Az előadói helyzet legtöbbünknek nem könnyű. Habár vannak ösztönös tehetségek a műfajban, akik különösebb felkészülés nélkül tudnak szorongásoktól mentesen felállni a színpadra és magukkal ragadni a közönséget, az emberek többsége alapvetően tart attól, hogy sok ember előtt beszéljen. De ha a szorongás a probléma, akkor egyszerű a megoldás: némi szorongásoldó az előadás előtt, és mindenki kihozhatja magából azt, amit a feszültség és az idegeskedés nem engedne felszínre hozni. Vajon tényleg ennyire egyszerű lenne? Egy kutatócsoport megvizsgálta a kérdést, méghozzá az alkoholt mint az egyik legelterjedtebb szorongásoldót „segítségül hívva”.
Szociális fóbiával küzdő és sine morbo vizsgálati személyeket vontak be egy vizsgálatba, mely arra irányult, hogy kiderítsék: tud-e segíteni egy nyilvános szerepléssel járó helyzetben, ha előtte megiszunk egy-két pohárral?
Jobb a józanság
A kutatók 99 olyan személyt vontak be a vizsgálatba, akik kimerítették a szociális fóbia kritériumait, és őket egészítette ki kontroll jelleggel az a 78 ember, akik ilyen problémával nem küzdöttek, és a szorongásszintjük nem volt kiugró. Ezt a 177 embert véletlenszerűen osztották a következő három csoportba:
- Alkoholos csoport: ide tartoztak azok, akik a szerepléses helyzet előtt három vodka-narancs italt ittak meg, mely a véralkoholszintjüket 0.07 százalékra emelte (Angliában és Észak-Írországban a vezetési toleranciaszint 0.08 százalék).
- Placebo csoportba: azok alkották, akiknek azt mondták a vizsgálatvezetők, hogy a narancslében, amit isznak, vodka is van, de valójában nem volt.
- Alapcsoport: azokat tartalmazta, akik tudták, hogy csak narancslevet isznak.
A résztvevőknek egy háromperces beszédet kellett tartaniuk a halálbüntetésről két közönség előtt, és a szereplést megelőzően, közben és után is beszámoltak a szorongásszintjükről, az eredmények pedig érdekes kettősségről tanúskodtak. Egyrészt azt mutatták, hogy a beszéd közben és azt követően az alkoholos csoportban lévő, szociális fóbiával küzdő emberek nyugodtabbnak érezték magukat mind a placebo csoportos, mind az alapcsoportos szociális fóbiával rendelkező társaiknál. Ez szépen rávilágít arra a már-már közismert jelenségre, hogy a szorongó emberek között miért válik annyira gyakorivá a problémás ivás. Mindenesetre azt gondolhatnánk, hogy az alkohol okozta nyugalom az előadói teljesítményre is jó hatást gyakorolt, azonban ez nem így volt.
Két bíró is értékelte az előadók teljesítményét, anélkül, hogy tudták volna, hogy ki melyik csoportba tartozott, tehát hogy az illető fogyasztott-e alkoholt vagy sem. Az értékelések végén a kutatók azt látták, hogy a bírók rosszabb pontokat adtak az alkoholos csoportban lévő embereknek, függetlenül attól, hogy a személy egyébként szenvedett-e a szociális fóbiától vagy sem (érdekesség, hogy utóbbi személyekre az alkohol nem is gyakorolt különösebb nyugtató hatást, valószínűleg azért, mert ők egyébként sem élték meg akkora nehézségként a nyilvános előadói helyzetet). Mindez – kevéssé meglepő módon – arra enged következtetni, hogy már pár pohár ital is elegendő ahhoz, hogy megzavarja a beszédhez szükséges mentális folyamatokat.
Elvárjuk, hogy hasson
Érdemes volt placebo csoportot is bevonni a vizsgálódásokba, ugyanis hasznos tanulságokkal egészítette ki az eddigieket. Az volt tapasztalható, hogy a placebo csoportban lévő szociális fóbiával küzdők (tehát akik azt hitték, hogy ittak alkoholt, de valójában nem) kevesebb szorongásról számoltak be, mint az alapcsoport tagjai, ugyanakkor a teljesítményük viszont gyengébb volt náluk.
Ebből az látszik, hogy az alkohol hatása részben farmakológiai, ugyanakkor a róla való tudásunknak és elvárásainak is szerepe van abban, hogy hat ránk. Hiába nem ittak valójában alkoholt a placebo csoportban, mégis beszámoltak azokról a hatásokról, melyeket az alkoholhoz társítunk.
Könnyen kialakul az ördögi kör
Az eredmények tükrében a kutatók egy fontos jelenségre hívták fel a figyelmet, amikor az alkohol okozta önrontó kör kialakulását taglalták. Hiszen az alkohol egyfelől egy jutalmazó szerepben van akkor, amikor nyugalom érzetét kelti az emberekben, azonban a teljesítmény rontásával a feszültség növeléséhez vezet, ami ismételten a pohár után nyúlást indikálhatja, és ezzel könnyen rá lehet lépni a problémás iváshoz vezető útra.
Az alkohol helyett érdemesebb tehát más szorongáscsökkentő módszerek után nézni, ha elviselhetetlen szorongást okoz a nyilvános szereplés. Ezzel együtt a cikk szerzői arra is utalást tettek, hogy jelen eredményeik a teljesítményhelyzetekre vonatkozóan születtek, az alkoholnak más hatása lehet például egy szórakozóhelyen történő ismerkedéses helyzetben.
Forrás itt.
