Egyre több szülő tapasztalja, hogy gyermeke az első osztály elkezdése után sokkal fáradékonyabb, leterheltebb. Ez persze bizonyos fokig természetesen, hiszen egy új élethelyzethez lépésről lépésre kell alkalmazkodni, de tény, hogy a korábbiaknál magasabb elvárásokkal kell szembenézniük. De valóban teher alatt nő a pálma? Hogyan vezethetnek a túlzott elvárások a gyermek szorongásához és mit tehetünk ez ellen? 

A gyerekek számára az iskola kiemelt fontosságú, másodlagos szocializációs közegként működik. De az, hogy ők hogyan is érzik ott magukat, sokban múlik nemcsak rajtuk, de a társaikon, tanáraikon és szüleiken is. Általában véve is meghatározza a gyerekek közérzetét, hogy hogyan viszonyulnak az iskolához, mennyire motiváltak a tanulásra, hogyan tudják észlelni és megoldani konfliktusaikat, valamint hogy milyen énképpel, önbecsüléssel rendelkeznek. Az iskolához való viszonyt a kutatások szerint nagymértékben befolyásolja a szorongás, amelyet a gyerekek a teljesítményhelyzetekkel kapcsolatban élnek meg.

Szorongás az iskolában

De mi lehet az oka, ha nem érzi jól magát? Reggel, amikor iskolába, munkába indulna a család, előfordulhat, hogy a gyermek hasfájásra, fejfájásra panaszkodik és az organikus problémát kizárhatjuk. Ez mindenképp figyelemfelkeltő kell, hogy legyen a szülő számára. Lehetséges, hogy társai piszkálják, de az is lehetséges, hogy az iskolában való teljesítés az, ami a szorongást okozza. Bár vannak olyan teljesítmény helyzetek, amikor egy kellemes izgalom facilitáló szorongás formájában pozitív hatást gyakorolhat, mégis sok esetben

a szorongás ronthatja a teljesítményt,

debilizálóan hathat.

Az iskolai szorongás hátterében számos tényező állhat. Alapvető okok lehetnek a teljesítménycentrikusság és a túlságosan magas elvárások. Bár a szülők igyekeznek a legjobbat nyújtani gyermekeiknek, olykor akaratlanul is saját szorongásaikat vetíthetik ki gyermekeik iskolai teljesítményére. Fontos, hogy tudatosuljon mind a szülő, mind a gyermek számára, hogy nem csak az fogja tudni „valamire vinni” az életben, aki kitűnő tanuló. Ez persze nem azt jelenti, hogy el szabad hanyagolni a tanulást, azonban a legfontosabb az, hogy megtalálja azt a gyermek, amiben jó és amit szeret is csinálni, hiszen ez a siker kulcsa.

Kik is lehetnek szorongóak?

Egy szorongó kisgyermek számára az iskola és a tanulás egy idő után negatív érzelmeket keltő fogalmakká válhatnak. Kutatások alapján két csoportot tudunk megkülönböztetni aszerint, kik lehetnek érintettek az iskolával összefüggő szorongásban. Az egyik csoport tagjai általában normál képességű gyermekek, átlag körüli intelligenciával, akiket a szorongás akadályoz az iskolában való megfelelő teljesítésben. Ebből adódóan ők sokszor leblokkolnak dolgozatok, felelések közben. Mivel nem tudnak megfelelően teljesíteni,

a gyakori megszégyenülés negatívan hathat az önértékelésükre,

amelyet a tanárokkal szembeni ellenálló, olykor rendbontó magatartással próbálnak kompenzálni.

A másik csoport tagjai magasabb intelligenciájú gyermekek, akik jellemzően túltanulnak, ezért egy olyan magas elvárás alakul ki velük kapcsolatban környezetükben és önmagukban egyaránt, aminek mindig, minden helyzetben meg akarnak felelni. Éppen ezért, ha véletlenül nem jeles osztályzatot visznek haza, hanem például „becsúszik” egy négyes, az nagymértékű szorongást tud kiváltani belőlük. Kialakul bennük a siker utáni vágyakozás, félnek a kudarctól, ebből adódóan szüleik szeretetének elvesztésétől. Vizsgálatok szerint ez a fajta viselkedés gyakrabban fordul elő elsőszülött lányoknál.

A magas intelligenciával rendelkező diákoknál jellemző a túltanulás, ha pedig nem az elvárásoknak megfelelően tudnak teljesíteni, eluralkodhat rajtuk a szorongás.

Hogyan segíthetünk szorongó gyermekünkön?

Elsősorban mindenképp érdemes beszélgetni erről a gyermekekkel és biztosítani kell őket arról, hogy nem a teljesítményétől függ, mennyire is fontosak. Érdemes lehet emellett valamelyest levenni a hangsúlyt az iskoláról, hiszen a közös programok, a barátokkal való időtöltés is éppen olyan fontos szerepet kell, hogy kapjon életükben, mint az iskola.

Ha azonban hosszabb távon tapasztalható, hogy gyermekek szorongása állandósult, esetleg a tünetek súlyosbodtak, mindenképp hasznos lehet egy szakember, gyermekpszichológus felkeresése, aki többek között különböző relaxációs technikákkal tudja csökkenteni a gyermekek szorongását.

Felhasznált szakirodalom: Szabó, É. és Lőrinczi, J. (1998). Az iskola légkörének lehetséges pszichológiai mutatói. Magyar Pedagógia, 98(3), 211–229. Vajda, Zs. és Kósa, É. (2005). Neveléslélektan. Osiris Kiadó Kft., Budapest.