Szőrösen vagy szőrtelenül? – A szőrtelenítés mögöttes tartalmára hívja fel a figyelmet egy új mozgalom

Hallottál már a Januhairy mozgalomról? A „szőrös január” célja, hogy a nők hagyják szabadon megnőni testszőrzetüket és megtapasztalják, milyen az, ha nem kell nap mint nap ezzel foglalkozniuk. A mozgalom indítói azonban hangsúlyozzák: a szőrtelenítésnél jóval többről van szó. Cikkünkben a kampány mögöttes jelentését vizsgáltuk.

A Januhairy mozgalom a férfiak „No Shave November”-éhez hasonlóan arra épül, hogy a nők ne szőrtelenítsenek január hónapban. A Januhairy elindítója két egyetemista lány volt, akik közül az egyik, Laura Jackson, egy szerep kedvéért hagyta visszanőni testszőrzetét. Kezdetben nehezen állta meg, hogy szőrtelenítsen, de aztán elgondolkodott: vajon miért is teszi mindezt nap mint nap? Így az előadás végeztével is meghagyta testszőrzetét. Ebből az élményből nőtte ki magát jónéhány éve a mozgalom, amelyhez már több tízezren csatlakoztak.

A társadalmi nyomás és a különböző marketingfogások tudattalanul kúsznak az agyunk eldugott szegleteibe, hogy aztán észrevétlenül befolyásolják döntéseinket. Még egy olyan egyszerűnek tűnő témában is, mint a szőrtelenítés. A borotvareklámok, a szőrtelen színészek vagy fehérneműmodellek mind-mind azt sugallják: csak a szőrtelen test szép és szexi – legalábbis a nők esetében mindenképp, hiszen a férfiaknál a testszőrzet jóval elfogadottabb jelenség.

Arra hívunk, gondold át te is az alábbi kérdéseket:

• Szőrtelenítesz vagy sem? Ha igen miért, ha nem, miért nem?
• Ha szőrtelenítesz: mióta?
• Mennyi hasznod és hátrányod keletkezik abból, hogy szőrtelenítesz?
• Mennyi hasznod és hátrányod keletkezik abból, hogy nem szőrtelenítesz?
• Mit gondolsz, mi befolyásolt a döntésedben? Saját akaratod, vagy mások véleménye? Esetleg amit otthon láttál?

Ahány ház, annyi szokás

Sokfélék vagyunk, ezáltal különböző dolgokat tarthatunk kívánatosnak. Éppen ezért elsődleges, hogy saját magunknak akarjunk megfelelni.

Hiszen a valódi magabiztosság belülről fakad, nem mások visszajelzéseire épül!

A szexiségnek vagy kívánatosságnak egyáltalán nem a testszőrzettől kéne függenie. A szőrös testrészeink is ugyanolyan jók, mint a szőrtelenek. Hiszen értünk működnek. Erre hívják fel a figyelmet a „body positivity” és „body neutrality” mozgalmak is, amelyek magyarul testpozitivitásnak és testsemlegességnek fordíthatóak.

Laura Jackson (Forrás: @januhairy instagram oldal)

A pozitív hozzáállás annyit tesz, hogy elfogadjuk magunkat úgy, ahogy vagyunk. A testsemlegesség pedig a testünk funkcióira hívja fel a figyelmet, elvéve a hangsúlyt a külsőségekről és a kinézetről.

Valahogy így:

• „Szeretem a hasam a striáimmal együtt.”
• „Elfogadom a magasságom.”
• „Szeretem a lábam, mert tudok vele futni.”
• „Szeretem a karom, mert tudok vele ölelni, simogatni.”
• „Elfogadom az orrom alakját. Szeretem az orrom, mert illatokat érzek vele.”
• „Szeretem a gyomrom, mert értem emészti meg az ételeket.”
• „Szeretem a nyirokrendszeremet, mert segít megvédeni a kórokozóktól.”

Természetesen az élet nem tündérmese. Lehetnek olyan részeink, amelyekkel nem vagyunk elégedettek. Az ideális változáshoz viszont elengedhetetlen az önszeretet és önelfogadás.

Amikor elkezdenéd kritizálni magad, tedd fel magadnak a kérdést: miért jó, hogy ez a testrészem így néz ki? Mit ad nekem ez a testrész?

Talán máris másképp tudsz önmagadra tekinteni ezáltal.

Láthatjuk, hogy minden felsorolt mozgalom célja és mozgatórugója az önelfogadás és önszeretet. Nem az a lényeg tehát, hogy szőrösek vagyunk-e vagy sem, hanem hogy saját magunkkal elégedettek tudjunk lenni.

Szakértőnket a témában a Sláger Fm-ben kérdezték, az adást itt éred el!