Szorongás helyett boldogság – A svéd módszer: Babavárás és csecsemőgondozás – könyvajánló

A várandósság ideje alatt nem egyszerű eligazodni az információáradatban: barátok, rokonok és önjelölt szakértők akarnak majd segíteni abban, hogy a lehető legjobb szülővé válj. Hogyan is igazodj el a tippek erdejében? Hogyan készülj fel a babavárásra? Milyen vizsgálatok szükségesek a várandósság ideje alatt? Milyen párkapcsolati nehézségek merülhetnek fel? Dr. Cecilia Chrapkowska és Dr. Agnes Wold könyvéből ezen kérdéseinkre kaphatunk választ.

Leendő vagy újdonsült szülőként mindenki a legtöbbet, a legjobbat szeretné biztosítani gyermekének. Tapasztalatok híján pedig a minket körülvevők tanácsait hallgatjuk meg. Azonban lássuk be: ezek a kért vagy kéretlen jó tanácsok sokszor ellentmondanak egymásnak. Ekkor pedig törhetjük a fejünket, kire is hallgassunk. Vajon melyik tanácsot érdemes megfogadni? Ebben próbál segítséget nyújtani a szerzőpáros A svéd módszer: Babavárás és csecsemőgondozás című könyve.

Tévhitek helyett tények

Svédország évtizedek óta a világ legboldogabb országai közt van számon tartva. Lehetséges, hogy ennek ahhoz is köze van, ahogy a gyermekvállaláshoz és neveléshez állnak? A svéd módszer című kézikönyv azt mutatja meg, hogy a svédek hogyan gondolkodnak a babavárásról és a csecsemőgondozásról. Arra próbál útmutatót adni, hogyan is lehet felkészülten, tudatosan gondolkodni a gyermekvállalásról, nevelésről. A könyv olyan fontos témákat érint, mint a várandósság, a szülés, az újszülött táplálása, illetve az örökletesség és a környezet jelentősége. Mivel a könyv szerzői kutatók, illetve gyakorló édesanyák, nagymamák, írásukban a tények és a gyakorlati tippek egyaránt helyet kapnak. Az első fejezet a gyermek születését követő időszakról szól, arról, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy a szülők megfelelően meg tudják osztani egymás között a felelősséget és a gyermek körüli teendőket. A következőkben ezt a fejezetet tekintjük át részletesebben.

A szülői szerződés

Amikor valakinek gyermeke születik, általában az jelenti a legnagyobb változást, hogy hirtelen sokkal több feladattal találja szemben magát – el kell látnia egy kis emberpalántát, akiért felelősséggel tartozik. Ezeket a többlet feladatokat és megnövekedett felelősséget valahogy meg kell osztaniuk a párnak egymás között, hiszen ez a születendő család egész életére komoly hatással lesz. Éppen ezért fontos, hogy erről a feladatmegosztásról már kisbabátok születése előtt beszélgessetek. Kinek milyen „forgatókönyv” van a fejében? Ki marad majd otthon a babával? Ki lesz a kenyérkereső? Ezek mind-mind olyan témák, amelyeknek megvitatása elengedhetetlen. Érdemes arra is felkészülni, hogy még a legösszeszokottabb pár kapcsolatát is próbára teheti egy kis élet érkezése, hiszen sokkal tudatosabban kell majd egymásra időt fordítanotok.

Szintén fontos, hogy tisztázzátok, a kisbaba gondozása során milyen feladatokat vállal az édesanya, és melyeket az édesapa. A legtöbb leendő szülő párkapcsolatát egy biológiai aránytalanság jellemzi: az anya testében hordja a gyermeket, míg az apa nem. Valami oknál fogva pedig a legtöbb esetben a baba születését követően is fennmarad ez az egyenlőtlenség: az édesanya, aki kihordta a gyermeket és végigélte a várandósággal járó nehézségeket, „megszokásból” folytatja a babáról való gondoskodást, és magára vállalja ennek oroszlánrészét. Ennek azonban nem feltétlenül kell így történnie.

Fontos, hogy az édesapák is úgy érezzék, szerepük van nemcsak az anyagi feltételek megteremtésében, de a gyermek gondozásában is.

Érdemes bizonyos feladatokat kifejezetten az édesapára bízni – ilyen lehet például a fürdetés, pelenkázás –, hiszen ez erősíti az apa-gyermek kötődés alakulását. A két szülő között olyan együttműködésre van szükség, amely mindkettejük számára lehetőséget nyújt, hogy részt vegyenek a baba körüli feladatokban, és ez ne egy feszültségforrás legyen kapcsolatukban. Lényeges, hogy a gyermek később ne azt érezze, hogy ő tulajdonképpen csak egy probléma, és szülei folyton rajta veszekednek.

Azt is meg kell tanulni, mit is jelent szülőnek lenni

Egyetlen módja van annak, hogy megtanulja az ember, hogyan kell a gyakorlatban szülőnek lenni: magadra kell vállalnod a gyermek ellátását, teljesen önállóan, úgy, hogy a másik szülő nincs a közelben. Csak így ismerheted meg igazán gyermekedet, csak így tanulhatod meg, hogyan legyél épp ennek a kisbabának a szülője. Mindez tisztán biológiai alapokon nyugszik – patkánykísérletekkel is bizonyították, hogyan működik a folyamat. A kutatásokból azt a következtetést vonták le, hogy az emlősök agyában külön idegpályák irányítják az „anyai viselkedést”. Ez azonban mindkét nemnél megtalálható, így ezt helyesebb „szülői viselkedés”-nek nevezni. Ha az adott idegpályák használatba kerülnek, aktiválódnak, ha azonban nem, passzívak maradnak. Ennek beindításához nem is szükséges semmiféle nemi hormon. Ahogy pedig minden más is az életben,

a szülői viselkedés is akkor megy jobban, ha gyakoroljuk.

Ezzel magyarázható, miért is alakul ki olyan rövid idő alatt jelentős különbség a szülői kompetenciák között. Hiszen az a szülő, aki jobban kiveszi a részét a kisbaba gondozásából, ezáltal gyakorlottabbá is válik, még a másik szülő ezzel szemben hátránnyal indul. Éppen ezért lényeges, hogy a baba körüli feladatokat lehetőleg közel azonosan osszák meg a szülők.

Bár egy kisbaba érkezése rengeteg változással jár, és ez igazán csak akkor érezhető, ha átéli az ember, fontos, hogy minél tudatosabban készüljünk erre az eseményre. A szerzők könyve számos praktikus tanácsot tartalmaz ezekre az esetekre, illetve összességében az első életévre vonatkozóan. Hasznos és gyakorlatias olvasmány lehet leendő és újdonsült szülők számára is.

•••

Gyermeket vártok vagy már van egy csöppség a családban? Szülővé válás lépésről lépésre tematikus workshopunkon szakembereink vezetésével segítünk eligazodni e csodálatos életszakasz nehezebb kérdéseiben!