Érdemes továbbtanulni, vagy jobban érvényesül az, aki korábban elkezd dolgozni? Hogyan álljunk helyt az állásinterjún? Mitől jó egy munkahely, és mikor érdemes munkahelyet váltani? A Pénzcentrum és a Portfolio közös rendezvénye, a november 13-i Gen Z Fest a pályakezdést érintő szorongató kérdésekre ad választ. Az eseményen Csúsz Klára, az MCC-Mindset Pszichológia Iskola vezetője, pszichoterapeuta és szakemberünk, Farkas Vera pszichológus, coach is részt vesznek.
A munka világába való belépés fontos mérföldkő a felnőtté válásban, ami legalább annyira szól a szakmai utunkról és a karrierterveinkről, mint rólunk: személyes céljainkról, önismeretünkről, arról, hogy megtaláljuk a helyünket a világban. A kihívások útvesztőjében nem könnyű eligazodni, miközben a kérdések egyre csak halmozódnak bennünk.
- Milyen képességekre van szükség a 21. századi munkaerőpiacon?
- Itthon maradjunk, vagy külföldön próbáljunk szerencsét?
- Milyen szakmát érdemes tanulni, mire lesz szükség a jövőben?
- Mitől jó egy munkahely? És egy főnök?
- Hogyan valósítsuk meg a munka és magánélet közötti egyensúlyt?
A kérdészápor közepette pedig sokszor hiába keressük válaszok biztonságos horgonyait: a belső bizonytalanság, önismereti vakfoltok és tapasztalatlanság Bermuda-háromszögébe sodor a szorongás.
Kapunyitási pánik: Segítség, félek a jövőtől!
A kapunyitási pánik teljesen természetes reakció, amikor új élethelyzetbe kerülünk, és új kihívásokkal kell szembenéznünk. Több generációt is érint: a végzős gimnazisták a pályadöntés és a továbbtanulás nehézségeivel szembesülnek, a pályakezdők pedig az első lépéseket teszik meg a munkaerőpiacon.
A pályadöntés szempontjából a lehetőségek széles tárháza és a munkaerőpiac ismeretének hiánya is fejtörést okozhat. Ilyenkor még általában hézagos az önismeretünk is, hiszen hiányoznak azok a kulcsfontosságú élettapasztalatok, amelyek mentén felmérhetnénk erősségeinket és gyengeségeinket.
Ebből következik, hogy gyakran születik olyan választás, amely vagy egy ideális önmegvalósítási tervet követ, mert figyelmen kívül hagyja a munkaerőpiac realitásait, vagy egy orbitális kompromisszumba taszít, mert figyelmen kívül hagyja a személyes preferenciákat, az egyén képességeit és vágyait.
A pályakezdők helyzete sem könnyű, hiszen sokan érezhetik, hogy a biztonságos struktúrát és kereteket nyújtó intézményes oktatást követően lógnak a levegőben. A tudatos karriertervezés persze segíthet elkerülni ezt, de még ez sem véd meg az intenzív szorongástól, amit az első munkahely megtalálása jelent. A pályakezdő fiataloknak amellett, hogy életükben először egy munkakörnyezetbe (és vállalati kultúrába) kell beilleszkedniük, új elvárásoknak is meg kell felelniük. Ráadásul a folyamatosan alakuló munkaerőpiaci viszonyok és változó értékrendek világában különösen nehéz elhelyezkedni.
Vajon milyen az ideális pályadöntés? Az egyéni készségek, a munkaerőpiaci helyzet és az önmegvalósítási vágy szűk keresztmetszetében kirajzolódó választás? Milyen arányban súlyozódnak benne a vágyak, a képességek és a valóság? És ezt hogyan találhatjuk meg? Ha pedig sikerült megtalálnunk, merre tovább? Hogyan lépjünk ki a munkaerőpiacra?
Vegyetek részt a Gen Z Festen Csúsz Klára, a Mindset szakemberének Állandó pánik a jövőmről! Hogyan döntsek jól? című előadásán, ha a pályátokat érintő döntési helyzetben vagytok, és hasonló kérdések merültek fel bennetek.
A legnagyobb mumus: az állásinterjú
A pályakezdők számára az egyik legstresszesebb időszak az álláskeresés. Az ütős önéletrajz és meggyőző motivációs levél elküldése után az álláskereső fiatal sokszor azzal szembesül, hogy nem érkezik visszajelzés a jelentkezésére. A másik oldalon a túlterhelt munkáltatóknak és HR-eseknek sokszor nincs kapacitásuk egy sablonos, elutasító válasz megfogalmazására és elküldésére sem. A pályakezdő ezt gyakran zokon veszi, a sorozatos kudarcok terhe alatt pedig elsorvad a lelkesedés, megreccsen az önbizalom, és akár depresszióközeli állapot is kialakulhat.
Amellett, hogy az álláskeresés folyamatában fontos az átgondolt stratégia és a napi célkitűzés (döntsük el, hogy mennyi időt szánunk az álláskeresésre, hány állásra jelentkezünk naponta stb.), legalább olyan lényeges az is, hogy lelkileg felvértezzük magunkat a kudarccal és elutasítással szemben.
Ha már egy lépéssel közelebb vagyunk a célhoz, és az önéletrajzunk alapján kiválasztottak minket, akkor következik az állásinterjú. A sikeres állásinterjú általában a munkahelyre való belépés feltétele. Az állásinterjú a szorongás teljesen új és ismeretlen dimenzióiba taszíthat minket: a gyomrunk összeugrásától a hideg verejtékezésig igen széles a tünetek skálája, amit ilyenkor tapasztalhatunk.
Hogy öltözzünk fel? Hogyan kellene viselkednünk: inkább távolságtartóan vagy közvetlenül? Mit mondjunk? Elfogadjuk-e a kávét? Mi nyújtsuk a kezünket, vagy megvárjuk, amíg kezet nyújtanak nekünk? Mennyi személyes információt osszunk meg magunkról? Előhozakodhatunk-e a bérkérdéssel? Milyen kérdéseket tehetünk fel egyáltalán a munkáltatónak?
Ne ijedjünk meg, ha mindenféle kérdés zakatol bennünk: nincs buta kérdés, mindnek van létjogosultsága! Mint megannyi dologra az életben, az állásinterjúkra is érvényes, hogy minél gyakrabban helyzetbe hozzuk magunkat, annál rutinosabban mozgunk majd hasonló szituációban. (Ha nemcsak álmaink állására jelentkezünk, hanem többféle munkahelyre, használhatjuk ezt gyakorlóterepnek is, ahol komolyabb téthelyzet nélkül, felszabadultabban viselkedhetünk.)
Nem árt azonban, ha nem teljesen zöldfülűként megyünk el egy állásinterjúra. Ha kíváncsi vagy, mit ne tegyél/mondj, és hogyan ne viselkedj egy állásinterjún, vegyél részt a Gen Z Fest Állásinterjú – Mit ne? című beszélgetésén, amelynek résztvevői Bíró Ágota, ügyvezető igazgató (Engame Akadémia) és Bodor Fruzsina, munkaerő-közvetítési üzletágvezető (Prohuman), moderátora pedig Farkas Vera pszichológus, a Mindset szakembere lesznek.
A Gen Z Fest részletes programját itt találod.
