Versenyelőny a munkaerőpiacon – hogyan szerezz jobb állást?

Számos állást kínál a munkaerőpiac, viszont ahhoz, hogy igazán kitűnjünk a jelentkezők közül és jó lehetőségekhez jussunk, nem elegek a szakmai kompetenciáink. Hiába a megfelelő szaktudás, ha nem rendelkezünk olyan készségekkel, melyek a munkahelyi teljesítményt tekintve elengedhetetlenek. Melyek ezek a készségek, és miért fontosak? Cikkünkből kiderül.

Amikor találunk egy álláshirdetést, láthatjuk, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnünk: az elvárt szakmai követelmények mellett felsorolnak olyan készségeket is, amelyek megléte előnyt jelent a kiválasztás során. A végzettségünk vagy szakmai készségünk azt a mérhető és igazolható tudásunkat jelöli, amelyeket valamilyen oktatási intézményben szereztünk meg. Ide soroljuk a különböző nyelvtudást igazoló bizonyítványokat vagy az iskolai végzettséget. Az ezzel kapcsolatos készségeinket nevezzük hard skills-nek, azaz kemény készségeknek. Vannak azonban olyan elvárások is, melyek

nem köthetőek speciálisan egy-egy munkakörhöz, hanem valamennyi pozíció esetében hasznosak: ezek a soft skillek, vagy más néven lágy készségek.

Ennek a tudásnak a megszerzése nem köthető szorosan oktatási intézményekhez, az életünk, a szocializáció során vagy különböző élethelyzetek következtében alakulnak ki, például a problémamegoldási készség. A fő különbség a kemény és a lágy készségek között az, hogy más intelligenciát és különböző tanulási folyamatokat kívánnak meg.

Az öt legfontosabb lágy készség Bernd Schulz szerint:

1. Jó kommunikációs készség

Talán az egyik legáltalánosabban használt készség, viszont amennyire egyszerűnek tűnik a gyakorlása, annyira tartogathat meglepetéseket. A jó kommunikátor nemcsak jó beszédkészséggel rendelkezik, hanem képes az aktív hallgatásra és az összetett ismeretek érthető átadására is, függetlenül attól, hogy milyen összetételű a hallgatóság. Gondoljunk egy olyan vezetőre, aki elmondja, amit akar, de nem hallgatja meg a kollégáit, és olyan szakszavakat használ, amelyeket nem mindenki ismer. Ezt a vezetőt a hallgatóság valószínűleg rossz kommunikátornak tartaná, hiszen a kommunikációban egy „adónak” és egy „vevőnek” is részt kell vennie.

Hiába tudja valaki választékosan kifejezni magát, ha a hallgatóság nem képes befogadni az üzenetét. 

2. Logikus gondolkodásra való képesség

A logikus gondolkodás készsége nemcsak azt jelenti, hogy képesek vagyunk bizonyos folyamatokat átlátni és komplexen kezelni, hanem azt is, hogy képesek vagyunk a megszerzett ismereteket új struktúrába áthelyezni. Összefügg a kommunikációs készséggel: az információkat olyan formában kell továbbadni a hallgatóságnak, hogy a lényeget közölve ők is megértsék azt. 

3. Együttműködési hajlandóság

Számos szervezet helyezi át a hangsúlyt az egyéni munkáról a csapatmunkára, és „több szem többet lát” elven szervezik a folyamatokat, így érthető, hogy mennyire fontos az együttműködés. Egy projekt eredményessége sok esetben nemcsak egy ember teljesítményétől függ, hanem a teljesítmények összeadódnak, és nehéz elkülöníteni egyénenként a hozzáadott értéket. Elengedhetetlen, hogy a munkatársak tudjanak együttműködni, toleránsak legyenek egymással szemben.

Ennek hiányában a csapaton belül „kakaskodás” alakulhat ki, amely sem a munkavégzésre, sem a szervezetre nincs pozitív hatással.

4. Problémamegoldási készség

Komplex és felgyorsult világunkban gyorsan kell reagálni a bennünket érő változásokra: nem elég időben felfedezni a problémákat, hatékonyan meg is kell oldani őket. Gyorsan kell döntenünk, sok esetben nincs lehetőségünk és időnk több alternatívát felsorakoztatni, így ehhez a készséghez elengedhetetlen a rugalmasság és a döntésre való képesség. A döntésre való képességben benne rejlik a felelősségvállalás: döntésünk mellett ki kell állnunk, és képesnek kell lennünk felvállalni azt.

5. Hatékony időgazdálkodás

Egyszerűnek tűnhet, de korántsem az: a munkahelyi teendők mellett a magánéletünket is menedzselnünk kell, az élet számos területén kell helytállnunk. Ez hatékony időgazdálkodási képesség nélkül lehetetlen: jusson eszünkbe egy olyan ismerősünk, aki mindenhonnan elkésik. Nem mondanánk, hogy hatékonyan osztja be az idejét, nem igaz? A hatékony időgazdálkodásban azonban nemcsak a pontosság, de a megbízhatóság is benne rejlik. Egy munkahelyen a szoros határidők mellett megengedhetetlen a pontatlanság. Azon túl, hogy a szervezet szempontjából sem pozitív, a munkatársak személyközi kapcsolatait is negatívan befolyásolhatja: a pontatlanság és ezáltal a megbízhatatlanság csökkentheti az egymásba vetett bizalmukat. 

Ezek a készségek azonban nemcsak egy állásinterjún lehetnek az aduászaink, hanem egy szervezetben egy előléptetéshez is hozzá segíthetnek bennünket. Fejleszthetőek is: könyveken és tréningeken kívül akár egymástól „eltanulva” is megszerezhetőek.

•••

Ha te is keresed még az „igazit” a munkában, fejlesztenéd önismeretedet és kreatív feladatokkal terveznéd a karrieredet, csatlakozz intenzív hétvégi művészetterápiás csoportunkhoz!