Nemrég ért véget a PDC darts-világbajnokság Michael van Gerwen győzelmével. Az egyre nagyobb tömeget vonzó sportág már első ránézésre sok érdekességet vet fel sportpszichológiai nézőpontból. Utánajártunk, hogy eddig milyen megállapítások születtek a témában. Mi az a dartitis? Milyen tulajdonságok jellemzik a legjobb darts-versenyzőket? Hogyan lehet egy olyan sportban edzeni, amelyben nem jellemző az edző jelenléte?

A 19-20. század fordulópontja körül megalapult játék sok kocsma és gyerekszoba kellékévé vált. Kissé furcsának hat ez a két helyiség egymás mellett olvasva, de rámutat arra, hogy miért terjed el egyre inkább ez a sport. A szabályok nem túl bonyolultak, az eszközök nem túl drágák – így bárki számára elérhető, érthető és játszható. Azonban versenyszinten már nem olyan egyszerű. Biztos sokan próbáltak már a tábla közepébe (bull) találni, ami elsőre talán könnyű feladatnak tűnt, aztán az első nyíl elhajítása után rájön az ember, hogy mégsem az.

A dupla és tripla mezők szélessége mindössze 0,8 centiméter.

Ami szabad szemmel is látható

A legtöbb sportban a fizikai adottságok és felkészültség ad alapot a mentális tényezők érvényesülésére. Nem egyszer hallottuk vagy olvastuk már, hogy az egyéni versenyszámok olimpiai döntőjében az összes sportoló szinte ugyanolyan fizikális szinten van, a mentális faktorok döntenek arról, hogy ki fog nyerni. A dartsra ez kevésbé igaz, hiszen ebben a sportban olyan tényezők vannak előtérben, mint a koncentráció, a pontosság, a figyelmi fókusz, a finommotorikus koordináció vagy például a nyomás és a mentális fáradás kezelése. Mindeközben sokszor fesztiválhangulat van a nézőtéren, tehát zavaró tényezőktől se mentes egy-egy verseny. Tehát hatványozottan érvényes, hogy a győzelem fejben dől el.

Szembeötlő még, hogy általában erős karakternek tűnő személyek játszanak egymás ellen. Érezhető, hogy a felek egyik legnagyobb fegyvere a saját személyiségük. Nem érintkeznek és nem is nagyon beszélnek egymással a sportolók meccs közben, azonban a nonverbális jelzéseiken keresztül láthatjuk, hogy mekkora a versengés köztük, illetve azt is, hogy mekkora feszültség övezi az összecsapást. Gondoljunk csak az egy-egy szett vagy leg megnyerésénél kitörő örömre, vagy a szúrós tekintetekre, amivel próbálják megtörni a másik lendületét.

De nemcsak saját jelzéseik révén tudnak szavak nélkül változtatni a mérkőzés dinamikáján, hanem a másik fél rezzenéseinek monitorozásán keresztül is. A testtartás például nagyon árulkodó. A görnyedt tartás, a lebiggyesztett fej a legyőzött vagy legyőzhető fél hatását kelti. Tehát a kihúzott testtartás és a felemelt fej egyfajta erődemonstrációnak hathat az ellenféllel szemben. A világbajnokság mérkőzései közben igencsak érdekes volt megfigyelni a játékosok testbeszédét. Az eredmény ismerete és a közvetítés hangja nélkül is könnyen lehetett következtetni arra, hogy melyik játékosnak megy éppen jobban a játék.

Korábbi világbajnok, jelenlegi sportpszichológus véleménye

Dr. Linda Duffy, korábbi darts világelső – aki jelenleg sportpszichológusként tevékenykedik – úgy gondolja, hogy a mindset a legfontosabb tényező a dartsban. Emellett véleménye szerint a győztesekre jellemzőbb a pszichológiai reziliencia (rugalmasság), pozitívabban kezelik a versenyhelyzettel járó szorongást és magasabbnak érzékelik a helyzetre gyakorolt kontrollképességüket. Ezek mind nagyon fontosak egy olyan hullámzó játékmenetű sportban, mint a darts. Azonban egy pillanat alatt fordulhat a kocka, ezért is

fontos, hogy fejlődési szemléletmóddal (growth mindset) rendelkezzen a darts-versenyző.

Ez segíthet neki abban, hogy a helyzetet kezelhetőnek és megváltoztathatónak tekintse. A korábbi világelső dartsozó szerint a gyakorlásnak fókuszáltnak kell lennie – ebben segíthet az edzésnapló használata –, hogy a számára megfelelő dolgokat gyakorolja a sportoló.

Dartitis – a mentális betegség

Egyre több sportág- vagy mozdulatspecifikus mentális betegség kerül napvilágra, mivel egyre több sportolót érintenek. Sajnos sok esetben a neurológiai és pszichológiai okok nem, vagy csak kevéssé ismertek. Ilyen például a yips, amely egyes kifinomult képességek vagy mozdulatok hirtelen elvesztésével jár. Főként olyan sportokban jelentkezik, mint a golf, a baseball vagy a kosárlabda – Markelle Fultz NBA játékos küzd most vele. A darts-versenyzőknél pedig a dartitis ilyen. Phil Taylor legendás játékos 2016-os könyvében már írt a betegségről, de akkor még sokan nem tudták, hogy mi is ez pontosan. Központi témává 2017-ben vált Berry van Peer eseténél, aki verseny közben egyszercsak képtelenné vált a dart elhajítására.

https://www.youtube.com/watch?v=eRphDXJY0Ww

Tehát a dartitis egyfajta mentális blokk,

Duffy szerint olyan pszichológiai rendellenesség, amely valamilyen organikus vagy pszichológiai trauma hatására jelenik meg. Az ok feltehetőleg a versenyszorongáshoz, a görcsös játékhoz és a megfelelési kényszerhez köthető. Leküzdése mentális munkát igényel. Fontos önmagunk megismerése – ezt a folyamatot egy tapasztaltabb játékos és sportpszichológus egyaránt segítheti. A mentális blokkon való felülkerekedést az alábbi tényezők támogathatják.

Légy saját magad tudósa!

Az 1994-ben íródott Good Darts című könyv 10 pszichológiai tényezőt sorol fel, amelyek fejlesztésével jobb dartsozóvá válhat a sportoló. Illetve ezek a pszichológiai készségek segíthetik a versenyhelyzetben megjelenő mentális blokkok előfordulását is csökkenteni.

  • Önértékelés: a saját erősségek és gyengeségek azonosítása. Ehhez nem kell más, mint az eredmények felírása, majd az erősségek és a gyengeségek megállapítása.
  • Önellenőrzés: a haladás és a fejlődés monitorozása. Saját célok állítása – a korábban megállapított gyengeségek alapján – és azok folyamatos ellenőrzése, az elértek helyére újak kitűzése.
  • Célállítás: fókuszált gyakorlatokkal egyes viselkedések és mozdulatok fejlesztése. Reális és jól körülhatárolt célok kitűzése szükséges ahhoz, hogy élvezetes maradjon a játék.
  • Pozitív önhatékonyság: megnövekedett önbizalom és a saját képességekben való hit, illetve ennek fenntartása akkor is, ha épp nem sikerül néhány dobás.
  • Pozitív belső-beszéd: az önrontó és önkritikus gondolatok redukálása. A negatív belső-beszéd visszavetheti a teljesítményt, megzavarhatja a játékost, illetve a saját képességekben való hitet, míg a pozitív belső beszéd megerősítheti ezt és a célok megvalósulását is segítheti. „Jó barátjának kell lennünk önmagunknak”.
  • Fókuszálás: a koncentráció növelése, a hibák és a zavaró tényezők csökkentése. Ehhez szükséges tudni előre, hogy az adott szettben vagy legben mit szeretne a sportoló megvalósítani. Ha ezen tartja figyelmét a játékos, és tudja, mit kell dobnia, akkor könnyebben szűrheti ki azt a rengeteg dolgot, amely megzavarhatja a versenyét.
  • Pozitív imagináció: a pontosság növelése kiélezett helyzetekben. A kutatások azt bizonyítják, hogy a vizualizációs technikák segítik elérhetővé és megvalósíthatóvá tenni a célokat. Nehéz úgy világbajnokká válni, ha el sem tudjuk képzelni azt.
  • Érzelmi kontroll: a teljesítmény növelése az érzelmek kontrollálásán keresztül. A düh is egy természetes emberi érzelem, egy kondicionált érzelmi válasz stresszhelyzetre, amely minden sportnak része. Azonban fontos ezt az érzelmet felismerni, és nem szabad engedni, hogy túl sokáig és túl intenzíven gyakoroljon hatást a sportolóra. Hiszen dühösen nem lehet szisztematikusan gondolkozni. Az érzelmeinkért csak mi vagyunk felelősek, csak mi tudjuk kezelni őket – ezért lehet fontos megfigyelni, hogy mi az, ami stresszforrást jelent számunkra.
  • Szorongáskezelés: a teljesítmény növelése az érzelmi intenzitás korlátozásán és stresszkezelő módszerek alkalmazása révén. Ezek elsajátítása a hétköznapi életben szerzett tapasztalatok alapján adaptálható.
  • Relaxáció és mentális tréning: a versenyszint növelése az intenzitás és relaxáció egyensúly megtalálásával. A sportoló mentális tréning használatával elsajátíthatja az eddig felsorolt készségeket, és felismerheti, hogy mikor szükséges felpörögnie, mikor pedig higgadtabbá válnia.

Látható tehát, hogy a darts egy olyan sport, amely rengeteg mentális energiát igényel. A sportolók olyan nyomást élnek át az egész verseny alatt, mint például a labdarúgók tizenegyes párbajnál. Ezért is nagyon fontos, hogy fejben megfelelően felkészüljenek és a versenyhelyzettel járó stresszt és szorongást kezelni tudják. A sportágra jellemző mentális betegség, a dartitis a legnagyobb versenyzőket is érintheti, azonban Eric Bristow esete bizonyítja, hogy ki lehet belőle gyógyulni és újra a csúcsra jutni.