Zsiráfnyelv az iskolában – Az erőszakmentes kommunikáció előnyei

Az iskola mindannyiunk számára igen meghatározó élmény. Itt alapozzuk meg az ismereteinket, itt sajátítjuk el az önálló gondolkodás alapjait, itt tanuljuk meg, hogyan kell kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. De vajon mit tehetünk azért, hogy valóban élhető, egymásra odafigyelő és empatikus közösségeket tudjunk létrehozni? Cikkünkben az erőszakmentes kommunikáció iskolai közösségekre gyakorolt pozitív hatásait mutatjuk be.

Gyermekként rengeteg időt töltünk különböző oktatási intézményekben. A család és az otthoni közeg után talán ez a legfontosabb színtér az életünkben. Az iskolákban eltöltött évek éppen ezért roppant nagy hatással vannak a személyiségünkre, formálnak és alakítanak minket, különböző megküzdési mintákat adnak. A számtalan inger, élmény és tapasztalat pedig mind hatással lesz a későbbi életünkre. Ebben az időszakban ráadásul a gyerekek fokozottan érzékenyek és fogékonyak mindenre, nem mindegy tehát, milyen szocializációs közegben, milyen példát látva töltik a mindennapjaikat.

Az erőszakmentes kommunikáció

A sakál- és a zsiráfnyelv az erőszakmentes kommunikáció (EMK) fontos alapfogalmai, melyeket Marshall Rosenberg klinikai szakpszichológus alkotott meg. Az általa kidolgozott kommunikációs stílus az empátiára és az őszinteségre épül,

célja pedig az, hogy a kommunikációban résztvevő felek mindannyian nyertesként kerülhessenek ki a beszélgetésből.

Egy összetartó és egymásra odafigyelő osztályban, ahol a gyerekek biztonságban érzik magukat, egészen más dinamikák és kapcsolati mintázatok alakulnak ki, mint egy versengő, „viharos” vagy akár bántalmazó közegben. Egy olyan közösségben, ahol jószívű és figyelmes zsiráfként tudunk jelen lenni, nem pedig üvöltöző, másokat eltipró sakálként, a konfliktusok és problémák megoldása is teljesen másképp fog alakulni.

Sakál vagy zsiráf?

Rosenberg e két állat segítségével szemlélteti a kommunikációs stratégiáit. A sakál, aki a sakál nyelvet beszéli: erőszakosan kommunikál, konfliktushelyzetben üvölt vagy meghunyászkodik. A másik állat a zsiráf, akit Rosenberg azért választott, mert a testéhez képest igen nagy méretű a szíve. A zsiráfnyelv használója is igyekszik elérni a saját céljait, mindezt azonban úgy teszi, hogy figyelembe veszi a másik igényeit is és empatikus megfigyelőként vesz részt a kommunikációban. Ismeri a saját szükségleteit, tisztában van az érzéseivel, ezeket pedig fel is vállalja.

Rosenberg úgy véli, születésünkkor mindannyian csak a sakálnyelvet ismerjük, de tudatossággal és kellő odafigyeléssel könnyen elsajátíthatjuk a zsiráfnyelvet.

Iskolai alkalmazás

Ezt a tudatosságot és odafigyelést pedig taníthatjuk akár az iskolákban is. Az erőszakmentes kommunikáció ugyanis a tapasztalatok alapján nagyszerűen alkalmazható a konfliktusos, haraggal és indulattal teli helyzetekben, de akár egy jól működő, összeszokott osztályban is hasznos lehet a társas készségek ilyen formájú fejlesztése. Ezáltal ugyanis megelőzhetőek a problémák és a felmerülő konfliktusokat is könnyebb kezelni. Nem beszélve arról, hogy ez mind hozzájárul az egymás iránti tisztelet kialakításához és az empátia növekedéséhez, aminek következtében a diákok szívesebben töltenek majd időt az iskolában.

Az erőszakmentes kommunikáció négy alappillére

A gyerekek az erőszakmentes kommunikációs tréning során megtanulják az EMK négy alaplépését: a tényszerű megfigyelést, a saját érzéseik felismerését, a szükségleteik kifejezését és a kérésük pontos megfogalmazását.

Az első lépés során objektíven próbálják megfogalmazni a cselekedetet vagy történést, amit megfigyeltek: tulajdonképpen úgy tesznek, mintha külső szemlélőként vennének részt az eseményben. Az érzéseik kifejezése közben – a második lépés során –, őszintén beszélnek a saját érzéseikről és törekszenek annak konkrét megfogalmazásra. Harmadik lépésként verbalizálják a szükségleteiket, kifejezik, mi az, amire vágynak az adott helyzetben. Végső lépésként pedig érthetően és reálisan, de mégsem követelőzve megfogalmazzák a kérésüket.

Habár láthatóan nagyfokú odafigyelésre és tudatosságra van szükség a különböző pillérek használatához, a gyerekek modellezés és tapasztalati tanulás útján, gyakorlatokon keresztül játékos formában, életből vett szituációk és szerepjátékok segítségével akár három-négy tanóra alatt elsajátíthatják őket, ezután pedig már csak gyakorlásra van szükség.

Eredmények

És miért is volna fontos, hogy egyre több iskolában alkalmazzák és tanítsák az erőszakmentes kommunikáció eszközeit? A visszajelzések alapján az EMK-tréningen résztvevő osztályok toleránsabbak lesznek, az osztálytársak kooperációs készsége javul, megjelenik a bírálat nélküli elfogadás, a bizalom pedig nő. A közösség az egymáshoz való kapcsolódás által összetartóbbá és empatikusabbá válik, míg az előítéletesség és a negatív érzelmi reakciók csökkennek. Egy idő után pedig nemcsak a tréningvezető, az osztályfőnök, a tanárok, hanem

a gyerekek is mintaadókká válhatnak, akik sikeresen közvetítik az erőszakmentes kommunikáció elemeit, ezáltal pedig egy egymással együttműködő, a konfliktusokkal sikeresen megbirkózó közeg alakul ki.

Persze az erőszakmentes kommunikáció használatát nem kell csupán az iskolákra korlátoznunk, otthon, a mindennapi életben, a családtagjainkkal való kapcsolatainkban is eredményesen használhatjuk a lépéseit. Ehhez rengeteg türelem, tudatosság és figyelem szükséges, azonban az erre szánt idő és energia megtérül.

Az EMK segítségével kiléphetünk a konfliktusok megoldásának megszokott kereteiből és kreatív módon fejleszthetjük a kapcsolatainkat.

Az erőszakmentes kommunikáció alkalmazásával és tanításával pedig érzelmileg intelligens, önmagukat kifejezni tudó gyermekeket nevelhetünk, akik másokon való átgázolás nélkül is képviselni tudják saját érdekeiket.

Ha úgy érzed, támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a önmagad és igényeid megismerésében és kifejezésében.