A járványhelyzet mindannyiunkat eddig nem ismert kihívások, krízisek elé állított, és ezzel együtt a lelki ellenálló-képességünk, mentális kitartásunk is megmérettetett. Milyen tanulságokat vonhatunk le, és mit tehetünk, hogy megerősítsük magunkat?
Cikkünkben azokat az alapvető erőforrásokat gyűjtöttük össze, melyek a bizonytalanság, negatív életesemények vagy tartós stressz esetén segítenek megőrizni a mentális egészségünket. Érdemes a következő időszakban kiemelt figyelmet fektetni ezekre a területekre, és nem hagyni, hogy bármelyik háttérbe szoruljon, vagy eltűnjön az életünkből.
Szociális háló
Megélni azt, hogy tartozunk valahova az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet. Tovább élnek és mentálisan egészségesebbek azok az emberek, akik ápolják a számukra támaszt, feltöltődést, összetartozást jelentő kapcsolataikat, azaz aktív szociális hálóval rendelkeznek. Mindegy, hogy milyen közösségbe tartozunk, vagy hány barátunk van, inkább ezeknek a kapcsolatoknak a minősége számít, amilyen szinten kapcsolódni tudunk egymáshoz, mely során kölcsönösen megélhetjük a szeretetet és összetartozást. Ezt nem tudja pótolni, amikor az ismerőseink képeit nézegetjük a közösségi oldalakon, hiszen sok esetben nem állunk szoros, pozitív kapcsolatban ezekkel az emberekkel (a kutatások szerint az aktív szociális hálónk, akikkel ténylegesen tartjuk a kapcsolatot, körülbelül 250 fő lehet, több nem).
Így ha valamikor, hát nehéz időkben különösen fontos, hogy tudjunk nyitni mások felé, ne bezárkózzunk, hanem aktívan keressük a kapcsolódásokat, hangsúlyt fektessünk a közösségek létrehozásába és fenntartásába.
Írjunk a barátainknak, ajánljuk fel segítségünket a szomszédainknak, csatlakozzunk olyan online csoportokhoz, ahol minket érdeklő témákkal foglalkoznak (pl. a Mindset Klub is ezt a célt szolgálja a pszichológia iránt érdeklődőknek)!
Humor
A mémoldalak az internet egyik legjobb találmányai ilyen szempontból: a neten terjedő, sokszor bő öniróniával átitatott, humoros képek, videók úgy tükrözik vissza a nehézségeinket, hogy felszabadítják a bennünk levő feszültséget. Kimondhatóvá, könnyebbé teszik a problémáink megélését, mert amellett hogy viccesek, közösséget is teremtenek másokkal. A tavaszi karanténidőszak is jó pár ilyet kitermelt magából, de követhetünk a szakmánkhoz, élethelyzetünkhöz (pl. anyasághoz) kapcsolódó oldalakat is.
„A mosoly az a görbület, ami mindent egyenesbe hoz”
Ne feledkezzünk meg tehát a humorról, mint az egyik legfőbb erőforrásról a megküzdésben!
Célok kitűzése
Fontos, hogy az életünk akkor se veszítsen irányt, amikor több körülöttünk a bizonytalanság, és nem érezzük olyan biztosnak a jövőképünket. Ha boldogtalanságot, ürességet érzünk, annak nagyon gyakran az az oka, hogy épp nincsenek számunkra értelmes célok az életünkben, nem találjuk azt, ami értelmet adna a napjainknak. Ez lehet bármi, onnantól kezdve hogy elhatározzuk, hogy sportolunk, a testünket fejlesztjük, vagy úgy döntünk, hogy megtanulunk valamilyen új képességet, nyelvet, esetleg belevágunk egy kihívásba, ami napi, heti vagy havi célokat tűz ki elénk.
A kutatások szerint azonban a legnagyobb elégedettséggel azok a célok töltenek el minket, melyek túlmutatnak a személyes nyereségünkön, és tágabb kontextusban, egy közösség szempontjából is hasznosnak érezhetjük magunkat általuk
(ilyen például a legtöbb önkéntes tevékenység, ahol másokért munkálkodunk). A vírus sok esetben közelebb hozta a társasházak lakóit, és sok példát láthattunk önkéntes segítségnyújtásra.
Stresszkezelés
Bizonytalan helyzetben, változás, krízis esetén teljesen természetes, hogy megemelkedik a feszültségszintünk, ami mind a belső jóllétünkben, mind a viselkedésünkben megnyilvánulhat. Testi tünetei lehetnek, hogy rosszabbul alszunk, máshogy (többet vagy kevesebbet) eszünk, feszülnek az izmaink, emiatt előbb-utóbb különböző helyeken fájdalom alakul ki, szédülünk stb. A viselkedésünkben pedig azt figyelhetjük meg, hogy ingerültebbek, türelmetlenebbek vagyunk, többet veszekszünk másokkal, nyughatatlanok vagyunk, vagy épp hogy lehangoltak, nincs kedvünk semmihez, magunkba fordulunk, legszívesebben átaludnánk a napot. Ezek mind a stressz jelei lehetnek, ezért
érdemes olyan relaxációs, stresszkezelési rutint kialakítanunk magunknak, mellyel naponta teszünk a feszültségszintünk csökkentéséért.
Erre nagyon jó lehet a rendszeres sportolás, különösen a futás, a jóga, illetve a relaxáció, meditáció minden formája, az autogén tréning, de a kirándulás, kertészkedés és a különböző kreatív tevékenységek is. Figyeljük meg, mikor, milyen tevékenység után érezzük magunkat nyugodtabbnak, jobban vagyunk-e hosszú távon, ha azt az adott tevékenységet rendszeresen végezzük, és ha rátaláltunk a nekünk leginkább megfelelő módszerre, azt tudatosan építsük be a mindennapjainkba!
