A közösségimédia-felületeken filterek ezrei állnak a rendelkezésünkre, hogy simább bőrt vagy nagyobb szemeket varázsoljunk magunknak a kedvelések számának növelése érdekében. Ezeknek a használata azonban nem maradt meg az online világ keretei között. Egyre többen keresik fel a plasztikai sebészeket azzal, hogy szeretnének hasonlítani a Snapchaten vagy az Instagramon található filterek által megszerkesztett képeikhez. Innen ered ennek az új jelenségnek az elnevezése is, snapchat diszmorfia.
Talán nem kell olyan régre visszatekintenünk, amikor a plasztikai sebészekhez olyan hírességek képeivel érkeztek meg az emberek, mint Johnny Depp vagy Angelina Jolie. A közösségi média térnyerése azonban mindent megváltoztatott. Eltűntek a klasszikusnak mondható sztárok képei az orvosi szobákból, helyettük a saját, filterrel megszerkesztett szelfik kerültek a reflektorfénybe. Ebben kiemelt szerepet játszott a 2011-ben megalapított Snapchat multimédiás üzenetküldő alkalmazás. A cég profilja rendkívül egyszerű volt, ugyanis a küldött képek, illetve üzenetek csak pár másodpercig voltak láthatóak. Habár a vállalat hamar növekedésnek indult, a legnagyobb fordulópont mégis 2014-ben következett be. Ebben az évben adták hozzá az alkalmazáshoz a Geofilters nevű funkciót, amely speciális filterek százait tette elérhetővé (többek közt a korábban hatalmas népszerűségnek örvendő kinyújtott kutyanyelves szűrőt is). Ennek segítségével másodpercek alatt megváltoztathatjuk a külsőnket a digitális társas világban. A Snapchat mellett az Instagram is elkezdte kiegészítő funkcióként bevezetni a különféle szűrőket, aminek köszönhetően még többen ismerkedhettünk meg ezekkel a filterekkel.
A snapchat diszmorfia jelenségét először a plasztikai sebészek ismerték fel 2017-ben. Közülük is az elsők között volt Dr. Tijion Esho, angol sebész. A szépészeti beavatkozásokra szakosodott orvos észrevette, hogy egyre többen keresik fel őt a szerkesztett szelfikkel. Ezt követően egyre több kollégája számolt be hasonló megkeresésekről, ami után többen is elkezdtek foglalkozni ezzel a jelenséggel. Ramphul és Mejias szerint a snapchat diszmorfia úgy határozható meg mint a személynek az a vágya, hogy külseje azonos legyen a filterrel szerkesztett fényképével.
Ezek a személyek ellenállhatatlan késztetést érezhetnek a képeik állandó módosítására és korrigálására.
Súlyosabb esetekben akár plasztikai beavatkozásnak is alávetnék magukat.
Terjedése
A közösségi média népszerűségének köszönhetően a snapchat diszmorfia egyre gyakoribbá válik világszerte. A világ egyik legnagyobb média- és marketingvállalata, az Omnicom 2020-as adatai szerint jelenleg az Instagramnak több mint egy milliárd felhasználója van, akik közül 500 millióan napi szinten látogatják a platformot. Emellett a cég felmérései azt mutatják, hogy a tinédzserek és fiatal felnőttek 72%-a használja ezt az alkalmazást. Ezek az eredmények fontos üzenettel szolgálnak számunkra, ugyanis a snapchat diszmorfia az előbb említett korosztályt, azon belül is a nőket érinti leginkább. Ilyen adatok mellett könnyedén megérthetjük, hogy minek is köszönhető a jelenség hirtelen terjedése. Az Amerikai Arcplasztikai és Rekonstruktív Sebészeti Akadémia közleménye szerint 2018-hoz képest 2019-re 15%-kal nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik a szerkesztett képeiket szerették volna viszontlátni magukon. Wang és munkatársainak 2019-es vizsgálata alátámasztotta, hogy
akik többet használják a közösségi médiát, nagyobb hajlandóságot mutathatnak a kozmetikai beavatkozásra, mint azok, akik kevesebb időt töltenek ezeken a platformokon.
Ezt később több kutatás is alátámasztotta, például Chen és munkatársai is hasonló eredményekre jutottak még ugyanebben az évben. A két vizsgálat és a közösségi média használatáról szóló adatok mind amellett szólnak, hogy egy nem félvállról vehető jelenségről beszélhetünk.
Milyen hatást gyakorolhat ránk?
Bár ez a technológia segítségünkre lehet a kedveléseink számának növelésében és egy népszerű profil létrehozásában, ugyanakkor komoly aggodalomra is okot adhat. Ezek a szűrők és szerkesztő programok egyfajta normává váltak, megváltoztatva ezzel a szépségről alkotott véleményünket.
A filterek ugyanis homályos, irreális vagy természetellenes elvárásokat támaszthatnak a megjelenéssel szemben.
Ennek köszönhetően potenciálisan befolyásolhatják önértékelésünket és testképünket. A felhasználók a megjelenésük megszállottjaivá válhatnak és irreális szépségnormákat állíthatnak magukkal szemben. Ezt erősítette meg Chen és munkatársainak a vizsgálata is. Eredményeik szerint a túlzott közösségi média használata, azon belül is a fotóalapú platformok igénybevétele, hozzájárulhat az alacsony önértékelés kialakulásához.
Az alacsony önértékelés mellett a szerkesztett, filterrel ellátott szelfik a testdiszmorfiás zavar (BDD) kiváltó tényezőjeként is megjelenhetnek. A testdiszmorfiás személyeknek olyan képzeteik vannak, melyek szerint valamilyen deformitás van a testükön, habár ezek legtöbbször a valóságban nem is léteznek. Ennek következtében rendszeresen keresik a lehetőséget, hogy ellenőrizhessék magukat a tükörben. Ez egyeseknél olyan szintet is elérhet, hogy a kirakatoknál vagy akár az autók visszapillantója előtt is hosszú percekig időznek. Vannak azonban olyanok is, akik pont a vélt torz külső miatt kerülnek mindenféle tükörbenézést. A BDD-ben szenvedők sokszor nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy elrejtsék a „hiányosságaikat". Ennek érdekében gyakrabban látogathatják a bőrgyógyászokat, kozmetikusokat vagy éppen a plasztikai sebészeket egy, a számukra is megfelelő külső érdekében. Mindenképpen próbálják megszüntetni az általuk érzett deficitet, ugyanis ennek köszönhetően gyakrabban érezhetnek szégyent, vagy többször jöhetnek zavarba. Ami általánosságban azonban mindenképp elmondható róluk, hogy rendkívül félnek a visszautasítástól. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett 2018-as felmérés szerint a BDD a népesség 1,7–2,9%-át érinti, azaz ötven amerikai közül egy szenved ebben a zavarban.
Hogyan tovább?
A közösségi média legismertebb alkalmazásai, úgy mint a Facebook, Instagram vagy a Snapchat, megváltoztatták a mindennapjainkat. Nekik köszönhetően egy új generáció és egy új társadalmi berendezkedés jött létre, amely az élet számos területére komoly befolyást gyakorolt. Ennek következtében egy új, megváltozott szépségideál alakult ki, amely gyakran irreális és elérhetetlen követelményeket támaszthat velünk szemben. Habár mai napig nem tisztázott teljesen, hogy a közösségi média mennyire befolyásolja a valóságérzetünket, vitathatatlan, hogy számos erre utaló jeggyel találkozhatunk.
Ennek a folyamatnak az egyik következménye a snapchat diszmorfia is. A filterrel ellátott képek káros hatással lehetnek ránk, amelyek alacsony önértékeléshez, illetve testdiszmorfiás zavarhoz vezethetnek. Elengedhetetlen, hogy megértsük a filterezett képek és a közösségi média által gyakorolt hatást mind a testképünkre, mind pedig az önértékelésünkre. Ha ezt sikerül felismernünk, akkor tudatosabban tudunk tenni a negatív kimenetelek ellen. Mindemellett nem szabad elfelejtenünk a veszélyeztetett korosztály megfelelő edukációját és a lehetséges veszélyekre való felkészítését. Habár a snapchat diszmorfia jelensége egyre nagyobb figyelmet kap, azonban az orvosi titoktartás miatt a legtöbb esetre nem derül fény, így például a magyar adatokról semmilyen információval nem rendelkezünk. Ezért is fontos még többet megtudni erről az egyértelműen új generációs jelenségről, ezáltal is elősegítve az ismertetőjelek és fennálló veszélyek időben való felismerését.
Felhasznált irodalom:
Barker, J. (2020). Making-up on mobile: The pretty filters and ugly implications of Snapchat. Fashion, Style & Popular Culture, 7(2), 207–221.
Chen, J., Ishii, M., Bater, K. L., Darrach, H., Liao, D., Huynh, P. P., … Ishii, L. E. (2019). Association Between the Use of Social Media and Photograph Editing Applications, Self-esteem, and Cosmetic Surgery Acceptance. JAMA Facial Plastic Surgery, 31246225.
Cristel, R. T., Dayan, S. H., Akinosun, M., & Russell, P. T. (2020). Evaluation of Selfies and Filtered Selfies and Effects on First Impressions. Aesthetic Surgery Journal, 41(1), 122-130.
Rajanala, S., Maymone, M. B. C., & Vashi, N. A. (2018). Selfies—Living in the Era of Filtered Photographs. JAMA Facial Plastic Surgery, 20(6), 443-444.
Ramphul, K., & Mejias, S. G. (2018). Is “Snapchat Dysmorphia” a Real Issue? Cureus, 10(3), 1-2.
Eshiet, J. (2020). „Real me versus social media me”: filters, snapchat dysmorphia, and beuty perceptions among young women. Electronic Theses, Projects, and Dissertations, 1101.
Szabó, P. (2010). An old „new” disease: body dysmorphic disorder (dysmorphophobia). Orvosi Hetilap, 151(44), 1805–1815.
