Teremtsd meg magadnak a boldog karácsonyt!

Szeretet, család és spiritualitás. Vagy ajándékok, fények és gazdag lakoma? Nagyon kevés olyan ünnep van, ami úgy megváltoztatja az emberek viselkedését, mint a karácsony. Rengeteg szokás, hagyomány és hiedelem kapcsolódik ehhez az alkalomhoz. Melyik ezek közül az, ami a leginkább boldoggá teszi az ünnepet? Cikkünkből megtudhatjátok! 

Annak ellenére, hogy a karácsony meglehetősen nagy befolyással bír mind a társadalmunk, mind az egyéni életünk menetére, nagyon kevés tanulmány foglalkozott vele. Azok, melyeknek mégis ez volt a fő témája, nem az ünnep egyéni szintű megélését vizsgálták. Született már tanulmány a karácsonyi fogyasztási szokásokkal vagy az ünnepek körüli öngyilkossági rátákkal kapcsolatban. Azonban arra, hogy mi teszi igazán boldoggá ezt az ünnepet, 2002-ig nem volt tudományos válasz.

Két amerikai kutató, Kasser és Sheldon pont erre keresték a megoldást. Vajon a hagyományos értékek (a vallásos jelentésteliség, a család) vagy a modern ünnepléshez kapcsolódó dolgok (a hangulat, az ajándékok) teszik boldoggá a karácsonyt? Hétféle, általánosan megfigyelhető karácsonyi tevékenységet találtak:

1. A családdal való időtöltés
2. Vallásos aktivitásokban való részvétel
3. Szokások megtartása (például karácsonyfadíszítés)
4. Ajándékok vásárlása
5. Ajándékok kapása
6. Másoknak való segítségnyújtás (akár jótékonykodással, akár szívességekkel)
7. Az ünnep fizikai aspektusainak élvezete (például karácsonyi vacsora, fények, illatok)

Korábbi kutatások kimutatták már, hogy a kapcsolatok ápolása és a spiritualitás, de az apró örömök élvezete is boldogabbá teszi az életünket – a karácsonyunkkal mi akkor a helyzet? A fent leírt faktorokat az alapján osztályozták, hogy mennyire szól a közösségről és a személyes kapcsolatokról, mennyire az anyagiakról, illetve a környezettudatosságot is figyelembe vették.

Úgy tűnik, a fentiek közül a leginkább a családdal töltött idő és a vallásos élmények függnek össze a karácsonyi jólléttel. Mindkettő kapcsolódik a valahova tartozás élményéhez, és

segít önmagunkra egy közösség tagjaként tekinteni,

ami pedig egy jól ismert bejóslója a lelki jóllétnek. Ezen felül a vallásos élmények megélése egy magasabb szintű jelentést ad az ünneplésnek.

Ugyanakkor az sem kizárható ez alapján, hogy a szociális normáknak való megfelelésről van szó. Azok az emberek, akiknél ezek az élmények domináltak, úgy töltötték a karácsonyt, ahogy azt a társadalom elvárja. Viszont ez azt jelentené, hogy a szociális elvárással egyező anyagi jellegű aspektusok is hasonló eredményt hoznak. Ezt azonban egyáltalán nem támasztották alá az eredmények. Úgy tűnik, hogy nem sok köze volt az ünnepi örömhöz, ha túl nagy hangsúlyt kapott a vásárlással és csomagolással töltött idő, illetve a pénzköltés. Az ajándékkapásra fektetett hangsúly pedig kifejezetten rontott a hangulaton. Ugyanakkor azok, akiknek a költségvetést szorosabbra kellett fogniuk, több stresszről számoltak be – talán azért, mert a családtagok közt nem feltétlen van egyetértés abban, hogy hol fogják meg a kiadásokat.

Meglepőbb eredmény talán, hogy azok az emberek, akik környezettudatosak maradtak karácsonykor is, boldogabb ünnepekről számoltak be – feltehetőleg itt a saját értékeink, céljaink szerint való élet hatását láthatjuk. Az ünnep fizikai aspektusainak élvezete pedig úgy tűnik, enyhébb stresszel függ össze.

Ha tehát szeretnénk, hogy az ünnepünk boldogabb legyen, ajándékcsomagolás helyett töltsünk több időt a családunkkal. A pláza helyett menjünk a templomba. Ahelyett, hogy azon töprengenénk, mit fogunk kapni, élvezzük a karácsonyi illatok-fények stresszoldó hatását. A csomagolópapír és egyéb környezetkárosító dolgok helyett találjunk ki alternatívákat. Összességében, az ünnep külső megélése helyett fókuszáljunk befelé.