Amikor azon kezdünk el gondolkozni, hogy van-e odafent valamilyen transzcendens, megfoghatatlan mindenség, akkor sokszor nem pontosan tudjuk, hogy vallásosságról, vagy inkább spiritualitásról beszélünk. Sokszor ezt a két fogalmak képesek vagyunk elkülöníteni egymástól, azonban egy nemrégiben vizsgált tanulmány alapján mindkettő közrejátszik abban, mennyire érezzük magunkat elégedettnek az életünkkel.
Ha a spiritualitáson kezdünk el gondolkozni, az mindig egy izgalmas feladat. Hogy miért? Az ember évezredek óta szereti kutatni az ismeretlent, elmélkedni a nála magasabb szinten lévő transzcendenciáról, keresni a magyarázatot minden megmagyarázhatatlan jelenségre és történésre.
A spiritalitás a lélekkel, az élet megmagyarázhatatlan elemeivel foglalkozik, valamilyen kapcsolatot feltételezve az ember és egy nálánal magasabb létező között.
Meghatározni ezt a mindenhatót lehetetlen, mert minden egyénnek mást és mást jelent saját spiritualitása. Ezzel szemben a vallásosság már egy sokkal megfoghatóbb választ kínál, s ily módon lehet jelen az emberek életében.
A vallásosság/spiritualitás hatása az élettel való elégedettségre
Számos tényezőt vizsgáltak már a vallásossággal kapcsolatban: bizonyos esetekben segít, hogy ellenállóbbak legyünk, csökkenti a szorongást, növeli az élettel való elégedettséget, azonban olyan esetek is felmerülhetnek, amikor pont, hogy növeli a szorongást. Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy mind a vallásos, mind pedig a spirituális egyének magasabb érzelmi jóllétet mutattak nem vallásos társaikhoz képest.
Hansong Zhang, az Észak-Texasi Egyetem munkatársa arról számolt be, hogy az amerikai lakosságban a felnőtt populáció mintegy 27%-a gondolja magát spirituálisnak, ami viszont nem azt jelenti, hogy bármilyen vallási közösséghez is tartoznának. Ezen elgondolásból szerették volna a kutatók megvizsgálni azt, hogy azok az egyének, akik nem voltak sem vallásosak, sem pedig spirituálisak, hogyan teljesítenek különböző pszichológiai teszteken.
Olyan felnőtteket vontak bele vizsgálatukba, akik vallásosak voltak, vagy nem vallásosnak, de spirituálisnak definiálták magukat, végül pedig olyanokat, akik egyik csoportba sem tartoztak bele. A vizsgálat arra mutatott rá, hogy a hagyományosan vallásosak és a nem vallásos, de spirituális egyének sokkal magasabb pontszámot értek el az élettel való elégedettség skálán. Emellett ezek a személyek
pozitívabban álltak az élet különböző kérdéseihez, miszerint az életnek valóságos célja, értelme van.
A fentieket látva, nagyon változatos elgondolások vannak a vallásosságról és a spiritualitásról. A legfontosabb azonban az, hogy mi döntjük el azt, hogy szeretnénk-e valamilyen nálunk nagyobb erőhöz, egységhez kapcsolódni, vagy teljesen elzárkózunk mindenféle spirituális elgondolástól.
Anton A. Bucher: A spiritualitás pszichológiája, 2014, Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Ktf.
Zhang, H. (Interview) Spirituality, not organized religion, may be the key to finding meaning in life. Therapytips.org, November 9, 2021.
Zhang, H., Hook, J. N., Hodge, A. S., Van Tongeren, D. R., Davis, D. E., & Jin, L. (2021). Nonreligious spirituality, mental health, and well-being. Spirituality in Clinical Practice. Advance online publication. https://doi.org/10.1037/scp0000279