politikai, társadalmi, vagyoni vagy egyéb különbségeket tekintve.
Elkötelezettség és felelősség: nagyon fontos, hogy a kliens és a terapeuta között kölcsönös bizalom épüljön ki. Emellett a pszichológus együttműködik más intézményekkel vagy szakemberekkel. A közjó érdekében önzetlenül is tevékenykedik, mindemellett másokat is int a Szakmai Etikai Kódex pontjainak betartására.
Feddhetetlenség: a pszichológus mindig őszinte, nem manipulál másokat, becsületes és pontos. Ígéreteit mindig betartja, nem vállal olyan kötelezettséget, amelynek nem tud eleget tenni. Nem hamisítja meg kutatási eredményeit.
Szakszerűség: ahogy említettük, fontos, hogy ismerjük határainkat. Nem vállalunk el olyan feladatot, amelyben nem vagyunk kompetensek. Például olyan szakember nem tarthat családterápiás ülést, akinek nincs meg az ilyen jellegű képzettsége. Emellett a pszichológus mentes minden politikai, anyagi és egyéb természetű befolyásolástól.
Segíteni akarás: a legfontosabb elv, hogy ne ártsunk másoknak, vagyis a „primum nil nocere”. Emellett a pszichológus legfőbb törekvése a másokon való segíteni akarás. Ahhoz, hogy ezt jól végezzük, elengedhetetlen a saját mentális egészségünk fejlesztése, fenntartása.
A klienssel való kapcsolat
Az első és legfontosabb szabály talán a kettős kapcsolat tilalma. Ez azt jelenti, hogy a kliens és a terapeuta között nem alakulhat ki semmilyen, a terápiás helyzeten kívüli kapcsolat – legyen szó szexuális vagy baráti kapcsolatról. Hiszen elengedhetetlen az úgynevezett munkakapcsolat a felek között, amely felborulna bármilyen más jellegű kapcsolat során. Munkakapcsolat alatt azt értjük, hogy a felek mindent megtesznek a maguk módján annak érdekében, hogy a kliens megfelelőbb élethelyzetbe, lelkiállapotba kerüljön. A humanisztikus pszichológia elvei szerint minden egyénben megvan annak a lehetősége, hogy jobban legyen, a terapeuta „csak” ezeknek az erőknek a felszínre hozatalában segít. Viszont mégis fontos mindig szem előtt tartani azt az elvet, hogy a terapeuta professzionális segítséget nyújt, a kliens pedig fizet neki, ezáltal létrejön egyfajta egyenlőtlenség a felek között, amire a biztonságos keretek megtartása miatt is szükség van. Ezt szolgálja az is, hogy a felek általában magázódnak. Természetesen vannak kivételek, amikor megengedett a tegeződés, például, ha gyermekekkel vagy sportolókkal foglalkozunk.
Ha már ennél a témánál járunk, fontos beszélni az anyagi dolgokról is. Manapság számos áron és formában el lehet érni a terapeutákat. A terapeuta saját felelőssége, hogy milyen áron dolgozik. Az említett biztonság miatt elengedhetetlen, hogy egyfajta minimális összeg fejében dolgozzunk. Hiszen a terapeuta és a kliens szerződést kötnek egymással. Számos terapeuta – persze nem mindegyik – annak fényében határozza meg díját, hogy a kliens milyen anyagi helyzetben van. Például előfordulhat, hogy valaki kedvezményt biztosít a diákoknak (erre egyébként a Mindset Pszichológiai Tanácsadó Központban is van lehetőség). Ami nagyon fontos, hogy a kliens nem fizethet más formában a terapeutának – tehát valamilyen ajándékkal vagy ellenszolgáltatással (mondjuk, hogy kifesti a lakását), hiszen akkor felborulna az említett terápiás kapcsolat.
Pszichológusként nagyon fontos tisztában lennünk azzal is, hogy semmilyen formában nem fogadhatunk el ajándékot a klienstől. Persze vannak kivételek, de ezeket nagyon fontos megvizsgálni terápiás szempontból. Vajon miért hoz nekünk ajándékot a kliens, mit szeretne vele elérni? Mi van, ha elfogadom, és mi történik, ha nem? Ha egy több éves közös munka végeztével valamilyen plusz kisebb ajándékkal kedveskedik a kliens, akkor azt elfogadni nem biztos, hogy akkora baj. De terápia közben, vagy nagyobb értékű ajándékot elfogadni az etikai kódex szerint szigorúan tilos.
Ami első hallásra talán furcsa lehet
Ha a terapeuta nyilvános helyzetben találkozik össze kliensével, nem köszönhet neki. Ez csak akkor történhet meg, ha a kliens teszi azt meg először. Ahogy említettük, a terapeutának minden körülmények között védenie kell a klienst, ebbe beletartozik még az is, hogy azt sem árulja el senkinek, hogy köztük egyáltalán terápiás kapcsolat van. Sok esetben a kliens nem is árulja el családjának, hogy külső segítséget kér problémáinak megoldásához. A terapeutának a titoktartás végett ezt mindig szem előtt kell tartania.
A terapeuta semmilyen helyzetben nem árulhat el olyan részleteket a kliens életével kapcsolatban, amelyről felismerhető lenne.
A titoktartási kötelezettséget csak nagyon kevés helyzetben szegheti meg. Akkor, ha erre jogi felszólítást kap, vagy ha a klienst vagy annak közeli hozzátartozóit fizikai veszély fenyegeti. Ha a terapeuta könyvet ír vagy nyilvános konferenciát tart, minden klienstől beleegyezést kell kérnie arra vonatkozóan, hogy élettörténetének, javulásának bizonyos elemeit esetlegesen felhasználná.
Ami mindkét félnek védelmet biztosít
A terápiás szerződés. Fontos, hogy kliensként is tisztában legyünk ennek fontosságával. A felek a terápia vagy tanácsadás megkezdése előtt szerződnek egymással, amelyre a terápia alatt mindig lehet hivatkozni. A terápia hosszától függően ez történhet szóban vagy írásban is. Megfelelőbb írásban rögzíteni a szerződést. Mit is kell tartalmaznia?
• A terápia típusát, ezeknek előnyeit, hátrányait. Az esetleges más terápiák számbavételét, azok előnyeit, hátrányait.
• A terápia körülbelüli hosszát. Tehát, hogy hány alkalomról, esetleg hónapról lesz szó.
• Egy terápiás ülés hosszát.
• A terápia árát, a fizetés módját. Havonta/alkalmanként, készpénzben vagy utalással.
• Annak rögzítése, hogy mi történik akkor, ha a kliens nem tud eljönni egy ülésre, vagy ha a terapeutának kell lemondania azt valamilyen okból.
• A terapeuta kötelezettségeit, munkamódját, tennivalóit.
• A kliens kötelezettségeit, munkamódját, tennivalóit.
• A terápia célját.
• Egyéb valamelyik fél számára fontos dolgot.
Természetesen nem minden Etikai Kódexben szereplő szabályt tudtunk megemlíteni jelen cikkünkben, akit érdekel, bővebben itt tájékozódhat.
***
Ha úgy érzed támogatásra van szükséget, fordulj Pszichológiai Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben, az egyensúly kialakításában.
Felhasznált szakirodalom:
Magyar Pszichológiai Társaság – Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete (2004). Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe.
Szőnyi, G. (2015). A pszichoterápia tankönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Varga, K. (2009). Pszichológus etika – 99 dilemma tükrében. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.