5 egyszerű módszer, hogy kreatívabb legyél 2018-ban!

A kreativitás korában élünk, amikor egy jó ötlettel bármi eladható és a tényszerű tudásnál sokszor fontosabb az újszerű, innovatív látásmód. Időnként számtalan ötlet jut eszünkbe, máskor a találékonyság kényszere nyomasztóan hathat. A témában megjelent tanulmányok alapján a kreativitás pozitívan befolyásolja az egészségi állapotunkat és a jóllétünket. De hogyan fokozhatjuk a bennünk szunnyadó kreativitást? Összeszedtünk a 2017-es kutatásokból öt egyszerű módszert, amelyek segítségével 2018-ban sokkal kreatívabb életet élhetünk!

1. Zárjuk ki a zavaró tényezőket!

Gyakran hallani az alkotással kapcsolatban, hogy minden új gondolat csak korábbiak összeollózása. Lopás és inspiráció között vékony a határ, de az biztos, hogy a kreativitás egyik fő forrását a már meglévő művészi alkotások adják. A szépség és a művészet befogadása élvezetet okoz, de a filozófiai hagyomány – és a józan ész – alapján ennek megtapasztalása eltér az érzéki élvezettől. Kant szerint míg az érzéki örömök gond nélkül élvezhetők addig az előbbi kettő megtapasztalása kognitív erőfeszítést követel. Annak érdekében tehát, hogy teljesebben tudjuk értékelni a művészi szépséget, szellemileg is el kell szakadnunk a zavaró tényezőktől. Egy idén májusban közzétett tanulmány eredményei szerint

amikor szétszórtak vagyunk, kevésbé vagyunk képesek befogadni a szépséget.

Ugyanez vonatkozik a művészetekre is. Amikor kiállításon, múzeumban vagyunk, a legerősebb tényező, ami elvonja a figyelmünket, a mobiltelefonunk. Már a telefon puszta jelenléte a zsebünkben is csökkenti a fókuszáló képességünket. Így tehát akármennyire is fáj, ha kimarad egy selfie a Mona Lisával, ahhoz hogy valóban megéljük a pillanatot, érdemes a mobilt a ruhatárban hagyni!

2. Színezzük újra!

Nagy népszerűségnek örvendenek manapság a felnőtt színezőkönyvek, amik kikapcsolódást és nyugalmat ígérnek „felhasználójuknak”. De

mennyire beszélhetünk terápiás előnyökről?

Egy októberi kutatás megvizsgálta a felnőtt színező könyvek pszichés hatásait. A résztvevőket különböző pszichológiai változók mentén vizsgálták és két csoportba osztották. Az egyhetes intervenció során a társaság fele logikai-kirakós feladatokkal foglalkozott, míg a másik csoport színezéssel töltötte az időt. A színező résztvevők kevesebb tünetét mutatták a depressziónak, csökkent a szorongásuk és javult a hangulatuk. Az eredmények tehát azt sugallják, hogy a fekete-fehér könyvek nemcsak üres ígéretekkel áltatnak, valóban érdemes tehát színesceruzát ragadni!

3. Merjünk néha magányosak lenni!

Az egyedüllétnek és a társas elszigeteltségnek bizonyítottan számos negatív egészségügyi kimenetele lehet a depressziótól a halálig. Ám egy novemberi kutatás eredményei alapján, a magány pszichológiájával kapcsolatban ennél azért kicsit árnyaltabb a helyzet. A kutatók azt találták, hogy azok,

akik önszántukból keresték a magányt, magasabb pontszámot értek el a kreativitási skálákon.

Úgy tűnik, hogy az egyedüllét pszichológiai hatásában kiemelt jelentőségű, hogy mi motiválja a személyt a társas interakciók kerülésében. A félénk vagy antiszociális személyiségű emberek kevésbé voltak kreatívak. Azok viszont, akik képesség szinten szociálisak, de önszántukból választják időnként a magányt, több egyedi ötletet és újítást tudtak felmutatni. Nem kell persze elefántcsonttoronyba vonulni a kreatív oldalunk felerősítése érdekében, ugyanakkor néha érdemes egyedül maradni a gondolatainkkal!

4. Agyagra fel!

Az agyag különleges anyag, ami valahogy természeténél fogva terápiás. Az empirikus tapasztalatok mellett egy áprilisban kiadott tanulmány szerint

a kerámiatárgyak készítése segíthet enyhíteni a depresszió hatásait

a felnőttek körében. Az úgynevezett clay art therapy (CAT), azaz agyag művészetterápia a közölt eredmények alapján javította a hangulatot, a motivációt és a döntéshozatali képességet a súlyos depresszív zavarban szenvedő betegeknél. A depresszió napjaink egyik leggyakoribb mentális betegsége. A WHO becslései alapján világszerte több mint 300 millió ember él ma depresszióval, ami így a népesség egészségügyi problémáinak egyik vezető oka. Azon kívül, hogy az agyagozás művészetterápiás eszközként kiegészítő terápiás módszer lehet a mentális betegségek kezelésében, a hétköznapokban is érdemes kipróbálni hangulatjavítóként.

5. Merüljünk el ábrándjainkban!

„Ábrándozás az élet megrontója” – legalábbis Vörösmarty Mihály szerint. Úgy tűnik azonban, hogy a kreativitásunkra kifejezetten serkentően hat, ha néha átadjuk magunkat akár napközben is ábrándjainknak. Sokszor hangsúlyozzák tudományos körökben a figyelem fókuszálásának jelentőségét. Ugyanakkor egy friss neuropszichológiai kutatásban

pozitív kapcsolatot találtak a kreativitás, az intelligencia, valamint az ábrándozás között.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az álmodozás helyettesítheti a feladatvégzésre való koncentrációt. Ugyanakkor az eredmények alapján elménk fantáziadúsabb működése érdekében agyunk igényli, hogy időnként engedjük a gondolatainkat szabadon kalandozni.