Okostelefonjainkkal manapság rengeteg feladatot elintézhetünk. A csekkbefizetéstől kezdve a nagybevásárlásig mindenre készült már applikáció, és ez alól a pszichológia sem kivétel. Vajon lehetséges kigyógyulni a depresszióból egy alkalmazás segítségével, vagy inkább csak ártunk magunknak a használatával?

Ha beírjuk a telefonunk alkalmazáskeresőjébe a depresszió vagy szorongás kulcsszavakat angolul, számtalan ingyenesen letölthető applikációra bukkanhatunk. Minimális angoltudás ugyan szükséges hozzájuk, de a legtöbb azt ígéri, hogy segít enyhíteni bizonyos mentális zavarok tünetein. Akad néhány olyan alkalmazás is, amely egy rövid teszt kitöltése után értékelést is ad mentális egészségünkről.

Mit tartalmaz és hogyan működik egy ilyen alkalmazás?

A legtöbb mentális egészséggel foglalkozó applikáció hasonló módszerekre épít. A kognitív viselkedésterápia (CBT) és mindfulness gyakorlatok bizonyítottan hatékonyak a depresszió és szorongás kezelésében, de utóbbi esetén a különböző relaxációs tréningek is sikeresnek a bizonyulnak. Sok alkalmazás magában foglalja az önmonitorozás lehetőségét hangulatkövető által. Ez azt jelenti, hogy akár naponta többször is megadhatjuk, hogyan érezzük magunkat.

Érzelmeink megfogalmazása és tudatosítása nagyobb önismeretet eredményezhet,

valamint növelheti a megküzdési képességet is. Mindezek mellett gyakran tartalmaznak oktatóanyagokat is, amely által jobban megérthetjük a saját mentális működésünket.

Kinek nyújthat segítséget?

Ezen alkalmazások remek lehetőséget nyújtanak azoknak, akik lakóhelyük vagy anyagi helyzetük miatt nehezen jutnak el terápiába, esetleg valamilyen oknál fogva vonakodnak szakembert felkeresni. Olyan esetekben is megoldással szolgálhat egy mentális egészséggel foglalkozó alkalmazás használata, ahol az egyén szubklinikai szinten van. Ez a kifejezés azokat a személyeket foglalja magában, akik egy adott mentális zavar küszöbén állnak, de még nem érték el a tünetei a diagnózishoz szükséges súlyosságot.

Hamis ígéretek vagy tudományosan alátámasztott módszer?

A legtöbb kutató arra a következtetésre jut, hogy az említett applikációk alkalmazásában megvan a potenciál, hogy segítsen a tünetek enyhítésében. Leginkább az enyhe-közepes súlyosságú, gyakran előforduló mentális zavarok esetén lehet sikeres a használatuk, mint például a depresszió és szorongásos zavarok.

Ezen alkalmazások remek lehetőséget nyújtanak azoknak, akik lakóhelyük vagy anyagi helyzetük miatt nehezen jutnak el terápiába.

Azonban nem csak az eddig említett problémákon segíthet egy applikáció. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a skizofrénia esetén az antipszichotikus gyógyszerek enyhítik a hallucinációkat és téveszméket, de nem tudnak mit kezdeni a viselkedéses tünetekkel. Kifejezetten társas képességek fejlesztését, kognitív tréninget tartalmazó alkalmazások azonban csökkenthetik ezeket.

Mire figyeljünk oda, ha szeretnénk kipróbálni?

Fontos, hogy olyan alkalmazást válasszunk, amely nemcsak szimpatikus számunkra, hanem rendelkezik is tudományos alappal. Legtöbbször ezek a már említett kognitív viselkedésterápiás eszközök, illetve mindfulness gyakorlatok. Érdemes áttekinteni az adatvédelmi nyilatkozatot is, hiszen a használat során gyakran érzékeny és bizalmas információkat oszthatunk meg. Amennyiben az általunk választott alkalmazás nem ad lehetőséget a jelszavas védelemre, érdemes lehet a telefonunkat védelemmel ellátni.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a mentális egészségjavítással foglalkozó applikációkban megvan a lehetőség arra, hogy enyhítsék a tüneteinket. A mentális egészségünk állapotának felismerése remek első lépés lehet a terápia felé. Fontos azonban kiemelni, hogy

egy alkalmazás sem képes diagnózis felállítására, illetve nem helyettesíti a terápiás kezelést!

Amennyiben bizonyos pszichés tünetek tartósan fennállnak, forduljunk mihamarabb szakemberhez!

 

Felhasznált irodalom: Chandrashekar, P. (2018). Do mental health mobile apps work: evidence and recommendations for designing high-efficacy mental health mobile apps. Mhealth, 4. Donker, T., Petrie, K., Proudfoot, J., Clarke, J., Birch, M. R., & Christensen, H. (2013). Smartphones for smarter delivery of mental health programs: a systematic review. Journal of medical Internet research, 15(11), e247. Giota, K. G., & Kleftaras, G. (2014). Mental health apps: innovations, risks and ethical considerations. E-Health Telecommunication Systems and Networks, 3(03), 19. Technology and the Future of Mental Health Treatment. National Institute of Mental Health 2017: https://www.nimh.nih.gov/health/topics/technology-andthe-future-of-mental-health-treatment/index.shtml