A klímaváltozás kapcsán egyre többen igyekeznek tudatosabban élni, jobban visszaszorítani a környezetet károsító tevékenységüket – beleértve most már a repülést is. A slow travel mozgalom új megközelítést kínál az utazással kapcsolatban.
Az utóbbi években a nejlonzacskók és műanyagflakonok mellett egyre nagyobb figyelem irányult a repülőgépek károsanyag-kibocsátásának környezetre gyakorolt hatására is. Eddig sem ez volt a legnépszerűbb közlekedési mód szorongás szempontjából, hiszen a katasztrófák sok emberben félelmet ültettek el a repüléssel kapcsolatban (év elején például a meghibásodott Boeing-gépek indítottak el egy ezzel kapcsolatos szorongáshullámot), e mellé viszont a környezetvédelmi megfontolás is mozgalommá nőtte ki magát az elmúlt évben, Svédországból kiindulva, ahol külön elnevezést is kapott: flygskam, vagy angolul flight shame, azaz repüléssel kapcsolatos szégyenérzet. Korábbi cikkünkben mi is írtunk róla, hogy a szégyen és bűntudat a klímaszorongást kísérő érzelmekként jelenhetnek meg.
A flight shame a repülés környezetszennyező hatása miatt érzett bűntudat vagy szégyenérzés, amit az vált ki, hogy tudjuk, a globális felmelegedés megállítása szempontjából az egyik legfontosabb feladatunk lenne a levegőbe jutó károsanyag-kibocsátás visszafogása, és ilyen szempontból a repülők az egyik legszennyezőbb közlekedési eszköznek számítanak nagymértékű széndioxid és vízgőz kibocsátásuk miatt. A mozgalom 2017-ben indult, amikor a svéd énekes, Staffan Lindberg nagy nyilvánosság előtt bejelentette, hogy környezetvédelmi megfontolásból abbahagyja a repülést. Ezután egyre többen követték ebben, sportolók, zenészek, majd Greta Thunberg, a klímaváltozással kapcsolatos diákmozgalom fő képviselője is élére állt a kezdeményezésnek.
Egy friss felmérés szerint a környezetvédelmi megfontolások egyre nagyobb szerepet játszanak abban, ahogy az emberek utaznak: ennek köszönhetően az utóbbi évben mérhetően lassult a globális légi forgalom növekedése. A svájci UBS Bank 6000 embert kérdezett meg Nyugat-Európában és az USA-ban az utazási szokásaikról, akik közül átlagosan 21 százalék vallotta, hogy a klímavédelem miatt kevesebbet repült az elmúlt egy évben, és amikor lehetett, igyekezett más utazási módot választani. A legmagasabb arány, 24% az amerikaiaknál volt, a legalacsonyabb pedig a briteknél, ahol csak 16%.
Slow travel: szemléletváltás az utazásban
A repülőjegyek árának csökkenésével az utóbbi pár évtizedben repülni könnyen elérhetővé, eljutni egzotikus helyekre pedig divattá vált, így nem olyan könnyű szemléletet váltani és lemondani róla a környezettudatosság jegyében. Ezzel kapcsolatban egyre nagyobb teret hódít a slow travel, azaz lassú utazás mozgalom, amely pont az ezzel kapcsolatos gondolkodásmódunkat célozza meg: értékeljük újra, hogy hogyan utazunk, miért utazunk! Nem repülővel utazni nem jelent teljes lemondást az utazásról: sok országban a nagysebességű vasútvonalak már nagyon jó alternatívát nyújtanak, de Európa-szerte egyre népszerűbbek az éjszakai, hálókocsis utazások is. Sokszor a repüléssel sem spórolunk több időt, hiszen a vonatok gyakran városközponttól városközpontig visznek, az éjszaki utazással pedig egy napi szállást is kiválthatunk. A slow travel mozgalom másik előnye, hogy a közelebbi környezetünkben lévő helyeket, tájakat ismerjük meg jobban, felfedezhetjük a környező országok vagy saját otthonunk természeti kincseit. Maga az utazás is tudatosabbá válik, megéljük, ahogy eljutunk egyik helyről a másikra, és van időnk kikapcsolni az itthoni életünkből, és hazafelé feldolgozni az élményeket is.
