Sok szülő úgy érezheti, hogy gyermeke boldogsága kizárólag rajta múlik, a nevelés feltételeit viszont alapvetően korunk anyagi és kulturális feltételei alakítják. Vajon milyen körülmények vannak döntő hatással a mai gyerekek életére? Milyen befolyást gyakorol a gyerekek életére a kinyíló világ? A gyerek és felnőttek kapcsolatára hogyan hatnak a mindent behálózó médiumok és az átalakuló tekintélyviszonyok? Mekkora mozgástere van mindebben a mai szülőknek? A Budapesti Pszichológiai Napokon (Pszinapszis) Dr. Vajda Zsuzsanna Rózsaszín vagy eltűnő gyerekkor? – Szülők, gyerekek és nevelés a 21. században című előadásában többek közt e kérdésekre kereste a választ.
Babák – Az első év című film részletével vezette be Dr. Vajda Zsuzsanna előadása témáját. A film négy kisbaba – fejlett és fejlődő országokból – életének első évét mutatja be. A filmrészlet alapján felvetődik a kérdés: melyek is az ideális körülmények a gyerekneveléshez? Van-e egyáltalán tökéletes nevelés és tökéletes gyerek? Mitől függ, hogy egy nevelés jó-e? – tette fel az elgondolkodtató kérdéseket a pszichológusnő. Kérdés az is, hogy állíthatunk-e normákat a nevelés során. A nevelési szokások mélyen beágyazódnak a kultúrába. Igen kevés univerzális nevelési szokás létezik. Fontos tehát ismerni az adott kultúrát ahhoz, hogy megérthessük a benne élő gyerekeket és a szülőket. Mind a gazdasági, mind a társadalmi kulturális körülmények meghatározóak a gyereknevelés szempontjából. A pszichológusnő leszögezte, hogy nem beszélhetünk abszolút normákról.
„A NORMÁK CSUPÁN VISZONYÍTÁSI ALAPOT NYÚJTANAK.”
A mai gyereknevelést meghatározó értékek az elmúlt nagyjából kétszáz évre vezethetők vissza, a felvilágosodás és a modernizáció korára. A 18. század közepétől indult el az az irány, amely ma a gyerekekkel kapcsolatos gondolkodásmódunkat döntő mértékben meghatározza. „A gyerek nem kis felnőtt” – idézi Jean-Jacques Rousseau filozófus klasszikus mondását az előadónő. E kijelentésből következik, hogy a gyerekeket fizikailag kímélni kell. A fejlődés feltételeit biztosítani kell ahhoz, hogy egészséges felnőtté válhasson. További fontos tény, hogy a gyereknek nincs szexuális identitása – szögezte le a pszichológusnő. Ugyanígy hangsúlyos a mentális védelem, hogy a gyerekek ne szembesüljenek az élet számukra félelmetes dolgaival.
A felelősségvállalás és a döntésképesség is jelentősen korlátozott gyerekkorban: nem képesek, nem alkalmasak arra, hogy fontos kérdésekben döntsenek, és nem lehet őket felelősségre vonni sem. Kiemelt jelentőségű a szeretetteljes bánásmód, és az érzelmek szerepe, mely szintén a 18-19. század szülő–gyerek kapcsolatában kapott szerepet.
A NEVELÉSBEN A TÁVLATI CÉLOK A FONTOSAK,
annak alá lehet rendelni az aktuális célokat. A gyereknek az a feladata, hogy tanuljon, készüljön fel a felnőtt életre, ennek érdekében pedig tehermentesíteni kell – tisztázta az előadónő.
Változások a 21. században
Erre a századra kialakul a Neorousseauiánus gyerekkép, mely a gyerek önállósságát emeli ki, ezzel passzív szerepre kényszerítve a szülőket. Pesszimizmus jelenik meg a nevelőket illetően, miközben előtérbe kerül a gyerekek döntésképességének hangsúlyozása. A gyereki jogok biztosításával feltételezik, hogy a gyerek képes a jogával bírni, viszont valójában nem képes, ekkor is felnőtt dönt helyette – sorolja a pszichológusnő. A büntethetőségi korhatárt leszállították, mely a megrendült bizalmat mutatja a tekintetben, hogy a gyerek nevelhető és formálható. Megfigyelhető az is, hogy háttérbe szorulnak a távlati célok,
EGYRE FONTOSABB AZ „ITT ÉS MOST JÓLLÉT”.
A fogyasztói társadalom a gyereknevelésre is befolyással van. A tömegkommunikáció legalább akkora hatást gyakorol a gyerekek gondolkodásmódjára és kapcsolataira, mint az iskola, csak sokkal kevésbé kontrollálható. A globalizáció gazdasági és kulturális hatásainak köszönhetően kevésbé ismerik el a gyerekek gyereki mivoltát – magyarázza az előadónő. Felmerül a kérdés: „A gyerekek mégis kis felnőttek?”
Kultúrák között
Hatalmas különbségek vannak az egyes országok és földrészek között. Sőt, az országokon belül is óriási anyagi és jövedelmi különbségek vannak. A jómódúak olyan anyagi feltételek között élnek, ami eddig elképzelhetetlen volt. Míg korábban az a nézet élt, hogy a szülők anyagi jólléte, valamint minden szükséglet azonnali kielégítése nem feltétlenül gyakorol pozitív hatást a gyerekekre, hiszen meg kell tanulniuk küzdeni és kivárni, addig a mai kultúrának nem része ez a gondolkodásmód. Inkább az az elképzelés terjedt el, hogy a gyerek érezze jól magát – magyarázta az előadónő.
Érdekes azonban, hogy univerzálódásról is beszélhetünk. A különböző kultúrák tagjai azonos fogyasztási cikkekkel találkoznak. A tömegkommunikáció mindenhol nagy szerepet kap a szocializációban. A gyerekek egyre gyakrabban válnak a pénzszerzés, a népszerűségnövelés és a marketing eszközeivé. Érdekes tény, hogy bizonyos társadalmi csoporthoz tartozás jobban meghatározza a gyerekek helyzetét, mint egy adott kultúrához tartozás. Különböző kultúrák gyerekeinek életfeltételei sok tekintetben közelebb állnak egymáshoz, mint egy adott kultúrán belül élőké.
Milyen gyerekek és kivel élnek?
Eltűnő gyerekkor alatt a pszichológusnő azt a jelenséget érti, mely során a gyerekek már korai életkorban szembesülnek olyan problémákkal, melyekkel régebben csak felnőttkorban kellett megküzdeniük, eltűnik az úgynevezett burok. Az előadónő tisztázta, hogy e jelenség a középosztálybeli gyerekeket érinti. Családjuknak nincsenek súlyos megélhetési és lakhatási gondjai, viszonylag rendezett a családi helyzetük. Megfelelő iskolázottsági szinttel rendelkező, gyereknevelésben felelősséget érző szülők nevelik őket. A gyerekekről mind fizikai, mind kulturális értelemben megfelelően gondoskodó családban nevelkednek.
A gyerekvállalás későbbre tolódik.
A szülők átlagosan tíz évvel később vállalnak gyereket, mint korábban
– közölte a megdöbbentő tényt a pszichológusnő. Ezáltal nagyobb a korkülönbségek állnak fenn a szülők és gyerekek között. Továbbá, számos együttélési forma létezik. Nem ritkák az egyszülős családok, a mozaik családok, a bumeráng családok, a „papírok nélküli” formát támogató párok családjai, valamint az azonos neműek családjai – fejtette ki az előadónő.
Tanácsok szülőknek
Dr. Vajda Zsuzsanna szükségesnek tartja a távlati célok visszahozatalát a gyereknevelésbe. Fontos megfontolni, hogy helyes-e a gyereket minden nehézségtől megkímélni, vagy hogy milyen következményei lehetnek a vágyak azonnali beteljesülésének.
Érdemes azt is meggondolni, hogy melyek a fontos állomások a karrier szempontjából. Hiszen nem biztos, hogy a legnívósabb iskolába való bekerülés határozza meg a gyerek életpályáját. Kiemelt jelentőségű továbbá a példamutatás és a személyesség. Nem lesz hiteles az a szülő, aki arra utasítja gyerekét, hogy ne nyomkodja állandóan az okostelefonját, ha ő is pont ezt teszi – hozta a példát a pszichológusnő. A tudatos médiafogyasztás fontossága is igen jelentős. A gyerekek magánéletének tiszteletben tartása szintén elengedhetetlen. Végül pedig a „nem-beteg gyerek” felfogás fontosságát hangsúlyozta az előadónő: „nem beteg az a gyerek, aki két évesen még nem beszél”.
•••
Kiváncsiak vagyunk a véleményedre! Ha van pár perced, kérjük segíts a Család és Gyermekpszichológia Rovatnak egy kitöltéssel, hogy a jövőben az igényeidnek is megfelelően tudjunk a problémákra és különböző nevelési kérdésekre válaszolni. Előre is nagyon köszönjük.
A kérdőívet ITT ÉRHETED EL.
