Otthon. A szó hallatán egyből a lakás lebeg szemeink előtt, ahol élünk. Ám ez korántsem minden. Dr. Sallay Viola és Dr. Martos Tamás pszichológusok a minap a PszichoZanza előadásának keretein belül az otthon párterápiában betöltött szerepéről beszéltek. Hogyan válhat az otthon kapcsolataink tükrévé? Milyen módszerrel mérhető fel mindez? Hogyan teremthető meg kiegyensúlyozottságunk a tér segítségével? Tudósításunk.
Martos Tamás szerint a kapcsolataink minősége alapvetően meghatározza az általunk észlelt jóllétet. Ám ez fordítva is igaz. Ha nem érezzük jól magunkat, az kapcsolatainkban is megmutatkozik. Továbbá
a helyek is fontos szerepet töltenek be szubjektív jóllétünkben.
A helyek sokfélék lehetnek, azonban egyet fontos kiemelni közülük: az otthont. Az otthon mindenkinek mást jelent. Nemcsak a falakból áll, hanem a tárgyak sajátosan elrendezett halmazaként is tekinthetünk rá – mondja Sallay Viola. A legbelsőségesebb, legintimebb kapcsolatainkat éljük meg itt.
Az otthon egy archetípus.
Mélyen hozzátartozik életünkhöz. Mindebből kiindulva az előadók érdekes kutatási területnek tartják a lakást, ahol élünk.
Sallay Viola szerint, ha az otthonokat közelebbről is megvizsgáljuk, akkor a kapcsolatok működéséről is információkhoz juthatunk. Ezért az otthon a családterápiában is szerephez juthat. Ha különböző személyek azt a feladatot kapják, hogy fényképezzék le otthonukban a kiegyensúlyozottság és feszültség helyét, egészen biztosan más-más képeket fogunk kapni. Erre mutat rá egy fiatal feleség esete, aki a kiegyensúlyozottság helyének két kanapét jelölt meg. A különös a fotóban az volt, hogy a két kanapé egy magasabb komóddal volt elválasztva egymástól. Így a férj és a feleség szemkontaktus és fizikai érintkezés nélkül foglalhattak helyet. Ennek a szülőpárnak a fizikai távolság teremtette meg a kiegyensúlyozottságot. Egy másik feleség a feszültség helyének nevezte meg a kanapét, amely a dolgozósaroknak háttal helyezkedett el. Az érzelmek otthonon belüli elhelyezése jó kiindulópontként szolgál egy párterápia során – vélekednek az előadók. Egy érzelem elhelyezésekor fontos a hozzá kapcsolódó történet is. Ezen alapszik az Otthon Érzelmi Alaprajza Interjú is.
Az Otthon Érzelmi Alaprajza Interjú első lépése a lakás alaprajzának felrajzolása. Ehhez nincs szükség művészi tehetségre, csupán egy papírra és egy ceruzára. Ezután a személyek feladata különböző érzések elhelyezése az alaprajzon. Ezek az érzések lehetnek: a biztonság, a bizonytalanság, a szenvedés, az összetartozás és az elvonulás. Ezután következnek a hozzájuk fűződő történetek. A módszer pontosabb megértéséhez vegyünk szemügyre néhány esetet!
Történetek
Sallay Viola szerint akadnak olyan történetek, amikor a személy az összes pozitív érzést hozzárendeli az otthon egészéhez, a negatív érzéseket pedig a lakás falain kívülre helyezi. Egy fiatal feleség esete azonban merőben eltér az előbb említettől. Egy panellakásban él az asszony férjével és kisbabájukkal. A biztonság helyét egészen meglepő módon a legkisebb szoba egy leválasztott részére tette, ahol a babának alakítottak ki egy kis kuckót. Elmondása alapján azért, mert amikor gyerek volt, imádott „várat” építeni magának, ahol biztonságban érezhette magát. A szembetűnő ebben az esetben az, hogy a biztonság helyéről a férj kiszorul. A babával láthatóan jól működik az anyuka, azonban a férjjel már kevésbé.
Az előadók úgy gondolják, hogy ez az eszköz kiváló lehet abban a formában is, ha a pár mindkét tagjával elkészítik az interjút. Egy fiatal pár esetében a férfi aggódni kezdett a nő kedélyállapota miatt. Kisbabát szerettek volna, de próbálkozásaik kudarcba fulladtak. A párterápia során mindketten felrajzolták a lakás alaprajzát, és elhelyezték rajta az érzéseket. A nő a kiegyensúlyozottság helyét a lakás bejárata elé tette. Ő itt szeretett üldögélni. A bizonytalanság helye pedig egy „rumli szoba” volt, ahol a férfi az előző kapcsolatából megmaradt dolgait tartotta. Érdekes módon a férfi semmilyen érzést nem társított a nő által bizonytalannak címkézett szobához. Sok mindent megmagyarázhat számunkra a pár története. A fiatalok annak ellenére, hogy a nő is örökölt egy kisebb lakást, a férfi otthonában költöztek össze. A pár női tagja soha nem tudta otthonosan érezni magát, pozitív érzéseket társítani a lakáshoz. A férfi döbbenten látta, hogy ez a soha ki nem mondott dolog ennyire bántja párját.
A következő történet egy alakuló mozaikcsalád esete. Az újonnan kialakuló pár férfi tagjának volt egy kamasz fia, akivel hárman laktak együtt. A konfliktusok onnan eredtek, hogy a nő próbálta mind a férfi, mind a fia életét szabályozni. Mindez az alaprajzokon ütközött ki. A két felnőtt a kiegyensúlyozottság és biztonság helyét a nappaliban helyezte el, azonban ugyanez a tér a fiú számára a feszültséget és a bizonytalanságot jelentette. Hisz ide csak akkor hívták, amikor valamiért felelősségre akarták vonni. A fiú saját szobáját jelölte meg biztonságos helyként, melyet a felnőttek éppen a feszültség kiindulópontjaként láttak. Így tehát a lakás két ellentétes pólusra oszlott. A fiú mindezeken túl magatartászavaros jegyeket is mutatott. A terápiás ülésen történt meg először, hogy a pár végighallgatta a fiú problémáit ahelyett, hogy leszidták volna.
Egy kisgyermekes család esetében egy új környezetpszichológiai mozzanatot is észrevehetünk. A feleség és a férj felváltva fektették gyermeküket esténként. Az anyuka az elvonulás helyét a hálószobába tette azokon az estéken, amikor az apuka volt a soros a fektetésben. Ilyenkor volt idő a sorozatnézésre és az e-mailek olvasgatására. A TV-t egyébként is külön-külön nézték, egyikük az emeleten, a másik pedig a földszinten. Hiszen mindketten más műsorokat szerettek. Amit láthatunk, hogy a férfi és a nő következetesen elkerülték egymást. Sallay Viola szerint ezt nevezhetjük „térbalettnek”.
A térben úgy mozgunk, hogy megteremtsük kapcsolatainkban a kiegyensúlyozottságot.
Számukra egymás elkerülése teremtette meg mindezt.
A fenti esetekből tehát látható, hogy a módszer segíti a probléma megragadását. A vizuális szemléltetés közelebb hozza az embert a megoldáshoz. Rávilágít a kulcsmozzanatokra, miközben sugallhatja, hogy min érdemes változtatni. Valódi összefüggést láthatunk jóllétünk és kapcsolataink minősége között. Valamint azt is elmondhatjuk, hogy kapcsolatainkról – akár tudatosság nélkül is – sok mindent elárulhat a hely, ahol élünk.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE
