Nagy örömmel jelentjük be, hogy a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központ új szakemberrel bővült. Németh Zsófia pszichológussal már találkozhattak olvasóink, hiszen ő szaklapunk főszerkesztő-helyettese is, most azonban pszichológusi pályafutásáról, hivatásról és feladatokról beszélgettünk.
Emlékszel mi volt az az élmény/tapasztalat, amely erre a pályára terelt?
Tizenhat éves korom körül megfigyeltem, hogy a kortársaim egész könnyen elmondanak nekem, olykor igen nagy súlyú dolgokat is, pedig nem mindegyikükkel ápoltam szoros barátságot, hanem inkább csak beszélő viszonyt. Az egyik eset különösképpen megragadt az emlékezetemben. Osztálykiránduláson voltunk, ott is aludtunk, és ültünk a folyosón, a többiek éppen a vodkával ismerkedtek, de én inkább hallgattam, ahogy megnyílik nekem a társam, és elképesztően nehéz dolgokat mesél. Láttam rajta utána a megkönnyebbülést, és ő is megjegyezte, hogy bár nem oldotta meg az életét, de sokkal jobban érzi magát. Akkor még nem ismertem Bagdy Emőke legendás mondatát, miszerint „A kimondás felszabadít” de első kézből tapasztalhattam meg ezt a jelenséget. Innentől kezdve egyre inkább felerősödött bennem, hogy másoknak is szeretnék segíteni, ezt pedig pszichológusként tudom megtenni.
Van-e olyan idézet, melyet mottódnak mondanál, mely szakmai hozzáállásodat jellemezhetné?
Anyukámtól származik a kedvenc szállóigém, amit a környezetünkben, ahol felnőttem sokan használtak: „Olyan még nem volt, hogy sehogy se lett volna, csak egyszer Vitnyéden”, erre pedig rárímel Fodor Ákos legendás mondata: „Előbb, vagy utóbb, valami lesz, így, vagy úgy”. Számomra mindegyik erőforrás olyan helyzetekben, amikor azt gondoljuk, nincsen járható út, megoldhatatlan problémával állunk szemben, hogy mégis csak van egy rés, van egy lehetőség, és erre rá lehet találni valahogy. A másik pedig, amit én szoktam mondani a hozzám fordulóknak:
mindenkinek vannak olyan problémái, amik olykor meghaladják a képességeit, és ez egyáltalán nem szégyellnivaló dolog.
Sokkal fontosabb és érdekesebb a következő lépés, hogy mit kezdünk vele, hogyan reagálunk rá, mennyit épülünk belőle.
Pszichológusi feladataid mellett főszerkesztő-helyettesként is találkozhatunk veled a Mindset Pszichológia Szaklapban. Hogyan egészítik ki ezek a feladatok egymást?
Az önismereti utam során arra jöttem rá, hogy sohasem tudtam csak egyetlen dologgal foglalkozni, engem inspirál, hogy többféle feladatom is van, amik néha merőben különböznek egymástól, de ezek tartják frissen és mozgásban az agyamat, no meg a lelkesedésemet. A kliensekkel való munkában kiélhetem a segítő szakmám, megélhetem, hogy a szakmai tudásommal kísérhetek embereket a problémamegoldás útján, és közös erővel felszínre hozhatjuk belőlük a rejtett kincseiket.
Az írás, a kommunikáció pedig gyerekkorom óta nagy szenvedélyem, megtartó erőm, hobbim. A Mindset Szaklapban foglalkozhatok érdekes és izgalmas pszichológiai jelenségekkel, együtt dolgozhatok számos kiváló írói vénával rendelkező kollégával, akiknek öröm az írásait olvasni, szerkeszteni, és akikkel értéket teremthetünk, és valami újat hozhatunk létre. Ha úgy tetszik, megélhetem a kreativitásom és gyakorolhatom a vezetői képességeket is.
Korábban főként gyermekekkel dolgoztál, hoztál magaddal olyan tapasztalatokat, melyek előrevihetnek a felnőttekkel való munkában is?
Gyermekekkel dolgozni a legnagyobb kiváltság és egyben nagy felelősség is. Mindenképpen szeretném ezt a vonalat tovább vinni, mert szerintem én legfőképpen életre-halálra gyerekpszichológus vagyok. Édesanyám óvodapedagógusként dolgozott, a gyerekekhez való hozzáállást így kicsi korom óta magamban hordozom.
Legfőképpen rugalmasságot tanultam tőlük, hogy nem kell mindent irányítanom, néha csak engedni kell, hogy felkaroljon bennünket a pillanat varázsa, és leljünk örömet a kis dolgokban is.
Ezt a jelenre fókuszáló látásmódot, az önmagunk örömének keresését és megtalálását könnyű elveszíteni felnőttkorban, és törekszem arra, hogy a felnőtt klienseim is megtalálják magukban azt a belső gyermeket, aki bátor, kíváncsi és utána megy annak, ami őt éppen foglalkoztatja.
Mit tartasz a legfontosabbnak a klienssel való kapcsolatban?
Magát a kapcsolatot, amit mi szaknyelven rapportnak nevezünk. A legfontosabb ez a bizalmi szövedék, hogy elég otthonosan, kényelmesen érezze magát ahhoz, hogy beszélni kezdjen és feltárjon olyan dolgokat, amik talán még önmaga előtt is vállalhatatlannak tűnnek.
A másik a feltétel nélküli elfogadás, mert ez teszi lehetővé a szabad kimondást, a nagy ráismeréseket, hogy nem minősítünk, hanem felgöngyölítünk.
Ha ezek megvannak, akkor a módszerek, eszközök már csak hab a tortán.
Milyen problémákkal fordulhatnak hozzád?
Ami a gyerekeket illeti, ott leginkább a 3-7 éves korosztály problémáival vagyok képben: nevelési nehézségek, beilleszkedési problémák, szorongás, iskolaérettség, érzelemkezelés, érzelmi intelligencia fejlesztése stb.
A felnőtteket szorongásoldásban, életvezetési nehézségek megoldásában, veszteségélmények feldolgozásában, megküzdési- és problémamegoldási potenciáljuk fejlesztésében tudom támogatni.
Milyen módszerekkel dolgozol?
A rendszerszemlélet mellett megoldásfókuszú megközelítésben dolgozom, továbbá az autogén tréning és az NLP módszerét is alkalmazom.
Gyermekek esetében a szülőkonzultáció a leghangsúlyosabb elem nálam, mert rájuk legfőképpen az őket körülvevő környezet gyakorolja a legnagyobb hatást, így ha a környezet változik, akkor a gyermek problémája is változik, alakul, akár meg is szűnik. Kedvelem a csoportos munkaformákat is, legyen az akár egy felnőtt autogén tréning csoport, vagy érzelmi intelligenciafejlesztés hatéveseknek.
Hogyan találtál rá az NLP módszerére? Miben segítheti ez egy kliens életét?
Most tavasszal a második karantén idején az egyik volt egyetemi tanárom Dr. Biró Gyula meghirdette a képzést és pont belefutottam. Úgy éreztem ideje megint valami újat tanulni, tovább bővíteni a saját önismeretemet is, így belevágtam. Úgy érzem végre megtaláltam önmagam egy módszerben. Az NLP segíthet bennünket abban, hogy hatékonyabban kommunikáljunk, illetve feloldjunk magunkban akár olyan testi blokkokat is, amelyek eddig meggátoltak bennünket a hatékony cselekvésben. Az erőforrásaink megtalálására és a megoldásra fókuszáló módszer, nagyon szeretek vele dolgozni.
Szerinted kinek és miért érdemes pszichológushoz fordulnia?
Úgy gondolom a lelki egészségmegőrzésnek ugyanakkora prioritást kellene kapnia, mint a fizikai egészségünknek. Milyen csodálatos lenne, ha ezt is finanszírozná a TB, hiszen minden mindennel összefügg.
Ugyanis nem csak akkor érdemes pszichológushoz fordulni, ha már összeomlott Bécs-Buda, hanem preventív, önismereti jelleggel is. Mindenkinek vannak olyan területek az életében, amin munkálkodna, olyan képességei, amiket fejlesztene, vagy egyszerűen csak jobban meg szeretné érteni és integrálni a saját élettörténetét. Ez az út nem mindig könnyű, nehéz és viszontagságos tud lenni önmagunk és a vakfoltjaink megismerése, ugyanakkor rengeteget tanulhatunk belőle, fejlődhetünk általa, és ez új utakat nyithat meg előttünk. Mondhatnám, hogy én is egy példa vagyok erre, 6 hónappal ezelőtt még fogalmam sem volt róla, hogy a Mindsetnél fogok dolgozni és ilyen klassz feladatokkal foglalatoskodhatok. Nálam tényleg működött az NLP!
