„Mindenki küzd a szerelemmel” – Szy Katalin klinikai szakpszichológus szerint, aki a Vírus Pszicho Est vendégeként a szerelem pszichopatológiáját, patopszichológiáját tekintette át. A szakember kiemelte a korai anya-gyermek kapcsolat jelentőségét, valamint rámutatott a szerelem és szexualitás elválaszthatatlanságára. Habár a szerelem egyfajta kóros állapotnak tekinthető, mégsem gyógyítjuk. Tudósításunk.
„A szerelem nem diagnózis, tilos gyógyítani, mégis egy átmeneti állapot az egészséges és kóros lelkiállapot között. Hatalmas pszichikai erőket szabadít fel, és ha tombol, akkor vagy építi, színesíti a személyiséget, vagy éppen ellenkezőleg: rombol. Olyan mértékben képes megváltoztatni a pszichés működést, hogy a lelki betegségek tünettanából bármit képes produkálni” – hangzott a Vírus Klub legutóbbi estjének beharangozója. A szerelemről című előadásra megtelt a Brody Studios hangulatos terme, ahol Szy Katalin klinikai szakpszichológus bevezetett minket a szerelem pszichopatológiájába, patopszichológiájába.
Születésünktől fogva
„Anya, te vagy a legszebb a világon! Én téged foglak feleségül venni!” A legtöbb fiúgyermek édesanyja számára nem ismeretlenek ezek a mondatok. Szy Katalin is hallotta őket négyéves fia szájából. Aztán persze az iskolakezdés nem várt fordulatot hozott gyermeke életébe: kiderült, hogy a legszebb lány a világon az ő osztályába jár, no meg Anya kissé öreg is hozzá, így bejelentette, mégsem őt veszi majd feleségül. E kedves történet igen fontos üzenetet hordoz:
a szeretetre, szerelemre való képességünk születésünk pillanatától fejlődik.
Az anyával való korai kapcsolatban gyökerezik, amikor az anya figyeli csecsemője minden rezdülését, kiszolgálja minden igényét. Innen indul a bizalom és a kommunikáció, kialakul az az „önszeretet”, ami a későbbi szeretet és szerelem alapja. Később az ellenkező nemű szülővel való viszony is meghatározóvá válik. Mindaz, amit ő közvetít a nemi szerepekre vonatkozóan, internalizálódik, azaz saját, belső tartalommá válik – hangsúlyozza Szy. A nemi identitásunk része az is, ahogyan anyát és apát együtt látjuk. A szakember szerint nagy hatása van ránk annak, hogyan viselkednek a szüleink otthon, milyennek látjuk a férfi-női szerepeket.
Azonban a szerelem természetének megértéséhez a születésnél korábbra kell visszatekintenünk. Szy Katalin szerint „egész életünkben fájdalmasan hajszoljuk azt az élményt, ami hasonló az intrauterin (méhen belüli) állapotban átéltekhez”. Szerelmesen valami hasonló állapotba kerülünk, mint amit anya és gyermeke élnek át: összeolvadunk, ketten egyként létezünk. Ez a „duálunio”.
Milyen a szerelem?
„Ahány ember, ahány személyiség, találkozás és kötődési forma, annyiféle szerelem létezik” – állítja a klinikai szakpszichológus. Nem könnyű a szavak szintjén kifejezni, így nem csoda, hogy Szy Katalin is változatosabbnál változatosabb illusztrációk segítségével ragadja meg a szerelmet. Filmrészleten, reklámon, viccen és művészeti alkotásokon keresztül mutatja be a szerelem természetét. Például azt, mennyire könnyű vakká válni a másik hibáira.
„Létezik szerelem első látásra?” – teszi fel a kérdést az előadó. A közönség soraiból magabiztos „igen!” hallatszik. Szy Katalin helyesbít: igen is, nem is. Az első látásra szerelem mögött ugyanis mindig ott vannak a tudattalan tartalmaink. A legelső találkozás során akár egyetlen jelentéktelennek tűnő gesztus is aktiválhatja bennünk a szerelem érzését.
„Van-e örök szerelem?” – hangzik a második kérdés. A közönség bizonytalan: nem, igen, nem… A pszichológus rámutat, hogy az aktív, őrült szerelem másfél évig tart, így lényegében nincs örök szerelem. Ugyanakkor hozzáteszi: „a szerelem ezután szeretetté, kölcsönös bizalommá, felelősségteljes viszonnyá szelídül”.
„És igaz szerelem?” – ez a kérdés végképp megosztja a közönséget. „Mindegyik szerelem igaz szerelem” – mondja Szy –, „mert az »itt és most«-ban annak érezzük”.
Beszűkült tudatállapot
Nagy pszichoanalitikusunkat, Ferenczi Sándort idézve „a szerelem beszűkült tudatállapot”. A Quimby zenekar Magam adom című számát meghallgatva elénk tárul, hogyan torzul egy szerelmes realitáskontrollja – fogalmazza meg a szakpszichológus. A szöveg és annak előadásmódja jól érzékelteti azt a kóros lelkiállapotot, amelyről az előadás is szól.
https://www.youtube.com/watch?v=Nzlj2-5GmI4
Izgalmas a biológia oldaláról is megközelíteni a szerelmet: a kutatások szerint a szerelmesek a függőkhöz hasonló agyi tevékenységet mutatnak. A szakítás hatására alkoholhoz vagy drogokhoz nyúlhatnak, és akár szuicid gondolatok is a felszínre kerülhetnek.
Nemcsak a szerelem érzésében jelenhetnek meg pszichés zavarokhoz kapcsolódó tünetek, hanem diagnózisok mögött is gyakran a szerelem lapul – véli Szy saját praxisának tapasztalatai alapján. Hiszen
„mindenki küzd a szerelemmel, annak hiányával vagy a szerelem utáni vággyal”.
A szerelem tehát lelki zavarokhoz hasonló tüneteket produkál. „De szabad-e gyógyítani? Természetesen tilos!” – teszi hozzá az előadó. A szerelemnek pozitív hatásai is vannak: inspirálhat, alkotásra késztethet, gazdagítja az élményvilágunkat. Az előadó kiemeli, hogy a szülőkről való leválást is segíti.
Szerelem és szex
Az előadáson a szexualitásról és annak zavarairól is szó esik, a szakember szerint ugyanis nem lehet szétválasztani a szexet és a szerelmet. Sokkal többen küzdenek szexuális problémákkal, mint gondolnánk. A szakpszichológus úgy vallja, az ember két legfontosabb jelzőrendszere a szex és az alvás. Ha kimerültek vagyunk, ha valami baj van: ez a két terület vészcsengőként jelez számunkra.
A vágy, az izgalom, az orgazmus és a relaxáció a szex négy szakasza – négy lépcsőfok, és egyiket sem lehet átugrani.
A párkapcsolat zavara mögött gyakran a vágy szakaszának problémája áll
– mondja. A szexuális problémák mögött számtalan ok állhat, a legfontosabbak között említi például a megfelelő anatómiai ismeretek hiányát, az orgazmus hajszáját, az összhang hiányát, a rossz időzítést, a férfi kezdeményezés túlhangsúlyozását.
Végezetül Szy Katalin említ néhány dolgot, mely a mély, tartalmas és tartós kapcsolatok alapját képezi: elköteleződés; érzelmi transzparencia; kritikák, ítéletek és támadások nélküli mindennapok; élménygazdag mindennapok és sok-sok dicséret. És ha csak egy mondatot viszünk magunkkal az előadásról, az legyen a közönség egyik tagját idézve a következő: A szerelem jó.