A pozitív beállítódás szerepe az egészség védelmében

Az egészség megtartása és fejlesztése elsősorban megfelelő életmód folytatásával és egészségtudatos viselkedés tanúsításával érhető el, amiben fontos szerepük van a pszichés folyamatoknak is. Az egészségfejlesztés ugyanis Pikó Bettina pszichológiai szemléletű megfogalmazásában nem más, mint folyamatos személyiségfejlesztés és életmódprogram. Cikkünkben a pozitív pszichológia ismeretanyagára támaszkodva arra keressük a választ, hogyan segíti a pozitív gondolati és érzelmi beállítódás az egészség megőrzését és fejlesztését.

Az egészségpszichológia egészségfejlesztéssel, illetve a betegségek megelőzésével foglalkozó része szoros kapcsolatban áll a pozitív pszichológiai irányzattal, hiszen e területeknek egyik kiemelkedő feladata az egyének és a közösségek jóllétének erősítése. A pozitív pszichológia fontos kutatási területe az életminőség javítását szolgáló lelki folyamatok feltérképezése. Felhalmozott ismeretanyagával alapot teremt arra, hogy a személyiségünkből és a képességeinkből származó erőforrásokat hatékonyabban tudjuk alkalmazni az egészségünk védelme érdekében, valamint a betegségekkel való megküzdés során. A pozitív pszichológia egyik alapvető tudati komponense az optimizmus, ami azáltal fejti ki jótékony hatását, hogy:

• pozitív érzelmeket gerjeszt,
• kedvező irányba befolyásolja az élettervek és életcélok felállítását és a megvalósításukba vetett hitet,
• kedvezően hat a döntéseinkre,
• segíti a személyiségfejlődést,
• javítja a stresszfeldolgozás hatékonyságát,
• kutatási eredmények szerint csökkenti a depresszió, a szívinfarktus és más stressz hatásra jelentkező betegségek kockázatát.

Az optimizmus gyakran együtt jár az egészségtudatosság magasabb szintjével, ami szintén jelentős protektív tényező. Az egészségtudatos egyének ugyanis jobban figyelnek magukra és másokra, mélyrehatóbb ismeretekkel rendelkeznek az egészséget védő és károsító tényezőkről, a testi és lelki folyamatok működéséről, ezért könnyebben elköteleződnek az egészséges életmód folytatása mellett.

Az egészségtudatos viselkedés szempontjából – a magatartás szabályozása tekintetében – beszélhetünk külső és belső kontrollról. Külső kontroll esetén az egyén viselkedését elsősorban mások által felállított, külső kritériumok és elvárások határozzák meg, míg a belsőleg kontrollált személy főként a saját belső motivációja, értékrendje alapján cselekszik. A kontroll jellege és a motiváltság alapvető meghatározója az egészségi állapotot befolyásoló döntések meghozatalának, valamint e döntések eredményeként tanúsított viselkedésnek. Erős motivációra és belső kontrollra van ugyanis szükség ahhoz, hogy valaki hosszabb távon is aktívan védje az egészségét.

Martin E. P. Seligman a Learned optimism című könyvében részletesen kifejti, hogy az optimizmus, a pesszimizmus, illetve ez utóbbiból származó, következményes tehetetlenség egyaránt tanult magatartási reakciók, amelyek az egyén és a környezet kölcsönhatásából, a belső kontroll meglétéből vagy hiányából származnak. A tanult optimizmus során ugyanis az egyén azt éli meg, hogy

a belső kontroll gyakorlásával képes a saját sorsát irányítani,

míg a tanult tehetetlenség esetén ennek az ellenkezője megy végbe: az egyénnek arról van tapasztalata, hogy nem képes megfelelően kontrollálni az élete eseményeit, ami nagy fokú kiszolgáltatottsághoz és tartós szorongáshoz vezet.

Lehet-e túl sok az optimizmusból?

A pozitív gondolkodás egészségre gyakorolt hatását az optimizmus mellett a jövőorientált beállítódás is befolyásolja. A jövőorientáltság olyan hozzáállást testesít meg, amely számba veszi a viselkedés vagy egy adott esemény későbbi következményeit is. A rövid távú előnyök maximalizálása helyett, a hosszabb távú célokra és tervekre figyelve, a reális kockázatészlelés megtartására törekszik. A jövőorientáltság hiánya esetén azonban az egyén kockázatészlelése jelentősen torzulhat. A saját sérthetetlenségbe vetett eltúlzott hit irreális optimizmust kelt, ami – a rövid távú stresszoldás, vagy esetleg az unaloműzés céljából alkalmazott – egészségkárosító magatartások (például dohányzás, alkohol és drogfogyasztás) rögzüléséhez is vezethet.

A pozitív gondolkodás mellett

a pozitív érzelmeknek is hangsúlyos szerepük van az egészségfejlesztésében,

hiszen segítik az alkalmazkodást, megkönnyítik a stresszel terhelt szituációk és konfliktusok kezelését, továbbá kutatási eredmények igazolják, hogy a pozitív érzelmek kedvező hatást gyakorolnak az immunsejtek működésére is.

Fontos azonban leszögezni, hogy a pozitív pszichológia nem azt az igényt közvetíti felénk, hogy folyamatosan boldognak kellene lennünk, csupán az életeseményekhez történő optimista hozzáállás, valamint az érzelmek átélésének és adekvát módon történő kifejezésének jótékony hatását hangsúlyozza a testi és lelki egészségünk szempontjából egyaránt.

•••

A Mindset Pszichológia Terápiás és Tanácsadó Központ munkatársai kiemelten fontosnak tartják a testi és lelki egészség fejlesztését, ezért fordulj hozzánk bizalommal, ha úgy gondolod, hogy e témakörben egyéni pszichológiai tanácsadás keretében a segítségedre lehetünk.