„Vannak a léleknek olyan régiói, melyekbe csak a zene világít be” – A zene szerepe az önismeretben és a lelki jóllétben

A zene fontos szerepet tölt be az emberek életében. Mindig is úgy tartották, hogy nagy hatással van az elménkre, és sok mindent elárul belső életünkről. Ezeket a gondolatokat erősíti meg a zeneterápia és a zenepszichológia gyakorlata is. A zene erejét, amit sokunk a mindennapjaiban is rendszeresen átél, a zeneterápia módszerei kiaknázzák az önismeret mélyítése érdekében.

A zene képes extatikus örömöt is kiváltani, valamint hatékonyan oldhatja a stresszt és segítheti a relaxációt. Viszont a mindennapi zenehallgatáson túlmutat a zeneterápia, hiszen a módszer lényege, hogy a zenét célzottan arra használják, hogy a személy minőségileg jobb életet élhessen. A zeneterápia a zene segítségével olyan érzelmek és gondolatok felszínre hozásában és feldolgozásában is segíthet, amikről máskülönben nehezen tudnánk beszélni. 

Cikkünkből megtudhatod: 

• Melyek a zenehallgatás pszichológiai hatásai? 
• Mi az a receptív zeneterápia, és hol használják? 
• Hogyan válhat kedvenc zenénk az önismeretünk mélyítésének eszközévé?

A zene funkciói az életünkben 

Legtöbbünk napi szinten hallgat zenét. Szinte minden üzletben és szórakozóhelyen folyamatosan szól a zene, és manapság bármikor meghallgathatjuk kedvenc dalainkat a zenemegosztó platformokon. Van, aki el sem tudná képzelni a napi rutinfeladatokat háttérzene nélkül. Külön lejátszási listája lehet takarításhoz, testedzéshez és munkához. 

De mégis miért hatja át ennyire a zene a mindennapjainkat? Schäfer és munkatársai a Chemnitzi Műszaki Egyetemről és az Ohio Állami Egyetemről a zene pszichológiai funkcióit vizsgálták. Az átfogó kutatás során 129 nem redundáns funkciót azonosítottak, amelyeket 834 válaszadó értékelt. A funkciókat az elemzés során végül 3 fő kategóriába sorolták: 

1. Társas kapcsolatok ápolása: A közös zenei ízlés segít megerősíteni a kapcsolatainkat a többi emberrel. A kedvenc dalaink közös éneklése kapcsolatokat teremt és erősít meg. Emellett a zenei ízléssel kifejezhetjük, hogy milyen csoporthoz, szubkultúrához vagy akár hitrendszerhez tartozunk. 

2. Érzelem és hangulat szabályozása: A zenét a legtöbben arra használják, hogy szórakoztassák magukat, jobb hangulatba kerüljenek. Ez az, amikor valaki egy „soundtracket” keres az életéhez, ami a mindennapjai hátterében szól. A zene energiával tölt fel, motivál, és segít a fókuszálásban is azáltal, hogy helyettesíti, felülírja a zavaró környezeti zajokat. 

3. Éntudatosság és megküzdés: A legtöbb funkció az emberek zenével való személyes kapcsolatáról szól. A zene segít abban, hogy tudatosabbak legyünk, önmagunkra figyeljünk, eltereli a figyelmünket a külvilágról, és támogatja, hogy átéljük a kívánt érzelmeket, vagy a felszínre hozzuk azokat. Emellett sokan használják arra a zenét, hogy megküzdjenek a stresszel, és harmóniába kerüljenek önmagukkal.  

Ezek a funkciók az életünk számos területére hatással lehetnek. De az utolsó az, amihez a legintenzívebb zenei élményeinket tudjuk kapcsolni. 

Zenei élményeink sokrétűsége 

Egy magával ragadó koncert élménye olyan erős lehet, hogy éveken át is élénken emlékezhetünk rá, és további zenehallgatásra ösztönözhet minket. Nem csoda, hiszen a szexuális élmények mellett a zenei tapasztalatok az egyik leggyakoribb forrásai az úgynevezett csúcsélményeknek és a flow-élményeknek. Ezek olyan pillanatai az életünknek, amikor a legnagyobb örömöt éljük át, teljességgel a jelenre fókuszálunk, észlelésünk eggyé válik a tevékenységünkkel, és az önmegvalósítás érzése ilyenkor a legintenzívebb.  

Az, hogy milyen gyakran és mennyire intenzíven éljük meg ezeket az élményeket, nem befolyásolja a zene műfaja, hangulata, de még a helyszín sem. Ugyanúgy képesek vagyunk otthonunk békéjében is flow-ba kerülni a zene hatására, mint egy Aréna koncerten. A flow-élmények számtalan pozitív hatással vannak az életünkre, ami megmagyarázza egyesek hatalmas zeneszeretetét. 

A zene terápiás hatása 

A zeneterápia kiaknázza a zene intenzív pozitív hatásait és azokat a funkciókat, amiket az életünkben betölt. Abban különbözik a „hétköznapi” zenehasználattól, hogy mindezt kreatívan, tudatosan és terápiás céllal teszi. Számos módszere létezik a zeneterápiának, amelyek közül itt a receptív zeneterápiáról beszélünk majd részletesen. 

A receptív zeneterápia nem más, mint a zene hallgatása és befogadása. Fontos, hogy itt nemcsak passzívan hagyjuk, hogy a zene hasson ránk, hanem aktívan odafigyelünk és befogadjuk a dalt, amit hallgatunk. A receptív zeneterápia segíthet abban, hogy csökkentse a szorongás és a depresszió érzését, és helyette pozitív érzéseket keltsen. Ez lehet egy relaxált, nyugodt állapot, a fentebb már említett flow-állapot vagy akár csúcsélmény. A zeneasszisztált relaxációs technikák már régóta ismertek. Viszont a képzett zeneterapeuta mindig felméri a kliens zenei ízlését is, mivel az, hogy ki milyen zenétől kerül flow-állapotba, nem elválasztható az egyéntől. 

Más esetekben viszont a receptív zeneterápia alatt úgynevezett imaginációs technikákat alkalmazhatnak. Nemzetközileg az egyik legismertebb ilyen módszer a Bonny-féle vezetett imaginációs technika (Guided Imagery and Music/GIM). Itt kifejezetten klasszikus zeneműveket párosítanak különböző vezetett képi meditációkkal, mélylélektani keretek között. Lényege, hogy a zene segítségével könnyebben felszínre kerülhetnek tudattalan érzelmek és gondolatok. Kiaknázza a zenének azt a hatását, hogy érzelmeket mozgat meg bennünk, és dialógust kezdeményez a tudatos és tudattalan tartalmaink között. 

Egy másik technikában pedig a fantáziát mozgósítják. A zene hatására felélénkült képzelet segítségével a kliens fejben képeket fest, videóklipet készít a zenéhez, vagy emlékeket idéz fel. Ezeknek a képeknek a megosztásával és feldolgozásával pedig gyakrabban élhet át ahaélményeket, vagyis amikor új megértéshez jut a terápia során. 

Végezetül pedig a zeneterapeuta elemezheti a klienssel azokat a dalokat, amiket a kliens rendszeresen hallgat. Különösen azokat, amelyek dallamtapadás miatt nem mennek ki a fejéből, vagy amelyeket újra és újra végighallgat egymás után többször is. Még ha nem is figyelünk, vagy értjük a szövegét, sokszor azért ragad meg bennünk egy-egy dal, mert kifejezésre jutnak benne azok a témák, amik minket is foglalkoztatnak. Ez lehet valamilyen aktuális problémánk, mint egy párkapcsolati nehézség vagy akár az önismerettel kapcsolatos elakadásaink is. 

Otthon is alkalmazható zeneterápiás módszerek 

A már említett technikákat képzett szakemberrel érdemes kipróbálni. Viszont ha a zenehallgatáshoz tudatosabban állunk hozzá, máris sok mindent kipróbálhatunk önállóan is az önismeretünk fejlesztése és a jóllétünk érdekében. 

Aknázzuk ki a zene nyugtató és motiváló erejét! Ha nehezünkre esik egy stresszes nap végén megnyugodni, vagy éppen egy nehéz munkára felkészülni, és motiválni magunkat, akkor javasolt zenére tennünk ezeket. Nem ajánlott megállni az előre elkészített lejátszási listáknál. Érdemes kísérletezni különböző műfajokkal, megfigyelni, hogy milyen hatással vannak ránk. Minél inkább személyre szabott a lejátszási listánk, annál hatékonyabban fejti ki a pozitív hatásait. 

Kérdezzük meg magunktól, hogy mi fogott meg egy dalban! Ha van egy dal, ami nem akar kimenni a fejünkből, vagy folyton ugyanazt a zeneszámot hallgatjuk, akkor érdemes megkérdezni magunktól, hogy miért? Mi van ebben a dalban, ami annyira megragad minket? Miről is szól ez a dal? Mit jelent számunkra? A kérdésekre adott válaszainkat akár egy füzetbe is leírhatjuk. Így olyan dolgokra is fény derülhet önmagunkkal kapcsolatban, amikre nem biztos, hogy máskülönben kellő figyelmet fordítanánk. 

Ebben a cikkben csak a felszínét kapargattuk a zeneterápiának és a zene pszichológiájának. Ha szeretnél többet megtudni a zeneterápia gyakorlatáról, és arról, hogy ezt hogyan építheted be a mindennapjaidba, akkor olvasd el a Mindset szerzőjének, Paár Julianna zeneterapeutának Belső hangolás című könyvét!