Tudtad, hogy a méhnek már a megtermékenyítés első pillanataitól kezdve kulcsfontosságú szerepe van? Vettél már részt valamilyen méhwellness rituálén? Esetleg hallottál már arról, hogy a méhünk lehet ellenséges? Ezeket a kérdéseket és még sok más izgalmas témát jár körbe Leah Hazard amerikai szülésznő, bába és újságíró hiánypótló könyve, az Anyaméh.  

Manapság jóformán mindenféle témában könnyedén hozzájuthatunk a megfelelő információkhoz, többek között az emberi test különböző részeiről is számtalan könyv született már, amelyeknek köszönhetően egyre többet tudhatunk meg a testünk működéséről és az egészségünk fenntartásának módjáról. Ebbe beletartozik az is, hogy napjainkban hiánypótló írások látnak napvilágot a női test működésével kapcsolatosan, azonban talán nem túlzás kijelenteni, hogy olyan átfogó és szókimondó elemzés még nem született a méhről, mint Leah Hazard könyve, annak ellenére, hogy ez a szerv minden élet eredője, és működése minden nap hatást gyakorol a társadalom női tagjaira.  

Az Anyaméh című könyvében Hazard a méh biológiai tulajdonságai mellett annak érzelmi és társadalmi vonatkozásait is részletesen áttekinti. Az írónő évszázadokra visszamenően tárgyalja az orvostudomány és a társadalom méhhez és nőkhöz való viszonyulását, és a történeti áttekintés mellett kortárs orvosokat, kutatókat és a tárgyalt témákban érintett civileket is megszólaltat.

Pszichológiai szemszögből nézve a könyv értékes forrás a női anatómia és identitás, a nemi normák kihívásai és a mentális egészségre gyakorolt hatások megértéséhez.

Hazard nem kerüli ki a méhhez kapcsolódó érzelmileg is komplex témákat, beleértve a meddőséget, a vetélést és más reproduktív egészségügyi problémákat. Ezek az élmények mély pszichológiai hatást gyakorolnak az érintettekre, gyászhoz, szorongáshoz és depresszióhoz vezethetnek. Azáltal, hogy a szerző ezeket a kérdéseket megvilágítja, teret ad az érintett személyek érzéseinek érvényesítésére, valamint nyílt beszélgetésekre ösztönzi az olvasókat – ezek a mentális egészségünk fenntartásához elengedhetetlen tényezők.   

A méh mint érintetlen kristálygömb 

Ahogyan a könyvet olvasva megismerkedünk a régebbi korok női testhez való viszonyulásával, az a benyomás alakulhat ki bennünk, hogy a méhet korábban csak egyfajta kontextusban lehetett értelmezni és értékesnek tartani: abban a 9 hónapban, amíg a születendő gyermeknek otthont ad, védi és táplálja őt. A steril méh paradigma szerint a nem terhes méhre mint egyfajta makulátlan, hideg, érintetlen kristálygömbre, inaktív tárgyra tekintettek, ami önmagában nem készteti a kutatókat gondolkodásra. Manapság azonban már számos tudós úgy véli, hogy a nyugalmi állapotú méh is virágzó mikrobiomnak adhat otthont, amely messzemenő hatást gyakorol a nők egészségére a termékenységtől kezdve a rákos megbetegedésre való hajlamig, és ebből kifolyólag önmagában is tanulmányozásra érdemes.

Sokaknak meglepő információ lehet, hogy:

méhünk már a földi élet első néhány órájában jelet ad a létezéséről, és a magzati korból visszamaradt anyai hormonok hatására születés után álmenstruációs vérzés formájában mutatja meg aktív működését.  

A méh és a petevezetékek a sikeres fogantatásban is kulcsfontosságú szerepet játszanak már a legkorábbi pillanattól kezdve, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem csupán várakozóhelyként szolgálnak a spermiumok számára, hanem perisztaltikus pumpaként aktív szerepet játszanak abban, hogy elősegítsék a spermiumok biztonságos útját a petesejthez. A méh simaizomzatának kismértékű, hullámzó mozgása folyamatos a méh havi ciklusa során és a célnak megfelelően változik. Először nagy intenzitású és alacsony frekvenciájú, ezzel segítve a menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya kijutását, majd pedig ellentétes irányú és magasabb frekvenciájú lesz, hogy elősegítse a spermiumok hatékonyabb szállítását az ovuláció idején. A ciklus második felében a megnövekedett progeszteronszint hatására a méhperisztaltika gyengül, hogy megakadályozza az embrió kilökődését, és segítse a beágyazódást.  

Ellenséges méh?

A méh működését tárgyalva nem lehet elmenni azon esetek mellett sem, amikor annak valamilyen rendellenessége közrejátszik a termékenységi problémák kialakulásában. A reprodukciós nehézségek nagy kihívások és addig talán még soha nem tapasztalt érzések széles skálája elé állítják az érintett párokat. A kezelőorvosok részéről ilyen helyzetekben kiemelten fontos a konkrét, pontos és érzelmileg semleges fogalmazásmód. Azok a nők, akiket orvosuk azzal szembesített, hogy meddőségük okozója az ellenséges méhük, nem ezzel az attitűddel találkozhattak.

Az ellenséges méh fogalma egy köznapi, álorvosi szóhasználat, melyet olyan helyzetekben alkalmazhatnak, amikor a méh működésének valamilyen rendellenessége megakadályozza vagy megnehezíti a fogantatást. Hazard megkérdezett egy, a témában érintett újságírót, Caitlyn Goernert, aki az alábbiak szerint nyilatkozott: „Először csak üres tekintettel bámultam, azután hisztérikusan kuncogni kezdtem... Egyszerűen nem tudok más testrészt mondani, amelynek megszemélyesített tulajdonságai vannak. Elképzeltem a méhemet egy késsel, vagy detonátoron lévő ujjal”. Goernerhez hasonló reakciót adtak más nők is, akiket ezzel a „diagnózissal” szembesítettek, az érintettek első reakcióját tekintve általános a zavar és az önbizalomvesztés, hiszen az ellenséges méh fogalma bántón és hibáztatón hathat az egyébként is rendkívül sebezhető állapotban. 

A több mint 300 oldalas könyv ennél még sokkal több témát jár körbe és mutat be részletesen. Leah Hazard Anyaméh című könyve egy igazi úttörő olvasmány, mely egyben megrendítő és lenyűgöző információkkal árasztja el az olvasóit, és méltó módon mutatja be a nők reprodukciós rendszerét. Mindenkinek ajánljuk, akinek van méhe, vagy egy anyaméhből jött a világra!  

Hazard, L. (2023) Anyaméh – Lenyűgöző utazás az emberiség legkevésbé ismert és leginkább félreértett szervének mélyére. Libri Könyvkiadó