Mindannyian vágyunk a boldogságra, még akkor is, ha nem olyan könnyű pontosan meghatározni, mit is jelent. Mégis: a boldogság keresése életünk meghatározó része, cselekvéseink motivációja. Az egyéni boldogság helyett most világszerte nézünk rá a boldogsághelyzetre.

Ki a legboldogabb a világon?

A Gallup szervezete által kialakított GWP felmérés során arra kérik a válaszadókat, hogy egy létra képének segítségével értékeljék jelenlegi életüket, ahol a számukra lehető legjobb élet a tízes, a lehető legrosszabb pedig a nulla. A World Happiness Report eredményei ezen életértékelések hároméves átlagának boldogsági rangsorát tartalmazzák. A World Happiness Report 2024-es eredményei szerint Finnországban a legboldogabbak az emberek (ők 7,741 pontot értek el a 10 pontból), mellettük Dánia és Izland foglalta el a dobogó második és harmadik helyét.

Magyarország az 56. helyen áll (6,017 ponttal a 10-ből), megelőztük többek között Kínát, Horvátországot és Görögországot is.

A lista utolsó, 142. helyén pedig Afganisztán szerepel (1,721 ponttal).

Az eredmények egyöntetűen azt mutatják, hogy a fejlett országok többségében a fiatalok a legboldogabbak, majd őket követik a középkorúak, és végül az idősek a legkevésbé boldogok. Nincs ez másképp Magyarországon sem: a legboldogabbnak a 30 év alattiak vallják magukat, őket a 30–60 év közöttiek követik, majd a 60 év felettiek. Az Egyesült Államok egyébként a felmérésen a 23. helyet szerezte meg, az átlagtól eltérően itt a fiatalok kevésbé elégedettek, és a 60 év felettiek a legboldogabbak. 

Az adatok szerint Magyarországon jóval boldogabbak az emberek a 2021–2023 vizsgálat eredményei szerint, mint 2006–2010 között voltak.

Hogyan alakulnak érzelmeink az idő előrehaladtával?

Összességében elmondható, hogy a nők minden életkorban nagyobb valószínűséggel élnek meg negatív érzelmeket, mint a férfiak. Ezzel szemben a pozitív érzelmek inkább az életkorral mutatnak fordított arányosságot: jellemzően a fiatalok élnek meg több pozitív érzelmet. Érdekesség továbbá, hogy bár a boldogságszint csökkent az évek során a közép- és kelet-európai régióban, ugyanakkor a negatív érzelmek szintje is alacsonyabb volt a 2021–2023-as időszakban 2006–2010-hez viszonyítva. Ebben pedig világszerte egyedülálló a régió, ugyanis mindenhol máshol emelkedett a negatív érzelmek szintje.

Kimutatták továbbá, hogy a társadalmi (jólléti) egyenlőtlenség nagyobb hatást gyakorol az általános boldogságra, mint a jövedelembéli különbségek. 

A boldogság megoszlásában mutatkozó egyenlőtlenségek a jóllét közvetlen és közvetett támogató tényezőihez való hozzáférés egyenlőtlenségeit tükrözik, beleértve a jövedelmet, az oktatást, az egészségügyi ellátást, a társadalmi elfogadottságot, a bizalmat, valamint a támogató társadalmi környezet jelenlétét családi, közösségi és nemzeti szinten. 

Az emberek boldogabbak azokban az országokban, ahol a boldogság mindenki számára könnyebben elérhető, tehát ahol általánosságban könnyebb megteremteni a jóllétet.

2024-ben a pozitív érzelmek továbbra is több mint kétszer olyan gyakoriak, mint a negatív érzelmek, és a társas támogatás érzése is több mint kétszer olyan gyakori, mint a magányosság. Bár mind a társas támogatás, mind a magányosság hatással van az emberek életértékelésére, a társas támogatásnak nagyobb a hatása a különböző társas interakciók által.

Minden generáció esetében nagymértékben nőtt a jóindulat, de különösen az ezredfordulósok és a Z generáció esetében, akik még elődeiknél is nagyobb valószínűséggel segítenek másokon, ha rászorulnak.

Mi a helyzet a gyerekekkel és a fiatalokkal?

Gyermekkorban és serdülőkorban egyaránt a család az érzelmi egészséget elsődlegesen befolyásoló tényező, ezt követi az iskola és a közösség. 

A pozitív fiatalkori élettapasztalatok azért fontosak, mert a tanulmányok szerint a felnőttkori életelégedettség legjobb előrejelzője a gyermekkori szubjektív jóllét és érzelmi egészség. 

A fiatalkori boldogság jelentősen befolyásolja a későbbi életkilátásokat, például a munkaerőpiaci sikereket, a felnőttkori jövedelemszintet, a fizikai egészséget és a párkapcsolatokat.

Világszerte a fiatalok boldogtalanságának két fő oka az anyagi nélkülözés, valamint a szülőkkel és a kortársakkal való negatív kapcsolat. A fiatalok boldogságszintjének további befolyásoló tényezői közé tartozik az egészség, a fizikai aktivitás, az időfelhasználás, a környék biztonsága és a gyermekek jogai. Makroszinten tényezőt képeznek továbbá a családokra és az oktatásra fordított kormányzati kiadások (GDP).

A 2024. évi World Happiness Report rámutat, hogy a gyermekkor és a serdülőkor jelentős időszak, és egyedülálló lehetőség a beavatkozásra, hogy világszerte erőteljes és pozitív hatást gyakoroljunk a magasabb globális jól(l)ét biztosítása érdekében.