Mindannyian ismerjük azt a szívszorító érzést, amivel az ember egy különösen rossz álom után felriad az ágyban. Habár hajlamosak vagyunk a rémálmokat gyermekkori problémának tekinteni, minden második felnőtt álmodik néha rosszat. Sőt, a felnőttek 2–8 százaléka rendszeresen szenved visszatérő rémálmoktól. De vajon milyen okok húzódhatnak meg ezek mögött, és hogyan birkózhatunk meg velük? Cikkünkből kiderül!
Az ember az alvás REM fázisa alatt álmodik, így a rémálmok is ilyenkor fordulnak elő a leggyakrabban. Mivel a REM fázisok hossza nő az éjszaka folyamán, a rémálmok leggyakrabban a kora reggeli időszakban fordulnak elő. Ezek olyan élénk álomképek, amelyek félelmet, szorongást vagy szomorúságot váltanak ki az emberből. Gyakori, hogy egy rémálomból hirtelen felriadunk, annyira valóságosnak érzékeli agyunk a képzelt veszélyt. Az ilyen kellemetlen álomképek többnyire egyfajta reakciónak tekinthetők a mindennapi stresszel szemben, és teljesen normálisak.
Sokan úgy vélik hogy, az álmok szerepe valahol az érzelmek feldolgozásában van, valamint abban, hogy ezeket az érzelmeket beillesszük az emlékezetünkbe. Dr. Fireman, a Suffolk Egyetem Pszichológiai Tanszékének vezetője és kutatója így gondolkodik a rémálmokról: „A rémálmok meghibásodások a rendszerben. Különösen igaz ez a visszatérő rémálmokra. Tekintsük úgy őket, mint egy ugrást a lemezen. Újra és újra lejátszódnak bennünk, mivel képtelenek vagyunk sikeresen megbirkózni egy bizonyos érzelmi tapasztalattal."
A legtöbb gyermeknek tíz éves korától kezdve vannak rémálmai, amik normálisnak tekinthetőek, míg nem okoznak zavart az alvásban vagy a pszichoszociális fejlődésben. Ezek a ritkán előforduló rémálmok felnőttkorban is folytatódnak, de ha valamiért felszaporodnak vagy nagymértékű szorongással és félelemmel járnak, akkor komoly problémával állhatunk szemben.
A probléma gyökere
Létezik néhány pszichológiai jelenség, ami kiválthat visszatérő rémálmokat, így például a szorongás vagy a depresszió, de a krónikus rémálmok gyakori tünetei a poszttraumatikus stressz szindrómának is. A rémálmok előfordulását növelheti még egy hirtelen bekövetkező trauma vagy haláleset, az alvásmegvonás, a túlzott alkoholfogyasztás és egyes alvászavarok előfordulása is.
Sokszor azonban teljesen más áll a háttérben: bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet a probléma. Ilyenkor érdemes az orvosunkkal konzultálni, aki a probléma felmérése után valószínűleg új gyógyszert fog felírni számunkra.
Ha viszont pszichológiai okok állnak a háttérben, akkor más megoldás után kell néznünk. Segítségünkre lehet például az IRT, vagyis az Imagery Rehearsal Therapy nevű technika, ami arra fókuszál, hogy kognitív úton változtassa meg rémálmaink „forgatókönyvét”.
A zavartalan alvás titka
Kisebb életmódbeli változtatásokkal is érhetünk el javulást, amik elsősorban nem a rémálmokat célozzák, hanem magát az alvást és annak minőségét. A legfontosabbak ezek közül a következők:
- Legyen egy ütemterved! – Válassz magadnak egy fix időpontot az elalváshoz, valamint a felébredéshez, és tartsd magad ehhez minden nap.
- Mozogj! – Napi 20-30 perc mozgás segíthet az alvásban, de arra ügyelj, hogy ne lefekvés előtt végezd a testmozgást, különben ellentétes eredményeket érhetsz el.
- Kerüld a kávét, a nikotint és az alkoholt! – Mindegyik zavarhatja a könnyed és pihentető alvást.
- Aludj napfelkeltéig! – A napfény elősegíti a test belső órájának visszaállását.
- Ne feküdj ébren az ágyban! – Az elalvás sikertelensége miatt szorongást érezhetünk, így jobb, ha inkább elfoglaljuk magunkat valamivel, míg el nem álmosodunk.
Ezeket a tanácsokat megfogadva sikerrel vehetjük fel a versenyt visszatérő rémálmainkkal szemben. Ha azonban úgy érezzük, képtelenek vagyunk azokat kezelni, keressünk fel egy szakembert. A problémánk súlyosságától függően egy pszichiáter vagy egy pszichológus megfelelő segítséget tud nyújtani számunkra.
