A vallás és a pszichológia hasonló technikákat használ a stresszel való megküzdésre

Egy új kutatás szerint az életválságokkal, krízisekkel szembesülő vallásos emberek is olyan megküzdési stratégiákat használnak, mint amiket a pszichológusok is javasolnak. Ezek mérhetően csökkentik a szorongást a vallásos személyeknél. 

A vallásos személyek által használt megküzdési stratégiák egyike a nehéz helyzetek pozitív átértékelése, amit a pszichológusok kognitív átkeretezésnek hívnak. Emellett a vallásos emberek erősen bíznak abban, hogy képesek megbirkózni a nehézségekkel, ami a megküzdési énhatékonyság pszichológiai fogalmával rokon.

Kimutathatóan mindkettő csökkenti a szorongás és a depresszió mértékét.

A Journal of Religion and Health című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatás vezetője, Florin Dolcos azt nyilatkozta, „úgy tűnik, hogy a vallásos emberek ugyanazokat az eszközöket használják, amelyeket a pszichológusok hatékony módszerekként azonosítottak a jóllét növelésére és a szorongás csökkentésére”. A pszichológus szerint „ez arra utal, hogy a tudomány és a vallás egy oldalon vannak, amikor a nehézségekkel való megküzdésről van szó”.

A kutatás részben azokra a korábbi tanulmányokra épült, amelyek kimutatták, hogy a vallásos emberek hajlamosak olyan megküzdési stratégiát alkalmazni, amely nagyon hasonlít a kognitív átkeretezésre vagy átértékelése.

„Például, amikor valaki meghal, egy vallásos ember mondhatja azt, hogy rendben, most már Istennel van, míg valaki, aki nem vallásos, azzal keretezi át a történteket, ha azt mondja, legalább már nem szenved" – tette hozzá Dolcos. Mindkét esetben vigaszt találunk abban, hogy a helyzetet pozitívabb megvilágításba helyezzük.

Annak megállapítására, hogy a vallásos emberek valóban támaszkodnak-e az átkeretezésre mint megküzdési stratégiára, a kutatók 203 olyan résztvevőt toboroztak, akiknek nincs klinikai depressziója vagy szorongása. A résztvevők közül 57-en a vallásosságukra, spiritualitásukra vonatkozó kérdéseket is megválaszoltak.

A kutatásban a résztvevők megküzdési módszereit vizsgálták, tehát a vallásos megküzdés vonatkozásában például azt, hogy nehéz helyzetekben támaszkodnak-e a hitükre. Emellett azt is megkérdezték tőlük, hogy milyen gyakran próbálják átértékelni a negatív helyzeteket, hogy pozitívabb viszonyulást találjanak hozzájuk, illetve, hogy elnyomják-e az érzelmeiket. Felmérték azt is, mennyire hisznek saját megküzdési képességükben, és mennyire vannak szorongásos vagy depressziós tüneteik.

Ezután összefüggéseket kerestek a megküzdési stratégiák, a vallási vagy vallástalan gyakorlatok, valamint a szorongás szintje között. „Megállapítottuk, hogy ha az emberek vallásos megküzdést alkalmaznak, akkor csökken a szorongásuk, és a depressziós tüneteik is.” – mondta Dolcos.

Azt is elemezték, mely gyakorlatok befolyásolják kifejezetten a pszichés tüneteket. „Ha csak a vallásos megküzdés és az alacsonyabb szorongás kapcsolatát vizsgáljuk, akkor nem tudjuk pontosan, melyik stratégiának köszönhetjük az eredményt” – folytatta Dolcos. „A mediációs statisztikai elemzés segít meghatározni, hogy a vallásos emberek számára az átkeretezés hatékony módszer-e a szorongáscsökkentésben.” Az elemzés azt is megmutatja, a nehézségekkel való megküzdési képességünkbe vetett bizalom (megküzdési énhatékonyság) növeli-e a vallásos megküzdés protektív szerepét a szorongás és depresszió ellen.

Az eredmények szerint mindkettő, a kognitív átkeretezés és a megküzdési énhatékonyság is kifejezetten hozzájárul a szorongás csökkentéséhez.

Ez fontos információ lehet a vallásos kliensekkel dolgozó pszichológusok számára, de az egyházi személyeknek is, akik megtaníthatják a híveknek az átkeretezést, és ezáltal növelhetik a lelki rugalmasságukat, ellenálló képességüket a stresszel szemben.