Nem véletlen, hogy a közbeszédben is ilyen sokszor megjelenő szervünk az egyik legfontosabb és egyben legféltettebb kincse emberi egészségünknek. Nagy kő esik le róla, nagy dolgok nyomják, szinte megszakad. Szívünk rengeteg nehézségnek van kitéve. A lélek, az érzelmek, a szeretet és a szerelem székhelyének aposztrofált szív mindemellett nagyon sérülékeny is. Mi minden veszélyezteti, hogyan kapcsolódik pszichés jóllétünkhöz és hogyan is vigyázhatunk rá igazán? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe szeptemberi Pszicho-Kávéházunkban Szegeden. Tudósításunk.  

Korábbi cikkünkben már olvashattak a szív és érrendszeri betegségek pszichés hátteréről, szeptemberi Pszicho-Kávéházunkban pedig együtt gondolkodtunk erről Dr. Rafael Beatrix klinikai szakpszichológussal, valamint állandó kerekasztal-tagjainkkal.

Magyarországon évente mintegy 140.000 ember hal meg, a halálesetek közel felét pedig valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozza. Előrejelzések szerint Magyarországon 2020-ra a csökkent munkaképességűek legnagyobb részét a depresszió mellett a szívbetegségekkel érintettek teszik majd ki.

„Azért kaptam szívrohamot, mert az édesapám is”

A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorainál elsőként említendők az általános tényezők: a nem, az életkor, valamint az etnikum. Ezek azok a dolgok, amire kevés befolyásunk van. Többet tehetünk azonban pszichés állapotunkért. Egy instabil pszichés állapot következményei sok esetben valamilyen káros viselkedésformában, egészségkárosító magatartási mintákban jelennek meg. Például dohányzás, alkoholfogyasztás és a testmozgás hiánya. Fontos azonban kiemelni, hogy mindezek mellett az esetek nagy részében van valamilyen biológiai rizikófaktor is a háttérben, például magas vérnyomás vagy genetikai hajlam. A családi halmozódás okozta genetikai teher és az ettől való szorongás elképesztő súllyal áll a rizikófaktorok között.

Az, hogy egy genetikai hajlamból valóban bekövetkezik-e bármilyen betegség, az számos környezeti tényezőtől függ,

többek között az említett káros egészségmagatartásoktól is.

„Szemléletes példa erre egy korábbi eset, egy 53 év körüli férfi, akitől amikor megkérdeztük, vajon miért kapott szívinfarktust, miért fekszik itt, azt felelte: »Ez egyértelmű, azért mert édesapám is infarktust kapott, azonos életkorban, szinte napra pontosan akkor, amikor én.« A férfi tehát az 53. év betöltése előtt egy évvel elkezdte a naptárból lehúzni a napokat. Ő nem azért kapott infarktust, mert ott volt a genetikai teher, hanem mert 365 napig szorongott. Számára természetes volt,hogy ide jutott.” Dr. Gellérfi Gergő szerint ugyanilyen veszélyes lehet, ha nem volt a családban semmi hasonló megbetegedés. „Ha nincs genetikai teher, nyugodtan hátradőlhetek, velem ez úgysem történhet meg.”

A stressz démonizálása

Emellett szinte mindenki tényként kezeli, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában a stressz károsító hatásának jelentős szerepe van, de ritkán nézünk rá ilyenkor a stressz valódi fogalmára.

Mi is a stressz? Elképesztően sok riasztó interpretáció kering a közbeszédben. „A zárójelentések szinte mindegyikében találunk egy mondatot, ami arra vonatkozik: kerülje a stresszt! De azt sem tudjuk igazán, mit kell kerülnünk.” A stresszorok, stresszhelyzetek olyan problémák és nehézségek, amik a normál megküzdésünket az átlagosnál sokkal jobban igénybe veszik, magyarul a nem mindennapi megpróbáltatások. Ezen stresszhelyzetek következményei viszont csak akkor károsak, ha a megküzdés nem sikeres. Fizikai vagy lelki tényezők is lehetnek, amik stresszt okoznak, társadalmi vagy egyéni szinten, de vannak pozitív stresszorok is. Ami biztos: „Egy nagyon nagy részük befolyásolhatatlan, ezért nem írható ez egy orvosi papírra, hogy kerüljük a stresszt. Ha valakinek azt kívánjuk, hogy ne legyen stresszes, azt kívánjuk, hogy ne éljen.”

Amikor stressz ér minket, az számít, hogy milyen megküzdési módszereink és erőforrásaink vannak. Például pozitív működésmódok vagy akár a társas támogatás is nagy segítség lehet. Baj akkor van, ha nem hatékony a megküzdésünk, és a stressz hosszú ideig fennáll. Ez esetben a stressz valóban gyengítheti az immunrendszert, vagy akár káros módon megváltoztathatja az egészségmagatartásunkat is. Ha ez az aktív működési folyamat pedig nem vezet eredményre, valóban kimerülhetünk. De fontos látnunk, hogy

nem a stressz okozza a betegséget, hanem a helyes megküzdés hiánya.

Fontos üzenet tehát az egészségügyben dolgozóknak: nem szabad riogatni a betegeket! „Lehet-e stresszmentesen élni? Nem. Szükséges-e a stressz? Igen. Beteggé tehet? Igen, ha nincs helyes megküzdés, de nem feltétlenül."

Szegeden már harmadik éve rendszeresen teltházas a Pszicho-Kávéház!

Valóban menő kimerültnek lenni?

Dr. Rafel Beatrix szerint rémítő tendencia az, ahogyan a közelmúltban közel 20 évet csúszott lefelé a szívinfarktusban szenvedők átlagéletkora. Iszonyú túlterheltség, megnövekedett óraszám, erős munkahelyi nyomás és káros egészségmagatartások jellemzik a fiatal felnőtteket. „Egy betegemnél, aki azzal büszkélkedett, hogy kamionosként 56 órát képes volt ébren maradni egy huzamban például kiderült, hogy energiaitalban főzi a kávéját.”

Aki ideges és szorong a munkahelyén, az előbb-utóbb megszokja, hogy ideges.

„Az ember ingerküszöbe megnövekszik, már nem érzi a nyomást. Kompenzál egy ideig, de nem csoda, hogy hétfőn hajnalban és vasárnap késő este sok akut szívesemény történik. Újra munkába kell menni."

Mihalik Árpád szociálpszichológus szerint egyre inkább afelé haladunk, hogy a stresszes élet társadalmi elismerést vált ki. „Ha nem nézel ki rosszul, te nem is dolgozol sokat. Mindenki panaszkodik, megy az egymásra licitálás. Manapság ezen a versenypályán próbálunk versenyezi. Ki dolgozik többet, ki a túlterheltebb”.

Pedig a tartós alváshiány drasztikus következményekkel járhat. A hosszú távon fennálló, 5 óránál kevesebb alvás esetében elkerülhetetlen a testsúly és a vérnyomás ingadozás, ami egyértelmű rizikótényező a szív- és érrendszeri betegségekre. Különösen igaz ez az éjjel 11 és hajnali 3 közötti alvásra.

„Erre vagyunk adaptálva, a létfontosságú szerveink ekkor pihennek”.

Állandó kerekasztal-tagunk, Kakuszi Szilvia klinikai szakpszichológus tinédzserekkel foglalkozik. Tapasztalatai szerint az említett túlhajszolás már a tizenéves gyerekeket is érinti. Az úgynevezett menedzserbetegség már egyre korábban, rendszerint érettségi környékén megjelenhet, és súlyos pszichés zavarokhoz, kiégéshez és depresszióhoz vezethet.

Mi a jobb társas támogatás? Egy mély beszélgetés, vagy egy sörözős meccsnézés?

Szakembereink az előadás és a kerekasztal-beszélgetés során is kiemelték a társas támogatás jelentős szerepét, amiben a legfontosabb tényező az elérhetőség. „Nem kell, hogy 40 barátunk legyen, elég egy-kettő, ha ők elérhetők, akkor és arra, amire nekünk éppen szükségünk van”. Pont az elérhetőség fontossága miatt érdemes a virtuális kapcsolatok protektív szerepéről is gondolkozni. Kétélű dolog, bár kétségtelenül jobb az ilyen támogatás is, mint a semmi.

Természetesen nemi különbségek is megjelenhetnek, a társas támogatás különböző formáit azonban nehéz minőségileg megítélni. Egy nők közötti rendszeres, mély beszélgetés és egy közös meccsnézés a férfiak között hasonló értékkel bírhat. Bár kétségtelen, hogy a nők a legtöbb esetben nagyobb érzelmi támogatást igényelnek. Mégis tény ,hogy férfiak esetében a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben egyértelműen protektív faktor a házasság. „És nem csak a főzés, mosás, takarítás miatt, az érzelmi támasz is jelentős. Bár a férfiak ezt direktbe nem kérik, de elfogadni roppant szeretik”.

Vérnyomáscsökkentők kontra relaxáció?

Talán egyre többet hallani bizonyos relaxációs technikák stresszcsökkentő szerepéről. Sokan azonban túlmisztifikálják, vagy nem reális elvárásokkal állnak hozzájuk, ezért csalódnak és idejekorán feladják ezen módszerek megtapasztalást. „A relaxáció nem csoda.

Nem evidens, hogy tökéletes kardiológiai státuszom lesz, amint elkezdek relaxálni.”

Mégis érdemes kipróbálni, hiszen ezekkel a technikákkal befolyásolhatjuk az állapotromlást és a tünetek súlyosságát, ami egyértelműen sokat jelent a szubjektív jóllét szempontjából. „Természetesen fontosak a vérnyomáscsökkentők, de azt érdemes tudni, hogy aki hiperreaktív a stresszorokra, annak egy vérnyomáscsökkentő gyógyszer sem segít abban az éppen aktuális helyzetben. A vérnyomás gyógyszer nem tudja mérlegelni, hogy épp jelen van egy stresszor vagy nincs, és akkor adagol. Ekkor kell az a bizonyos önnyugtató mechanizmus, amit a relaxációkkal megtanulhatunk, és ami kihat a pulzusra és a vérnyomás értékére.”

Kakuszi Szilvia szerint a stressz esetében is a prevencióra kellene helyezni a hangsúlyt. Már óvodáskorban, hogy a gyerekeknek korai élményeik legyenek arról, hogyan kezeljék a stresszt. „A stressz is úgy hat az agyra, mint egy gyulladás. A hippocampus felel azért, hogy használjuk, amit megtanultunk, ez esetben például a relaxációt. Ezáltal pedig magasabb szintű megküzdéssel tudjunk rendelkezni. De stresszhelyzetben ez kikapcsol, és az amygdala a stresszel való megküzdésért felelős hirtelen reakcióját rántja elő.

Amikor jön a stresszor, hiába tanultunk meg jól valamit, van, hogy nem tudjuk azt alkalmazni.” 

Ezért lenne fontos az edukációt korán, már az óvodáskorban elkezdeni, hogy a stresszorok felismerése és a hatékony megküzdés már korán beépülhessen és ösztönösen használjuk őket.

Mindenki depis és stresszes

Dr. Szilárdi Réka és Dr. Gellérfi Gergő párbeszédükben a kifejezések elhasználódását emelik ki. Bizonyos pszichés állapotokat leíró fogalmak közdiskurzusbeli megjelenése egészen más jelentésekkel ruházza fel a fogalmakat. Így a közbeszédben is sokat hallani az ADHD, a  pszichopátia és a depresszió fogalmait. „Mindig vannak bizonyos túldiagnosztizált betegségek, mint például a 60-as években a hisztéria, majd később a 80-as években a depresszió. Mivel ez forog a közdiskurzusban, ez visszahat az egészségügyre is, és egyfajta diagnosztikai túlkapáshoz vezet. Valami ilyesmi történik a stressz fogalmával is. Éppen ezért már nem is vesszük komolyan. Sokszor használjuk a mindennapokban, hogy baromi stresszes vagyok, depressziós vagyok stb.”

Mégis mit tehetünk?

Természetesen felvetődik a kérdés, mégis hogyan vigyázhatunk magunkra, pszichés egészségünkre? Előadásunkat a következő diasorral zártuk a szegedi Pszicho-Kávéházon. Szívleljék meg jó tanácsainkat és vigyázzanak a szívükre!

 

Forrás: Dr. Rafael Beatrix, Mit veszünk a szívünkre c. előadása

A cikk teljes mértékben a 2019.09.24-én rendezett szegedi Pszicho-Kávéházon elhangzottakból íródott, Dr. Rafael Beatrix klinikai szakpszichológus és a kerekasztal-beszélgetésen részt vett szakemberek, Dr. Szilárdi Réka valláskutató és szociálpszichológus, Kakuszi Szilvia klinikai szakpszichológus, Mihalik Árpád szociálpszichológus, Dr. Gellérfi Gergő klasszika-filológus beleegyezésével.

A rendezvény támogatói:

Hungi, 6720 Szeged, Stefánia 8.

https://www.facebook.com/HungiSzeged/

Virágállomás

https://www.facebook.com/Vir%C3%A1g%C3%A1llom%C3%A1s-298622473501305/

Libri

https://www.facebook.com/librikonyvesboltok/?fref=ts

Sugar&Candy

https://www.facebook.com/sugarandcandy.hu/?fref=ts

Papír és Játék Áruház a Szeged Nagyáruházban

https://www.facebook.com/cooppapir/?ref=br_rs