A TikTok használatával kapcsolatban számos aggodalom felmerült az elmúlt években. Egyrészt a személyes adatok védelme és a cyberbullying jelensége, másrészt káros tartalmai és pszichés hatásai kapcsán. Még mindig folynak a kutatások arról, hogy a TikTok milyen hatással van a fejlődő fiatalok személyiségére és pszichés jóllétére. A következőkben a TikTok identitásformáló szerepéről és mentális egészségre gyakorolt hatásáról lesz szó.
Miért használjuk a TikTok-ot?
Több elméleti megközelítés is született arról, vajon miért tudott a TikTok olyan népszerűvé válni az elmúlt években. Egyrészt a többi közösségi médiához hasonlóan ez az alkalmazás is úgy van kialakítva, hogy minél inkább lekösse az emberek figyelmét. A TikTok az algoritmusok segítségével mély betekintést nyer a felhasználók pszichológiai jellemzőibe, így később olyan videókat fog feldobni, melyek szinte „odaragasztják” az embert a képernyő elé. A tartalmak személyessé válnak, elérhetőségük pedig szinte végtelen, így szélsőséges esetben a TikTok akár függő viselkedéshez is vezethet.
Egyik lehetséges magyarázata a használat és élményszerzés elméleten alapul (uses and gratification theory), mely szerint a TikTok vagy bármely más médium alkalmazása a személyes (pszichés és szociális) igények kielégülése által tartja fenn használatát. De milyen igények állhatnak a TikTok alkalmazása mögött? A kutatások szerint a TikTok tartalmak gyártása a kreatív önkifejezés egyfajta formája lehet. Tehát a TikTok által megmutathatjuk a világnak, hogy kik vagyunk. Emellett sokakat maga a népszerűvé válás hajt, hogy a TikTok által „valakivé” válhatnak az interneten. Ezekre a személyekre általában az extraverzió és az exhibicionizmus magas foka jellemző. Másokat szimplán a szórakoztatás, kikapcsolódás motivál.
De mi van a TikTok felhasználóknak azon jelentős táborával, akik passzív megfigyelőként vannak jelen? Egyes kutatók azt találták, az ő esetükben a szórakozás mellett leginkább az eszképizmus (menekülés a valóság elől) jelezte előre a használatot. A TikTok videók sokak számára egyfajta kiszakadást, menekülést jelentenek a saját életük és problémáik elől. Ha úgy nézzük, a TikTok egyfajta érzelemszabályozási funkciót lát el. Hiszen amikor nehéz napunk volt az iskolában, rossz kedvünk van és fáradtak vagyunk, mennyivel lélekemelőbb vicces videókkal tölteni az időnket. Ebben pedig nem is vagyunk egyedül, hiszen a TikTok-on keresztül számos emberrel kapcsolódhatunk a világ minden pontjáról. De vajon hogyan hat mindez a személyiségünk fejlődésére?
Mi volt előbb, a TikTok vagy a tojás?
A legtöbb fiatal, aki a TikTok-ot használja, pont abban az életkorban van, amikor az identitásuk megszilárdul, a személyiség hatalmas fejlődéseken megy keresztül. A TikTok vitathatatlanul hatással van az identitás formálódására, azonban az, hogy milyen módon hat és mik a hosszú távú hatásai, egyelőre még kérdéses. A TikTok alkalmazása során gyakran másokkal hasonlítjuk össze magunkat, melynek lehetnek negatív és pozitív következményei egyaránt.
A kimenetel azon is múlik, hogy milyen irányba hasonlítunk. Például egy híres ’TikTokker’-hez hasonlítva magunkat lehet, hogy a kisebbrendűség érzése alakul ki bennünk, mert ő több like-ot kapott és népszerűbb nálunk. Egy velünk hasonló élethelyzetben lévő kortárssal viszont akár megélhetjük a társas kapcsolódást is, és azt, hogy nem vagyunk egyedül. A mentális betegségekkel küzdő fiatalok például rengeteg támogatást nyújtanak egymásnak a TikTok-on keresztül, ahogyan arról korábbi cikkünkben írtunk.
A társas összehasonlítás könnyen vezethet hamis énképhez, ahol az én túlságosan alul vagy felül van értékelve. A TikTok hatására kialakulhatnak vagy megerősödhetnek bennünk olyan komplexusok (pl. kisebbségrendűségi komplexus, felsőbbrendűségi komplexus), melyek akár hosszas időn keresztül befolyásolhatják valóságészlelésünket, ezáltal pedig önértékelésünket és pszichés jóllétünket.
Az identitás kapcsán fontos kiemelni a testkép és az önértékelés kérdéskörét. A közösségi média és a negatív testkép kapcsolatát már számos vizsgálat kutatta, de mi a helyzet a TikTok-kal? A kutatások szerint a TikTok káros hatással lehet a testünk elfogadására, a testképre és a mentális egészségre. A TikTok trendek követése által ugyanis a felhasználók olyan sztereotípiák csapdájába eshetnek, melyek által irreális elvárások alakulhatnak ki bennük a testükkel kapcsolatban.
Hamis képük lesz azzal kapcsolatban, hogyan kéne kinéznünk, mi az „ideális szépség”. A kutatások kimutatták, hogy azoknál a lányoknál, akik gyakrabban használják a közösség média felületeit, hatszor nagyobb az esélye, hogy egészségtelen módon próbálják a testsúlyukat szabályozni. A fiúknál ez a szám négyszeres. A body shaming jelensége következtében pedig számos fiatal önértékelése és mentális egészsége veszélybe kerül.
Fontos kiemelni, hogy a lehetséges negatívumok mellett a TikTok-nak számos pozitív hatása is lehet a fiatalok formálódó identitása számára, ugyanis lehetővé teszi számukra a kreatív önkifejezést és a kortársakkal való kapcsolódást. Ennek főként a pandémia alatt lett kiemelt szerepe. Egyelőre még nem működik tökéletesen az algoritmus, így nem tud kiszűrni minden káros tartalmat. Ezért fontos arra törekedni, hogy minél körültekintőbben és tudatosabban alkalmazzuk a TikTok-ot, illetve segíteni a fiatalokat, hogy a virtuális lét mellett képesek legyenek fenntartani egy „reális” képet önmagukról és a világról.
Hogyan hat ránk a TikTok világa?
Egy nemrég született tanulmány a közösségi média használatát és a jóllétet vizsgálta, ezen belül is olyan pszichológiai folyamatokat, mint a felfelé történő társas összehasonlítást és a FOMO jelenségét (Fear Of Missing Out - attól való félelem, hogy lemaradunk valamiről). A TikTok felületén különböző challengeket (kihívásokat) indítanak a felhasználók, melyeket mások is meg tudnak ismételni. Emellett népszerű az ún. lip-sync videók gyártása, amelyekben hírességeket utánoznak.
A kutatás szerint ezen tartalmak gyártása és/vagy befogadása során élesen megjelenhet a társas összehasonlítás jelensége, mely adott esetben csökkent önértékeléshez és negatív érzésekhez vezethet. Emellett aTikTok a FOMO során is negatívan befolyásolja a pszichés jóllétet, ugyanis az állandósuló kimaradástól való félelem kellemetlen érzéseket, szorongást okozhat, és meggátolhatja az egyént, hogy tudatos (mindful) módon tudjon jelen lenni, bárhol is legyen.
Mindemellett fontos kiemelni az érem másik oldalát is: a videók gyártásával, a kihívásokban való részvétellel a fiatalok önbizalmat nyerhetnek, és megélhetik a másokkal való kapcsolódást is. Ezáltal a TikTok a pszichológiai és a szociális jóllétre akár pozitív irányban is tud hatni. Azonban igen kevés az elérhető kutatási eredmény, így a TikTok pszichés hatásainak vizsgálata még továbbra is várat magára. Érdekes kérdés, hogy a jövőben milyen módon lehet majd elmozdulni egy egészségesebb közösségi médiafelhasználás felé.
Felhasznált irodalom
Bossen, C. B., & Kottasz, R. (2020). Uses and gratifications sought by pre-adolescent and adolescent TikTok consumers. Young consumers.
Gallagher, L. Welcome to AnxietyTok: An Empirical Review of Peer Support for Individuals Living With Mental Illness on Social Networking Site TikTok.
Kumar, V. D., & Prabha, M. S. (2019). Getting glued to TikTok®–Undermining the psychology behind widespread inclination toward dub-mashed videos. Archives of Mental Health, 20(2), 76.
Liu, J. (2021, June). The Influence of the Body Image Presented Through TikTok Trend-Videos and Its Possible Reasons. In 2nd International Conference on Language, Art and Cultural Exchange (ICLACE 2021) (pp. 359-363). Atlantis Press.
Montag, C., Yang, H., & Elhai, J. D. (2021). On the Psychology of TikTok Use: A First Glimpse From Empirical Findings. Frontiers in Public Health, 9, 62.
Sabir, I., Nasim, I., Majid, M. B., bin Mahmud, M. S., & Sabir, N. TikTok Addictions and Its Disorders among Youth of Pakistan.