A Mindset Pszichológia szakmai közössége új mérföldkőhöz érkezett. 2021 januárjában Dr. Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta iránymutatásai alapján megkezdte működését Pszichoterápiás Központunk, ahol klinikai szakpszichológusaink és pszichiáter szakorvosaink bizonyítottan hatékony terápiás eszközökkel dolgoznak azon, hogy valódi gyógyulást hozzanak a pszichés betegségekkel élők életébe. A Központ indulása kapcsán Dr. Vizin Gabriellával a pszichoterápiában alkalmazott módszerekről és ezek tudományos hátteréről beszélgettünk.
Mi a különbség a pszichoterápia és a pszichológiai tanácsadás között?
A pszichoterápia elsősorban azokat a személyeket célozza, akiknek valamilyen mentális zavara van, így közelebb áll az orvosi tevékenységhez. A tanácsadás inkább az élethelyzeti nehézségekből, krízisekből való kilábalást segíti. A kettőnek más a célja, és azoknak a személyeknek a köre is, akik számára hatásos lehet. Tanácsadásra eljöhet például az a személy, aki elveszítette a munkahelyét, ezért krízishelyzetben van, szeretné ezt jobban megérteni, segítségre van szüksége a megoldásban, de nincs mély depressziója vagy erőteljes szorongása, tehát nem meríti ki semmilyen mentális zavar diagnosztikai kritériumait. Míg pszichoterápia esetén nagyobb az esélye annak, hogy klinikai szintű zavarral küzd a személy, vagy esetleg mély önismereti munka igényével érkezik. Ez utóbbi esetekben is a pszichoterápiás eszköztárat alkalmazzuk, például pszichológusok esetén, akik önismeretbe járnak, és saját élményen keresztül fejlesztik az önreflexiójukat, önfeltárási képességüket, megismerkednek a pszichoterápiás módszerekkel.
Egy pszichoterápia szükségszerűen hosszú is, vagy vannak rövid terápiák?
Nem feltétlenül kell, hogy hosszú legyen: meghatározott zavarokat, mint például a depresszió vagy szociális szorongás, a protokoll szerint 20 alkalmas kognitív viselkedésterápiával is lehet kezelni.
A kutatási eredmények szerint már 12 alkalom alatt érdemi változást lehet elérni.
Ezt úgy állapították meg, hogy megvizsgálták, mennyit javult a beteg állapota a terápiás kezelés során, és a 12. és a későbbi alkalmak között már nem volt jelentős változás. Ez nem azt jelenti, hogy az illető 12 ülés alatt teljesen meggyógyul, de sokat javulhat az állapota, a tünetei mérséklődnek, az életminősége is javul. Megvan a helye a hosszú, feltáró terápiáknak is, egyrészt a személyiségzavarok kezelésében, másrészt pedig az önismeretünk fejlesztésében, de olyan körülírt zavarokban, mint például a depresszió vagy szorongásos zavarok, a tünetek csökkentése céljából egy rövidebb terápia is óriási segítséget tud nyújtani.
Ön mely módszereket alkalmazza a munkájában?
Én a kognitív viselkedésterápiát, a sématerápiát és a személyközpontú megközelítést alkalmazom. A kutatások eredményei arra utalnak, hogy a személyközpontú megközelítés alapelvein áll vagy bukik egy terápia hatékonysága. Ez a megközelítés Rogers-től ered, és a terápiás megközelítés fontos elemei az empátia, a feltétel nélküli elfogadás és a kongruencia (személyiség-környezet összhangjának megteremtése). Terápiás keretek között speciális, fejleszthető módszerek, technikák révén tudjuk jól megjeleníteni ezeket az alapváltozókat.
A kognitív viselkedésterápia egy aktívabb, direktívebb módszer, ami azt jelenti, hogy a terapeuta aktív, többet beszél, feladatokat ad, technikákat nyújt, együtt dolgozik a pácienssel.
Egy fontos eleme ennek, hogy nem hagyjuk, hogy szenvedjen a páciens.
Kell egy bizonyos szintű szenvedésnyomás ahhoz, hogy valaki terápiába jöjjön, de ha már ott van egy erős szorongással, fájdalmas belső érzelmekkel, akkor nem hagyhatjuk, hogy ez évekig fennmaradjon, hanem kezelnünk kell az itt és mostban. A kognitív viselkedésterápiás eszköztár biztosítja a rövidebb, problémaorientált, tünetredukciós, fókuszáltabb terápiát.
A kognitív viselkedésterápiának most már több változata is létezik. Mi ezek között a különbség, illetve melyik mire jó?
A kognitív viselkedésterápia integrálja a viselkedésterápia és a kognitív terápia eszközeit. A depresszió gyógyítása például viselkedésterápiás elemekkel kezdődik (viselkedésaktiváció, örömforrás keresése), aztán jön egy kognitív szakasz (gondolatok átstrukturálása), és a terápia végső szakaszán gyakran újra viselkedésterápiás elemeket alkalmazunk (problémamegoldás, asszertivitás, vagy amely készségfejlesztésre még igény mutatkozik a terápiában). Ezeket a módszereket körülbelül a hetvenes évektől fejlesztették, Aaron T. Beck nevét mindenképp muszáj itt kiemelni. Később, a kilencvenes években a kognitív viselkedésterápia kapcsán felmerült az a probléma, hogy a személyiségzavarok vagy például a visszatérő depresszió gyógyításához már nem elég. A kognitív viselkedésterapeutákat ez motiválta arra, hogy mélyebb pszichés zavarok kezelésére alkalmas módszereket dolgozzanak ki. Ide tartozik a dialektikus viselkedésterápia (DBT) és a sématerápia – ezeket tekintjük a második hullám módszerinek, amelyek elsősorban személyiségzavarok kezelésére lettek kidolgozva. Ezekben a módszerekben közös, hogy a terápiás kapcsolatra nagy hangsúlyt helyeznek – és többnyire hosszabbak, akár több éves munkára kell számítani.
Azután, a kilencvenes évek végén megjelentek a kognitív viselkedésterápia harmadik hullámához tartozó módszerek is. Ezek a módszerek azt a célt szolgálják, hogy feltérképezzék a gondolatainkhoz való viszonyulásunkat és azok maladaptivitása esetén segítséget, enyhülést nyújtsanak. Azzal, ahogyan a belső világomhoz viszonyulok, fenntarthatom a tüneteket: például az a meggyőződésem, hogy „ha jó sokat aggodalmaskodom, meg tudom akadályozni, hogy bekövetkezzen egy rémes esemény”. De belátható, hogy a túl sok aggodalmaskodással az érzelmi állapotunk romlik, ám az aggodalmaskodó gondolatainkkal a rémes esemény bekövetkeztét sem pozitív sem negatív irányba nem tudjuk befolyásolni. Ilyen jellegű nehézségekre dolgozták ki a metakognitív terápiát és a mindfulness alapú kognitív terápiát, de ide kapcsolható az önegyüttérzés alapú (pl. szégyenfókuszú) terápia, és az elfogadás és elköteleződő terápia is.
Említette a sématerápiát – ez mit jelent pontosan?
Bizonyára mindannyiunkkal előfordult már, hogy valami apróságon nagyon felidegesítettük magunkat, vagy napokig rágódtunk valamin. Amikor ilyen áthatóan, napokra kiterjedően elkezdjük magunkat nagyon rosszul érezni, akkor valószínűleg egy ún. maladaptív sémánk aktiválódott. A sémák gondolatokból, testi érzésekből, érzelmi, és viselkedésbeli reakciókból álló csomagok. Fontos tudni, hogy mindenkinek vannak maladaptív sémái, de a sémák különböző mértékben lehetnek aktívak és kiterjedtek. Az, hogy van 1-2 maladaptív sémánk, nem utal személyiségzavar jelenlétére, de néhány ilyen séma is képes azért a lelkünkben bonyodalmat okozni.
A terápiában a maladaptív sémákat feltárjuk, megértjük a működésüket, hogy hogyan aktiválódnak, hogyan reagálunk rájuk, és megpróbáljuk felülírni őket a keletkezésük pillanatától kezdve.
A sémák eredete többnyire kora gyermekkori hatásokra vezethető vissza. Például ha anyukám nagyon elfoglalt volt, sokszor elutasított, amikor odamentem hozzá és kértem volna az együttérzését, vigasztalását, akkor kialakulhat bennem egy elutasítással kapcsolatos meggyőződés, egy séma, ami arra utal, ha szükségem lenne törődésre, úgyis el fognak utasítani, nem számíthatok mások kedvességére, jóindulatára, empátiájára.
Ön mit tekint a szívügyének a pszichológiában? Mi a Mindset Terápiás Központ küldetése?
A szívügyem az, hogy a kognitív viselkedésterápiát széles körben elfogadottá tegyük Magyarországon, mint bizonyítottan hatékony terápiás eljárást. Ez a módszer világszerte jó kipróbált eszközkészlet és , a betegek lelki állapotának javításában a szomatikus ellátásban ugyanúgy alkalmazható, mint a pszichológiai ellátásokban.
Az, hogy bizonyítottan hatékony, azt jelenti, hogy tudományos eredményekkel alátámasztott eszközkészletet alkalmazunk.
Ugyanúgy, ahogy például gyógyszerek esetében, a pszichoterápiában is hatékonyságvizsgálatokra kell alapoznunk a beavatkozásainkat. Például pánikzavarban bizonyítottan hatékony a kognitív viselkedésterápia, gyorsan lehet vele hatást elérni, és meggyógyítani a pánikzavarral küzdő személyt, erre vannak kutatási eredmények. Az eredmények ismerete alapján döntöm el, hogy ezt érdemes választanom a kezelésben, mert ez valóban segíteni fog.
Van néhány mítosz a kognitív viselkedésterápiával kapcsolatban, például az, hogy nem foglalkozik a múlttal, vagy nagyon didaktikus, de valójában egyik sem igaz. A páciens nehézségének megértésében, a klasszikus kognitív modell is beemeli a múlt tapasztalatait. A pácienssel való együttműködés pedig nagyon fontos eleme a kognitív terápiának. Inkább mellérendelő viszonyban vagyunk a pácienssel, és ez eltér a klasszikus medikális szemlélettől. De azt gondolom, hogy módszertől függetlenül a jó terapeuta jó terapeuta: függetlenül az alkalmazott szemlélettől, a pácienseknek bizonyítottan hatékony eszközöket kínál fel, edukatív, direktív is lehet, függetlenül attól, hogy analitikus szemléletű-e vagy kognitív. Az analitikus szemléletnek az önismereti folyamatban óriási jelentősége van, a pszichológusok, szakmabeliek, vagy más érdeklődő személyek önismeretében elkerülhetetlenül szükséges, azonban a fokozott szenvedéssel járó tünetek enyhítésében helye van a kognitív viselkedésterápiának. A két szemlélet nem szemben áll egymással, inkább kiegészítik egymást, és ezt fontos tudatosítanunk szakmabeliként is.
